Amerikában és az Egyesült Királyságban is régóta népszerűek az írói kurzusok, a kreatív írás előadások, tanfolyamok – java részük az egyetemi oktatási rendszer részét képezi, néha egy-egy felvehető kurzus, máskor szakként is szerepel az egyetemek oktatási ajánlataiban. Az egyetemek és főiskolák hírnevük öregbítése és hallgatói létszámuk növelése érdekében gyakran hívnak meg jelentős kortárs írókat egy-egy szemeszterre: legutóbb Martin Amis jelentős honoráriumáról cikkeztek a lapok, így a Manchester Evening News hasábjain Yakub Qureshi írta meg, hogy a Manchester University-vel aláírt szerződés szerint Amis 80 000 font honoráriumot kap ottani évi 28 órányi kreatív írás oktatói munkájáért. S hogy ez valószínűleg még így is megéri nekik, azt az bizonyítja, hogy az egyetem korábban 750 munkahelyet szüntetett meg, így előadói helyeket is, hogy valamiképp mérsékelje harmincmillió fontos tartozásait, mégis meghívta az írót.

Mi annak jártunk utána, nálunk mennyit fizetnek egy-egy kreatív írás kurzus hallgatói, és mennyit fizetnek az iskolák és képzések fenntartói tanáraiknak.

Egyetemi példatár

Míg angol és francia nyelvterületen komoly hagyománya van a kreatív írás oktatásának (lást erről Fábián Éva(1) vagy Lackfi János (2) írásait), s az egyetemeken kívül is számos formában oktatják, írói körökön, nyári egyetemeken, látogatás nélküli képzés formájában vagy kellemes nyaralással egybekötve is, a témák pedig a hallgatók igényeihez igazodnak (3), nálunk egyetemi kereteken belül nagyon kevés helyen oktatják a kreatív írást egyetlen, a magyar irodalom alapképzési szakon belül sorra kerülő kurzusnál nagyobb teret engedve neki.

Ilyen hosszabb képzést folytat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahol négy féléves kreatív írás kurzust indítottak, s 2004 óta oktatnak. A kurzusban az egyetem két József Attila-díjas szerzője, Vörös István és Lackfi János játszanak vezető szerepet: előadás keretében Vörös István a Bevezetés az írás gyakorlatába című tárgyat, Lackfi János az Élő magyar irodalom, költészet című tárgyat és a Kortárs világirodalom, próza tárgyat oktatja. Gyakorlatként Versírási gyakorlatok 1., illetve Nyitott vers- és prózaolvasás Lackfi János tárgyai, míg Vörös István a négy féléves képzésben Nyitott versolvasást és a versírási gyakorlatok harmadik szemeszterét vállalta magára.

A négy félév alatt a kurzuson "ki-ki elsajátíthatja az írás technikai alapjait, megtanulhatja, hogyan lehet “olvasni” egy mű szerkezetét, ellesni alkotók műhelytitkait. Nem csupán klasszikus formagyakorlatokról van itt szó, megismerkedünk a szürrealizmus, az üvöltő nemzedékek, a dél-amerikai mágikus realisták, a francia új regény és sok más tegnapi, mai irány szerzőinek fortélyaival, bekapcsolódunk a kortárs magyar irodalom áramába." - tudjuk meg a honlapról.

Mi a MÍA? Írói nagyüzem, több szekcióban

Az egyetemi formákon túl 2006-ban indult nagyobb ívű kreatív írói képzés: ezt a Magyar Írói Akadémia hirdette meg. Az akkor még kizárólag a szépirodalom oktatására specializálódott intézmény éves rendszerű képzéseket hirdetett. A szépírói mesterkurzus két szemeszterből áll, államilag elismert, akkreditált képzésként működik.

„A koncepció az - mondta el lapunknak Nagy Emőke képzésszervező -, hogy az elsőben szélesebb, általánosabb betekintést adunk a kortárs irodalomba, ezért is van 20 különböző előadás a művek születéséről, az alkotói szokásokról, a fogadtatásról, a könyvkiadásról, versről, prózáról vegyesen. A II. szemeszter jelenti a gyakorlati részt, amikor kisebb csoportokban már konkrétan a hallgatók írásait beszélik meg a résztvevők, valamint konkrét technikai kérdések (versformák, elbeszélői pozíció, karakterábrázolás) kerülnek terítékre.”

A szépírói kurzusokon(4) kívül 2008 szeptemberétől indítják el dalszövegíró- és bestselleríró kurzusaikat is, működik reklámakadémia és idén tavasszal kerül sor a minőségi bulvárújságírás kurzus valamint a közéleti beszédíró kurzus elindítására. Az szépírói mesterkurzus mellé kiegészítésként egy hat hetes szerkesztői mesterkurzust is ajánlanak a hallgatóknak, mely február 16-án indul és április 5-ig tart. Sárközy Bence, a Magvető szerkesztője, Huszti Gergely, az Ulpius-ház kiadó szerkesztője, Csuhai István és Dérczy Péter az Élet és Irodalom szerkesztőiként, Csordás Gábor a Jelenkor szerkesztőjeként és Jánossy Lajos a litera szerkesztőjeként vesz részt az oktatásban. E hat hetes képzés már valamilyen MÍA-kurzuson résztvevő hallgató számára 25.000 Ft, külsősök száméra 35.000 Ft-ba kerül. Jelenleg 40-50 belső hallgató és 30-35 külsős jelentkezett a képzésre.

 

A szépírói mesterkurzuson a hallgatók a félév zárásaként egy-egy prózai vagy lírai művet nyújtanak be elbírálásra. Az értékelést Dérczy Péter, Csuhai István és Jánossy Lajos végzi, idén újdonságként a hallgatók választhatták azt a lehetőséget is, hogy egy előadó írjon értékelést alkotásukról. Az előadók közül Forgács Zsuzsa Bruria, Karafiáth Orsolya, Kárpáti Péter, Marno János, Sárközi Mátyás és Zalán Tibor vállalták el az értékelést. Az első évfolyam előadásaiból és munkáiból a 78. Ünnepi Könyvhétre antológiákat is megjelentetett az Akadémia. A Hogy írunk mi? a 2006 őszén elhangzott előadások szerkesztett változata, míg a Mestereink nyomában 107 végzős hallgató írását adja közre.

 

A bestselleríró mesterkurzus oktatói között szerepelt Farkasházy Tivadar, Havas Henrik, Lőrincz L. László, Nagy Bandó András, Nemere István, Pálffy István, Popper Péter, Rácz Zsuzsa, Tisza Kata és Tolvaly Ferenc. A tízhetes, szombatonként háromtól ötig tartó kurzus részvételi díja 60.000 Ft volt, célja "hogy mintákat mutasson: hogyan tegyünk szert közönségsikerre, miközben a mennyiség nem a minőség rovására megy, és a bestseller nem válik a kommersz szinonimájává." 2007 őszén indult, s egyelőre nem várható a folytatása - mondta el Nagy Emőke.

A közéleti beszédíró mesterkurzus előadói(4) öt héten át kettesével adnak elő, majd a második szemeszterben, újabb öt héten át kiscsoportos szemináriumi műhelymunkára várják a hallgatókat, ára hasonló a bestselleríró kurzuséhoz.

A szépírói kurzusra az első évben az érdeklődők száma 1000-2000 ember körül volt, összesen 120 hallgatót vettek fel, de nem felvételi vizsga, hanem a gyorsaság döntött: minél előbb fizette meg valaki a tandíjat, annál biztosabban vehetett részt az előadásokon.

„Az oktatók, előadók óránkénti javadalmazása a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanári óradíjának tízszerese körül van” – mondta el Nagy Emőke -. Mivel az SZFE óraadói javadalmazását 3000 Ft körüli összegre teszik, így sejthető, hogy egy két órás előadásért a MÍA oktatói 60 000 Ft körüli összeget vihetnek haza.

Tekintve, hogy közel 120 fő jár egy-egy kurzusra – az akadémia tehát nagyüzemszerűen működik - , melyen szemeszterenként maximum húsz író-tanár oktat két-két órát, elmondható, hogy az Íróiskola elindítása mindenki számára jövedelmező vállalkozás: a tanulók azt tanulják, ami érdekli őket, a tanárok jobban keresnek, mint az állami intézményekben vagy egy-egy publikációval, s az iskola megálmodói is jelentős bevételnek örvendhetnek.

JAK-szemináriumok: fiatal írói manufaktúra

A József Attila Kör is több éves hagyományra visszatekintő íróiskolával büszkélkedhet: míg az első alkalommal csak prózaírói, költői és kritikaírói szemináriumokat szerveztek, később már drámaírást is oktattak, s az idén kiegészítő képzésként a kortárs magyar irodalom költészeti és prózai területét áttekintő történeti szemináriumokra is jelentkezhet a hallgatóság. Ők beszélgetéseiket a Nyitott Műhelyben tartják, tanáraikat nem minden évben változtatják meg, s esetenként arra is van példa, hogy egy tanár az iskolán túl is továbbviszi a csoportját.

Az idén három prózaíró-szeminárium, egy költői szeminárium, egy kritikaírói és egy angol műfordítás-szeminárium indul: Bódis Kriszta, Györe Balázs és Hazai Attila, Imreh András, Menyhért Anna, Gerevich András, Kiss Noémi és Bedecs László oktatnak a kurzusokon az idei évben. Az velük készült beszélgetéseket a litera magazin rovatában olvashatják (két részletben, az elsőt itt, a következőt csütörtökön a honlapon).

A JAK-íróiskola növendékei 25.000 Ft-ot fizetnek a képzésért, mely 12 héten át heti másfél órás beszélgetést foglal magában – itt a hallgatóknak előzetesen írásokat is kell küldeniük, melyek segítik a tanárok munkáját az igények felmérésében. Az irodalomismereti szemináriumokon a részvétel abban az esetben kedvezményes, ha valaki valamely írói szemináriumon is részt vesz.

Az oktatóknak a szemináriumi előadásokért a JAK óradíjként 10 000 forintot fizet; egy-egy szemináriumon átlagosan tíz hallgató tanulja a szakmai fogásokat, így kis létszámban, heti másfél órában, a szemináriumvezetővel szoros együttműködésben telik el a 12 oktatási hét.

Előfordul, hogy a diákok folytatni szeretnék a kurzust – ha a szemináriumvezető író el tudja vállalni a folytatást a következő félévben, akkor együtt marad a közösség, de arra is van példa, hogy fél év kihagyással folytatják a megkezdett kurzusokat: erre kerül sor például Háy János szemináriumának esetében.

A rendszeren kívül - mesteremberek

Van azonban példa arra is, hogy egy tanár később önállóan szerveződő csoport élére áll oktatóként. Kukorelly Endre esetében erről beszélhetünk. Mint lapunknak elmondta, 1992-ben kezdett kreatív írást oktatni, akkor a Képzőművészeti Egyetemen egy darabig, utána kihagyás után egy szemeszternyi iparművészeti egyetemi szeminárium következett, de oktatott a JAK íróiskolában is, s folyamatosan oktat a MÍA-n. „Napi szinten kaptam leveleket, hogy olvassam el, ki mit írt, amit csináltam is egy darabig, aztán a JAK íróiskola kurzusa után néhányan azt mondták, ez olyan jó volt, hogy folytatnák” - mondta el az önálló kreatív írás kör keletkezéséről.

„Ők úgy döntöttek, hogy fizetnek valamennyit – mondja el a szerző – de nem ezért csinálom.” A beszélgetésekre hétfőnként kerül sor az Erlin Galériában fél öttől, a létszám változó, hol öten, hol tizenöten vannak a résztvevők.

A jövő kreatív írói

S hogy merre kereshetők új kreatív írás-tanulók, arra is vannak már nemzetközi trendek: egyetlen példa ezek közül a Colabs-projekt, mely az EU Socrates–Minerva-programjának támogatásával, hat ország részvételével zajlott, s egyik vizsgálandó területe az 5–9 éves gyerekek írás-olvasás készségének fejlesztése volt számítógépes, kollaboratív tanulási környezetben. A Creative Writing interaktív meseszerkesztő program alkalmazásával az 5-9 éves gyerekek kreatív módon, együttműködve alkothatták meg elképzeléseiket (6). A gyerekek számára készült kreatív meseprogramok, írással kiegészítendő, karakterekből összeállítható képregények egyre népszerűbbek, s az óvodai-általános iskolai oktatás egyik lehetséges útjaként is előtérbe kerülnek.

 

Hasonló lehetőséggel él például a Millenáris, gyermekeknek és kisiskolásoknak meghirdetett keddenkénti gyerekbérletes sorozatainak egyikében: a ZSEBTV-bérlet a „média” főbb területeit járja körül. A televíziózás nálunk még nem ismert műfajával, a tévészínházzal ismertetik meg az iskolásokat. A gyerekirodalmi mű megismerése után színpadra állítják rövid, saját, megzenésített jelenetsorukat, majd többkamerás felvételt készítenek róla, melynek során beállításokkal és megvilágítással kísérleteznek. A kreatív műterem címet viselő részben újságot készítenek, képregényt, diafilmet rajzolnak, ezeket saját dialógusokkal egészítik ki, majd a kész képsorozatot számítógépre teszik, hogy aztán mindenki hazavihesse a saját művét.

---

Jegyzetek:

1. Fábián Éva: A „kreatív írás” tanításának lehetőségei (Korunk, 2004. március)

2. "Minden más művészeti ágnak, a zenétől a filmig, a színművészettől a képzőművészetig, a zeneművészettől a táncig ívelően van felsőfokú oktatása, e diszciplínák területén diploma szerezhető. Külföldön a zenei mesterkurzus-rendszerhez hasonlóan nagy hagyománya van az írásoktatásnak, francia nyelvterületen Atelier d’écriture-ök, angol nyelvterületen kifejezetten egyetemekhez kötődő Creative writing szemináriumok révén biztosított a nyelvi kifejezés elsajátításának lehetősége. Az Egyesült Államokban a tízes, az egykori Szovjetunióban a harmincas évektől léteztek íróiskolák, de a francia struktúra is idestova harminc-negyven éve működik."

Lackfi János: kreatív írás avagy az irodalom, mint mesterség (Elhangzott a Tokaji Írótáborban. Megjelent: Irodalomtanítás a harmadik évezredben, Krónika Nova, 2006; szerepel a PPKE Írói kurzus honlapján)

3. A következő témákat érintik: „újságcikk, short story (elbeszélés, novella), a rádióban felolvasásra szánt szövegek, vers, non-fikció (szövegkönyvek, útleírások, életrajzok, önéletrajz), regény, gyermekirodalom, színdarab vagy újabban a világhálóra felkerülő szövegek írása. Ám megbeszélés tárgya lehet az interjúkészítés, a rádióban elhangzó beszélgetések szerkesztésmódja, a szerzői kézirat (újabban lemezre rögzített változatának) eljuttatása a kiadókhoz, illetve a könyvügynökökkel, kiadókkal, szerkesztőkkel folytatott tárgyalások módja, a szerzői jogok és a plagizálás kérdése." Fábián Éva: A „kreatív írás” tanításának lehetőségei (Korunk, 2004. március)

4. A MÍA II. évf. II. szemeszterének szemináriumvezetői Tóth Krisztina, Kukorelly Endre, Kornis Mihály és Márton László; a szemináriumok tematikái fent vannak ugyan a MÍA honlapján, azonban csak az iskola diákjai számára hozzáférhetőek. A Magyar Író Akadémia II. évf. II. szemeszterének előadói között szerepel Bereményi Géza, Kálmán C. György, Kamarás István, Karátson Gábor, Sándor L. István, Szepes Erika és Szörényi László. A MÍA III. évf. I. szemeszterének oktatói Balla Zsófia, Békés Pál, Csukás István, Grecsó Krisztián, Grendel Lajos, Háy János, Karafiáth Orsolya, Karinthy Márton, Lator László, Marno János, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Sárközi Mátyás, Schein Gábor, Szilágyi Ákos és Zalán Tibor.

5. A közéleti beszédíró kurzus előadói: Aczél Petra, Balázs Géza, Bencze Lóránt, Bozóki András, Daróczi Dávid, Gyurkovics Tamás, Molnár-Bánffy Kata, Novák Tamás, Síklaki István és Szentpály-Juhász Miklós

6. Erről részletesen - Réthey-Prikkel Brigitta: Kreatív írás, avagy interaktív meseszerkesztés gyerekeknek című cikke az Új Pedagógiai Szemlében.