hirdetés

Átadták az Artisjus díjakat

2009. április 21.
2009. április 16-án adták át az ARTISJUS díjakat. A két irodalmi fődíjas Tandori Dezső a Két és fél töredék Hamletnek-ért és Tolnai Ottó a Grenadírmars című kötetért. Az öt Irodalmi Díjas Balázs Attila, Bezeczky Gábor, Cserna-Szabó András, Forgács Zsuzsa Bruria és Závada Pál.
hirdetés

Az Artisjus feladatának tekinti a szerzői jogvédelem mellett a kultúra támogatását, az előadók, szerzők, pedagógusok, irodalmi alkotók díjazását, kulturális, művészeti kezdeményezések támogatását, és azt, hogy az Egyesület mecénási tevékenységéről annak jelentőségének mértékében a közvélemény is értesüljön.

Az ARTISJUS Irodalmi Alapítvány ítéli oda magyar nyelvű szépirodalmi alkotók tevékenységének elismeréseként és ösztönzéseként az egyik legnagyobb összegű irodalmi díjat Magyarországon. (Az alapítványi vagyon forrása az irodalmi közös jogkezelés körében beszedett jogdíjakból elkülöníthető szociális, kulturális célokra fordítható rész.)  Az Irodalmi Nagydíj összege 3 millió Ft, az Irodalmi Díjak egyenként 1 millió 800 ezer Ft-osak (egy éven át havi 150.000.- Ft).

Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Irodalmi Alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Gönczöl Katalin, a tagok: Kovács Gábor és Rátóti Zoltán. Munkájukat hét tagú Irodalmi Véleményező Bizottság segíti, név szerint: Angyalosi Gergely, Békés Pál, Ferencz Győző, Radics Viktória, Reményi József Tamás, Takács Ferenc, Vári György.
 
Idén két, egyenként 3 millió forintos Nagydíj mellett további öt alkotó 1 millió 800 ezer forintos, egy esztendő alatt folyósítandó Irodalmi Díjat kapott. Így a magyar nyelvű irodalom jutalmazására fordított, összesen több mint 15 millió Ft a  legnagyobb összegű díj ma Magyarországon.

A fődíjakat Tandori Dezső a Két és fél töredék Hamletnek (2008) című verskötetéért, Tolnai Ottó a Grenadírmars (2008) című kötetéért kapta. Az ARTISJUS öt Irodalmi Díjasa Balázs Attila, Bezeczky Gábor, Cserna-Szabó András, Forgács Zsuzsa Bruria és Závada Pál. A díjakat 2009. április 16-án adták át az Artisjus székházában.

Ferencz Győző Tandori Dezsőről így ír: Két és fél töredék Hamletnek (2008) című verskötete páratlanul merész és káprázatosan szellemes vállalkozás. A költő megkettőzte az eredetileg 1968-ban megjelent és azóta kultuszkönyvvé vált Töredék Hamletnek című kötetét: a páros oldalakon az eredeti verseket közli, velük szemben, a páratlan oldalon pedig a versekhez fűzött mai kommentárokat. Az így kialakított szerkezet kölcsönösen elbizonytalanítja a régi és az új kötet poétikai státusát. Léteznek-e önmagukban, az eredeti versektől függetlenül a Két és fél töredék kommentárversei? És az új kötet megjelenése után létezik-e vajon az 1968-as Töredék önmagában? Főleg, hogy Tandori önironikusan leszámol egykori költészetfelfogásával. Csakhogy miközben lerombolja, meg is menti a kultusz tárgyát, hiszen sorról sorra újraközli. Életművét így folyamatos mozgásban lévő komplexitásában láttatja. Olyasféle mutatvány ez, mint amit A Sportkórház kerítése című versben ír meg: elment a kórházba, ahol született, a kerítésén átpréselte magát az utcára, „így másodszor is megszülettem”. Ez történik ebben a verseskötetben is: a régi versek közein átpréselődve a költő újra megszülte önmagát.


"Tolnai Ottó 1940-ben született Magyarkanizsán (Vajdaság); a szülőföld tájai és emberei, Bácska sajátos világa szinte minden művében feltűnik, legyen az próza, vers, dráma vagy esszé. Tolnai 1959-től 1991-ig Újvidéken élt, mely abban az időben multikulturális város volt, vajdasági művészeti központ, mely szintén számos művét megihlette. A balkáni háborúk kitörése óta Palicson él, s irodalmi mitológiája most ehhez a fürdővároskához és Szabadkához kötődik. Tolnai több műfajban otthonos: versei, prózái, drámái és esszéi egyaránt jelentősek és áthajlanak egymásba. Szellemi karakterét legalább annyira meghatározza a modern világirodalomhoz és képzőművészethez való kötődés, mint a szülőföld.

Lassan a modernitás végének is a végére érvén, ha visszatekintünk, bízvást elmondhatjuk: a magyar modernizmusnak Tandori Dezső mellett Tolnai Ottó a legnagyobb és legkreatívabb egyénisége. Műfajilag szerteágazó életművében irodalom és képzőművészet, magyar és világirodalom, nagyváros és vidék, Közép-Európa és a Balkán, alföldi és mediterrán térségek találkoznak. Csakígy összefut nála vers, próza, dráma és esszé. Amikor ír, mindig továbbír, hatásoknak enged és honosít. Nagy esztéta, aki rendre szabálytalanabbnál szabálytalanabb poétikai alakzatokat produkál. Újabban, különösen legutóbbi remekében, a Grenadírmars című kötetben - alcíme szerint „egy kis ízelt opus” - a sűrítés néhány mesterdarabját, kafkai töménységű kisprózákat teremtve." - írja Tolnai Ottóról Radics Viktória.

Agyalosi Gergely Bezeczkí Gábort méltatta: "Bezeczky Gábor az elmúlt években arra tett kísérletet, hogy az irodalomtörténetírást szembesítse saját "tudattalanjával". Azokkal az elméleti előfeltevésekkel tehát, amelyekkel az irodalomtörténész általában nem néz szembe. Bezeczky nem csupán a történeti szemlélet vakfoltjait mutatja ki, hanem az irodalomelmélet érvényességi területének határvonalait is megrajzolja. Tavalyi kötete, az Irodalomtörténet a senkiföldjén egészen egyedülálló vállalkozás: egyetlen irodalomtörténeti mű, Kulcsár Szabó Ernő A magyar irodalom története 1945-1991 (1993, 1994) c. munkája mélyreható elemzésével jut el bizonyos tisztázatlan előfeltevések feltárásáig. A történeti és az elméleti meggondolások sajátos összekapcsolása jelenti Bezeczky Gábor munkáinak egyediségét a hazai irodalomtudományban."

Békés Pál Forgács Zsuzsa Bruriáról: "Forgács Zsuzsa Bruriát egyéni hangú íróként, novellistaként tartjuk számon, akinek már első kötete, a Talált nő is figyelmet, érdeklődést keltett. Az utóbbi időben azonban irodalomszervezőként, szerkesztőként sőt „anyaszerkesztőként” hívta fel magára a figyelmet  A női szerzőket felvonultató Éjszakai állatkert, és Szomjas oázis című antológiák témája a női szexualitás illetve a női test. E kötetek az ő szellemi termékei, a Kitakart psyché című sorozat részei. Megszerkesztésük valódi tett. Megjelentetésük vihart kavart, vitát generált, de az vitathatatlan, hogy eddig ismeretlen, új színnel gazdagította a magyar kultúra palettáját." 

Reményi József Tamás Balázs Attilát méltatta: "Az Újvidékről elszármazott Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél címmel megírta a „Könyveim Könyvé”-t, azaz a historikus leírásokba, dokumentumokba és mesékbe beágyazott személyes vallomását arról a történeti-kulturális örökségről, amelyet a Vajdaság „lelkének” nevezhetünk. Valós történelmi alakok virtuális, elképzelt közegben, s megfordítva: irodalmi művek, népregék, csasztuskák figurái a véres valóságban - ez Balázs Attila játékosan enciklopédikus regényének panorámája.  A Kinek Észak, kinek Déllel a magyar epika műfajteremtő darabja született."

Takács Ferenc Cserna-Szabó Andrásról mondott laudációt: "Cserna-Szabó András Puszibolt című integrált elbeszélésfüzérében vagy novella-regényében egy névtelen vidéki város lakóinak egymással ilyen-olyan formában érintkező élete a téma. A groteszk fantasztikum világában vagyunk, ahol a természeti törvények és köznapi valószínűségek érvényüket vesztették. …A Puszibolt ironikus-parodisztikus novella-regény, azaz önértéke mellett egy napjaink magyar prózájában igen népszerű és termékeny műfaj persziflázsa is. S ennek burkában szellemes példázat a régi témáról: életről és művészetről, valóságról és képzeletről. Okos, érett és nemesen szórakoztató munka, jeles prózaírói tehetség kiteljesedésének a rangos bizonyítéka."

Ugyanő laudálta Závada Pál regényét is: "Závada Pál Idegen testünk-je (2008) sajátos meta-történelmi regény: …Témája lényegében a huszadik századi magyar történelem. Az 1940-es talppontról…olyan ország látomása jelenik meg benne, amely egyformán mindannyiunké, s amelyre közös hibrid-voltunk alapján formálunk jogot - és olyan országé, amely egyikünké sem, hiszen mindannyian folyvást a másoktól, a Másiktól akarjuk megtisztítani, mégpedig a magunk (vélt) tisztaságának gyilkos igézetében.  Maga az ország így a mi „idegen testünk”: a miénk, ám mégis idegen számunkra - sugallja a nagy erejű, módszerben, témában és sugallatban egyaránt újat hozó, példájával új regénypoétikai utakat kijelölő mű."

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.