2010. október 6-án, szerdán este héttől folytatódik a litera és a Nyitott Műhely közös kritikai sorozata, melyben az eddigiekkel ellentétben, amikor évtizedekkel ezelőtt megjelent, de máig nagy hatású, jelentős regényeket és novellásköteteket boncoltak és értelmeztek újra vendégeink, az esszé műfajának fontos teljesítményei kerülnek górcső alá. Meghatározó, gondolatformáló esszéket veséz tehát majd ki a négyesfogat, a közönség remélhetőleg aktív részvételével.

A széria 2008 tavaszán egy 1968-ban megjelent nagy művel, Mészöly Miklós Saulusával indult. A minden hónap közepén, szerdán este hétkor kezdődő esteken szó esett Mándy Iván (Előadók, társszerzők), Konrád György (A látogató) és Galgóczi Erzsébet (Kinek a törvénye?) egy-egy jelentős művéről is. Az őszi folytatásban a vitázók a soron következő évek nagy könyveit vették elő újra, "előhívták" Sánta Ferenc (Isten a szekéren), Déry Tibor (Kedves Boóper!), Ember Mária (Hajtűkanyar) és Szilágyi István (Kő hull apadó kútba) műveinek világát és gondolatait. Majd a harmadik, tavaszi szériában olyan művek kerültek nagyító alá, mint Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja című, 1968-ban megjelent regénye, Csurka István elbeszéléskötete, az Egy fogadó lelkivilága, a kiváló szociográfus író, Csalog Zsolt: A tengert akartam látni című műve és Tar Sándor egyik legjelentősebb műve, A 6714-es személy című, 1981-es elbeszéléskötet. Legutóbbi szériánkban szó esett Császár István Fejforgás című, 1971-ben megjelent könyvéről, Fejes Endre Rozsdatemetőjéről, Gion Nándor: Virágos katona című 1973-as művéről, Lázár Ervin: A fehér tigris című regényéről, majd zárásként Gerelyes Endre: Kilenc percével foglalkoztak az Előhívás résztvevői.

A beszélgetőtársak továbbra is szerzőink (írók, kritikusok): Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György, valamint Jánossy Lajos.

A téma tehát az esszé. Poszler György írja A Tizedik Múzsa? - Kísérlet a kísérletrőlc. írásában: "Tehát a művészi tárgyról művészien szólni. A szemléletről szemléletesen, a képről képszerűen. De úgy, hogy a fogalmiság a szemléletességgel együtt fogalmiság maradjon. A jelölés a képszerűséggel együtt jelölés maradjon. Vagyis a művészetről szóló elmélet tartalmában maradjon elmélet, formájában ne legyen művészet, de közelítsen a művészethez. Ezáltal pedig a megformálás módja — egy bizonyos mértékben — tartalommá is lesz. Vagyis: a művészetről szóló elméletként nemcsak tartalmával, hanem formájával is — a művészet lényegéről — üzen valamit.
(...) Az esszé — eredendő meghatározottságát tekintve is — kísérlet. Valami elméleti eredménynek a megragadására, de inkább csak megközelítésére. Éppen ezért nyitottabb vagy zártabb változatában is ott van, legalábbis ott lehet a kísérleti jelleg. Ami érzékelteti, hogy megragadni akar, de még nem ragadta meg. Közelíteni akar, de még nem érkezett meg. Az érzékeltetés történhet a kompozíció szintjén, a szöveg megszervezésében és a stílus szintjén, a szöveg megformálásában. Ami a megragadás és közelítés folyamatát hordozza. Nem a folyamat előtt vagy után vagyunk, hanem benne a folyamatban. Amikor a szerző már kinyújtotta a kezét, de még nem ragadott meg semmit. Amikor a szerző már elindult valamerre, de még nem érkezett meg sehova. És ebben az egészben a folyamat legalább annyira fontos, mint a végeredmény.
(...) Az esszé, a kísérlet műfaj a tudomány és bölcselet között. Tárgyát leszűkítetten, nem minden oldalról vizsgálja. Az általánosra is figyel, de inkább az egyes érdekli. A végeredmény mellett a folyamatot is érzékelteti. Amit fogalmak mellett metaforákban is formuláz. Vizsgálódásában az én az előtérbe lép."

2010. október 6-án Lukács György: Levél a kísérletről című esszéje a beszélgetés témája. Lukács írása eredetileg A lélek és a formák c. kötet bevezetője. A Magvető Kiadó Lukács György összes műve c. 1977-es életműkiadásában olvasható (Ifjúkori művek 1902-1908).
Az imént említett cikkben írja róla Poszler György: "Lukács György az esszé, a kísérlet művészet voltáról beszél. Ám a művészi formáról éppen a nagyobb formai fegyelem értelmében." A nagy hatású írásról Babits A lélek és a formák c. bírálatában így számol be: "Ebből a levélből - mely a kötetnek talán legérdekesebb darabja az tűnik ki, hogy az író műformát lát a kísérletben (vagy ahogy itt nevezi: kritikában): a költészettel egyenrangú nagy műformát, művészit nem külső formája, hanem belső tartalma miatt: mert éppolyan állásfoglalás az élet absztraktumaival szemben, mint a költészet a konkrétumokkal." 
Vajda Mihály Kísérlet a kísérletről c. cikkében - melyből megtudhatóak a mű születésének körülményei is - Lukácsot idézi: "mert sok írás van, ami ugyanezekből az érzésekből nőtt és mégsem érinti az irodalmat és művészetet; mely ugyanazokat a kérdéseket teszi fel az élethez, mint minden kritikának nevezett írás, csak éppen egyenesen az élethez fordul velük és nem kell neki irodalom és művészet mint közvetítő. És éppen a legnagyobb, a legtökéletesebb esszéisták írásai ilyenek: Platón dialógusai és a középkori misztikusok írásai, Montaigne Esszéi valamint Kierkegaard imaginárius naplói és novellái." Majd így folytatja: "Az esszé tehát egyfajta művészeti műfaja a filozófiának, amely a szorosabb értelemben vett művészettel valamifajta rokonságot mutat fel."

2010. november 10-én Vári György javaslatára Szabó Dezső és József Attila Babits-"mészárlataival" és hozzá József Attila gyilkos gúnyversével foglalkoznak az Előhívás résztvevői.
Szabó Dezső idevonatkozó írásai a Magyar Élet kiadó Az egész látóhatár c. gyűjteményes kötetében láttak napvilágot, de ma is hozzáférhetőek,  a Püski Kiadó gondozásában 1999-ben megjelent két kötetben.
József Attila írásai e tárgyban az Osiris Tanulmányok és cikkek c. kétkötetes József Attila-kiadásában hozzáférhetőek (1995), de olvashatóak az ELTE JA összes cikkét és tanulmányát közreadó oldalán is.

2010. december 1-jén egy olyan, kevéssé ismert szerző kerül a beszélgetés fókuszába, mint Hevesi András. Hevesitől A boulevard című írást Németh Gábor választotta. Elolvasható az Osiris kiadásában 2007-ben megjelent A magyar esszé antológiája című válogatásban, de a Nyugatinterneten közzétett oldalán is.

2011. január 12-ére Reményi József Tamás két művet is választott: Mészöly Miklós: Céline ürügyén című, 1978-as írását, amely az Érintések kötetben és a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is olvasható, valamint Illyés Gyula: Szellem és erőszak című művét, amely a Magyar Elektronikus Könyvtárban hozzáférhető, de a Magvető Gyorsuló Idő sorozatának 1978-as kiadványaként még fellelhető antikváriumokban is.

2011. február 9-én az Előhívás témája egy levélváltás, amely Balassa Péter és Csengey Dénes között esett, és amely Csengey Dénes A kétségbeesés méltósága című, 1988-as kötetében jelent meg. Jánossy Lajos választotta a beszélgetés témájául.

A Nyitott Műhely mint helyszín az egyik legbarátságosabb a városban („A Műhely, ahol a kultúra történik”), antikváriummal, könyvespolcokról levehető, helyben olvasható folyóiratokkal és kortárs irodalmi művekkel, hangarchívummal, finom borokkal, szendvicsekkel, alkalmanként ízletes vacsorával. A Déli pályaudvarnál, az Alkotás útra merőlegesen nyíló Ráth György utcában találják (4-es szám), rögtön az utca elején balra. Későig nyitva tart.

Helyszín: Nyitott Műhely - Budapest XII., Ráth György u. 4. - Kezdés: 19 óra.