Az oktatás szolgálatában Zsámbékon
A felújított zsámbéki Zichy-kastély több kiállításnak is otthont ad, ám terei ennél sokkal többet tesznek lehetővé. Az épülettel kapcsolatos terveiről az épület bérleti jogát megszerző Dominium Consulting Zrt. vezérigazgatóját, Nagy Györgyit kérdeztük.
- 2009. február 6.
A frissen felújított kastélyban jelenleg Jörg Immendorff grafikai műveiből nyílt kiállítás, január 17-én a 65 éves Szikora Tamás, Munkácsy-díjas képzőművész alkotásait mutatták be. A beruházás mértéke hosszabb távú tervekre enged következtetni…
Nagy Györgyi: 2002-ben költöztem Magyarországra, 1986-tól Németországban éltem. Eddig gyerekneveléssel és tanulással töltöttem az időmet – két német és magyar nyelven beszélő gyermekünkkel együtt költöztünk ide. Úgy éreztem, hogy Magyarországon az idegen nyelv ismerete és használata még mindig problematikus dolog, s ahhoz, hogy az Európai Unió gazdasági és kulturális tevékenységeibe valóban bekapcsolódhassunk, komoly nyelvoktatásra van szükség, illetve fontos feladat lehet az idegen nyelvű oktatás. Magyarországon kitűnő felkészültségű szakemberek vannak, de a nyelv olyan akadályt képezhet, ami miatt nem sikerül a nemzetközi élmezőnybe kerülniük.
Ezeken is gondolkodva 2006-ban született meg az ötletem: szeretnék létrehozni egy magánegyetemet, ahol az oktatás elsősorban idegen nyelven zajlana – Németországban történő tartózkodásom, de a hazai történelmi gyökerek miatt is ez elsősorban a német nyelvet jelenti. A zsámbéki tevékenységem ehhez a gondolathoz köthető. Mivel 2007-ben olyan intézkedések születtek, amelyek megnehezítették egy új, önálló intézmény akkreditálását, más úton indultam el ebbe az irányba. A Szegedi Tudományegyetem budapesti kihelyezett tagozata eladó volt, ezt a magam és férjem tulajdonában lévő Dominium Consult Zrt. megvásárolta, s kerestük a helyet, ahová elhelyezhetnénk ezt a kihelyezett tagozatot, mert fejleszteni szeretnénk, s újabb tárgyakat szeretnénk akkreditáltatni. Így találtunk Zsámbékon a Zichy-kastélyra.
Jelenleg milyen szakirányokra akkreditálták az intézményt és milyen további tárgyakat szeretnének majd oktatni?
N. Gy.: Jelenleg kommunikáció, ennek különféle szakirányai, magyar nyelv és irodalom, illetve informatikus-könyvtáros szakon folyik az oktatás, ezeket különféle művészeti tárgyakkal szeretnénk bővíteni, s szeretnénk áthelyezni az intézményt vagy egy részét Zsámbékra, mert itt találtunk méltó helyet a bővítésekhez. Olyan tárgyakkal szeretnénk foglalkozni, melyek média és művészet kapcsolatáról szólnak – mivel azonban egyelőre még a tárgyalási folyamat zajlik, nem szeretnék erről többet beszélni.
Egyelőre még nem folyik oktatás Zsámbékon. Körülbelül mikorra tervezik, hogy ott képzések induljanak?
Úgy gondolom, hogy ha minden optimálisan sikerül, akkor 2010-ben kezdődhetne meg az oktatás, de realitása a 2011-ben induló évfolyamnak van. Mindent megteszünk azért, hogy el tudjunk kezdeni oktatni Zsámbékon. Nem biztos, hogy az induláskor ez már akkreditált egyetemi szakokat fog jelenteni, de nyelvi előkészítő oktatást és egyéb képzéseket elindítunk. A kérdés az, mennyi időbe telik, míg megszerezzük az engedélyeket. Még számos infrastrukturális fejlesztést is végre kell hajtanunk, mint a stúdiók építését, gyakorlati termek, nyelvi laborok létrehozását – ezeket egyelőre nem tudtuk elkezdeni 2009. januárban, mint ezt terveztük, mert egy jogcím nélküli használó elfoglalta a termeket, emiatt nem tudtuk megkezdeni az átépítést.
Az átvétel során mennyiben változott a tanári kar összetétele a Budapest Média Intézetben?
Az oktatást a Szegedi Tudományegyetem, a fenntartást és működtetést a Média Menedzser Oktató Kft. biztosítja. Az oktatás a Szegedi Egyetemhez tartozik; a tanári kar nagy része, nyolcvan százaléka megmaradt, ez főként az elméleti oktatásra vonatkozik; a gyakorlati oktatásban frissítettünk. A médiában olyan gyors a változás, hogy folyamatosan szükség van új arcokra – a képernyőn mindig újabb és újabb emberek jelennek meg, s a fiatalok, akik tanulni jönnek, jobban szeretnék magukat abban a közösségben látni és érezni, akiket naponta a képernyőn látnak, s amely tanárok esetleg beviszik őket gyakorlatra a televíziókhoz, az újságokhoz.
A kastély addig is, míg az oktatási intézmény nem kezdi meg a munkát, már üzemel, mint kiállítási helyszín.
Az oktatás szervezése alatt vagyunk, s ott állt üresen az úgynevezett történelmi szárny. 2008. március elsejétől tevékenykedhetünk a kastélyban – kár lenne tovább üresen hagyni. Amíg az oktatás szervezése zajlik, addig is kulturális programokkal, kiállításokkal, koncertekkel várjuk az ide látogatókat. A környékbeli embereknek tudtára adjuk, Zsámbék ismét kulturális és oktatási helyszín lesz. A Budapesttől 27 kilométerre lévő épületnél számos infrastrukturális változtatást is meg kell oldanunk, hogy a fiatalok szeressenek ide kijárni. Egy jó oktatási intézménynek szüksége lesz a könyvtárra, a kulturális eseményekre, arra, hogy klubok jöjjenek létre, helyek, ahová az emberek tartozni szeretnének.
Zsámbékon korábban tanítóképző főiskola üzemelt, ahol évente több mint 1000 diák tanult. Amióta a főiskola a tűzkár miatt elköltözött, Zsámbék sokkal csendesebb lett. Életet szeretnénk ismét a kastélyba lehelni. Biztos vagyok abban, a várossá válás folyamatában is segítene az a lehetőség, hogy ismét felsőfokú oktatási intézmény működik itt.
Mivel Szikora Tamás 2008 novemberében töltötte be 65. születésnapját, korábbi ígéretem szerint egy több mint 200 művét bemutató kiállítást szerveztünk neki, s egy háromnyelvű könyvet is megjelentettünk.
S miért választották Jörg Immendorffot következő kiállításuk alanyául?
Jellemző az életemre a multikultúra, ezt szeretném az intézményben is képviselni. 1989-ben nyitotta meg határait Magyarország a német turisták előtt – bár én ezt az eseményt Münchenben éltem meg, nagyon érdekes volt arról az oldalról látni, milyen örömmel jöttek az NDK-s turisták Münchenbe. Ha magyarokkal találkoztak, szinte a nyakukba estek. Ezt a folyamatot Németországból figyelve, nagyon jelentős eseménynek tartottam. Most úgy gondoltam, a húszéves évfordulón érdemes erre emlékezni. Épp ezért döntöttünk úgy, hogy adjunk egy olyan művésznek lehetőséget a bemutatkozásra, aki a német újraegyesítést vízióként látta maga előtt. Jörg Immendorff a hatvanas évektől kezdve a műveiben is folyamatosan ábrázolta az újraegyesülés gondolatát, foglalkoztatta a berlini fal természetellenessége, s mindig azt vallotta, hogy Németországból egy ország lesz – ez meg is valósult. 2009 a magyar-osztrák határ megnyitásának 20. évfordulója.
Jörg Immendorff 2007-ben halt meg. A nemzetközileg elismert művész, Magyarországon elsősorban szakmai körökben vált csak ismertté. Fontosnak tartom, hogy a magyaroknak is lehetőségük legyen megismerni ezt a tragikus módon elhunyt művészt. (Balkezes volt, s 1997-ben, a bal keze sorvadni kezdett, s e sorvadás végigment az egész testén. Munkásságát az utolsó tíz évben meghatározta ez az állapot.)
Milyen kiállításokat terveznek még?
Az idei évben még két hasonló formátumú német festő kiállítását hozzuk el Magyarországra – az egyiket május közepére, a másikat október 3-ra, az újraegyesülés évfordulójára tervezzük. A. R. Penck az első művész, akit szeretnénk bemutatni – ő jó barátságban volt Immendorffal; míg Immendorff Düsseldorfban élt, Penck Drezdában, így Németország két különböző részéből érkezve tartottak egymással baráti és szellemi kapcsolatot. Az októberi kiállításról még nem szeretnék biztosat mondani – amíg nem írtuk alá véglegesen a szerződést.
Csak képzőművészeti programokat szerveznek?
Nagy Györgyi: 2002-ben költöztem Magyarországra, 1986-tól Németországban éltem. Eddig gyerekneveléssel és tanulással töltöttem az időmet – két német és magyar nyelven beszélő gyermekünkkel együtt költöztünk ide. Úgy éreztem, hogy Magyarországon az idegen nyelv ismerete és használata még mindig problematikus dolog, s ahhoz, hogy az Európai Unió gazdasági és kulturális tevékenységeibe valóban bekapcsolódhassunk, komoly nyelvoktatásra van szükség, illetve fontos feladat lehet az idegen nyelvű oktatás. Magyarországon kitűnő felkészültségű szakemberek vannak, de a nyelv olyan akadályt képezhet, ami miatt nem sikerül a nemzetközi élmezőnybe kerülniük.
Ezeken is gondolkodva 2006-ban született meg az ötletem: szeretnék létrehozni egy magánegyetemet, ahol az oktatás elsősorban idegen nyelven zajlana – Németországban történő tartózkodásom, de a hazai történelmi gyökerek miatt is ez elsősorban a német nyelvet jelenti. A zsámbéki tevékenységem ehhez a gondolathoz köthető. Mivel 2007-ben olyan intézkedések születtek, amelyek megnehezítették egy új, önálló intézmény akkreditálását, más úton indultam el ebbe az irányba. A Szegedi Tudományegyetem budapesti kihelyezett tagozata eladó volt, ezt a magam és férjem tulajdonában lévő Dominium Consult Zrt. megvásárolta, s kerestük a helyet, ahová elhelyezhetnénk ezt a kihelyezett tagozatot, mert fejleszteni szeretnénk, s újabb tárgyakat szeretnénk akkreditáltatni. Így találtunk Zsámbékon a Zichy-kastélyra.
Jelenleg milyen szakirányokra akkreditálták az intézményt és milyen további tárgyakat szeretnének majd oktatni?N. Gy.: Jelenleg kommunikáció, ennek különféle szakirányai, magyar nyelv és irodalom, illetve informatikus-könyvtáros szakon folyik az oktatás, ezeket különféle művészeti tárgyakkal szeretnénk bővíteni, s szeretnénk áthelyezni az intézményt vagy egy részét Zsámbékra, mert itt találtunk méltó helyet a bővítésekhez. Olyan tárgyakkal szeretnénk foglalkozni, melyek média és művészet kapcsolatáról szólnak – mivel azonban egyelőre még a tárgyalási folyamat zajlik, nem szeretnék erről többet beszélni.
Egyelőre még nem folyik oktatás Zsámbékon. Körülbelül mikorra tervezik, hogy ott képzések induljanak?
Úgy gondolom, hogy ha minden optimálisan sikerül, akkor 2010-ben kezdődhetne meg az oktatás, de realitása a 2011-ben induló évfolyamnak van. Mindent megteszünk azért, hogy el tudjunk kezdeni oktatni Zsámbékon. Nem biztos, hogy az induláskor ez már akkreditált egyetemi szakokat fog jelenteni, de nyelvi előkészítő oktatást és egyéb képzéseket elindítunk. A kérdés az, mennyi időbe telik, míg megszerezzük az engedélyeket. Még számos infrastrukturális fejlesztést is végre kell hajtanunk, mint a stúdiók építését, gyakorlati termek, nyelvi laborok létrehozását – ezeket egyelőre nem tudtuk elkezdeni 2009. januárban, mint ezt terveztük, mert egy jogcím nélküli használó elfoglalta a termeket, emiatt nem tudtuk megkezdeni az átépítést.
Az átvétel során mennyiben változott a tanári kar összetétele a Budapest Média Intézetben?
Az oktatást a Szegedi Tudományegyetem, a fenntartást és működtetést a Média Menedzser Oktató Kft. biztosítja. Az oktatás a Szegedi Egyetemhez tartozik; a tanári kar nagy része, nyolcvan százaléka megmaradt, ez főként az elméleti oktatásra vonatkozik; a gyakorlati oktatásban frissítettünk. A médiában olyan gyors a változás, hogy folyamatosan szükség van új arcokra – a képernyőn mindig újabb és újabb emberek jelennek meg, s a fiatalok, akik tanulni jönnek, jobban szeretnék magukat abban a közösségben látni és érezni, akiket naponta a képernyőn látnak, s amely tanárok esetleg beviszik őket gyakorlatra a televíziókhoz, az újságokhoz.
A kastély addig is, míg az oktatási intézmény nem kezdi meg a munkát, már üzemel, mint kiállítási helyszín.
Az oktatás szervezése alatt vagyunk, s ott állt üresen az úgynevezett történelmi szárny. 2008. március elsejétől tevékenykedhetünk a kastélyban – kár lenne tovább üresen hagyni. Amíg az oktatás szervezése zajlik, addig is kulturális programokkal, kiállításokkal, koncertekkel várjuk az ide látogatókat. A környékbeli embereknek tudtára adjuk, Zsámbék ismét kulturális és oktatási helyszín lesz. A Budapesttől 27 kilométerre lévő épületnél számos infrastrukturális változtatást is meg kell oldanunk, hogy a fiatalok szeressenek ide kijárni. Egy jó oktatási intézménynek szüksége lesz a könyvtárra, a kulturális eseményekre, arra, hogy klubok jöjjenek létre, helyek, ahová az emberek tartozni szeretnének.
Zsámbékon korábban tanítóképző főiskola üzemelt, ahol évente több mint 1000 diák tanult. Amióta a főiskola a tűzkár miatt elköltözött, Zsámbék sokkal csendesebb lett. Életet szeretnénk ismét a kastélyba lehelni. Biztos vagyok abban, a várossá válás folyamatában is segítene az a lehetőség, hogy ismét felsőfokú oktatási intézmény működik itt.
Mivel Szikora Tamás 2008 novemberében töltötte be 65. születésnapját, korábbi ígéretem szerint egy több mint 200 művét bemutató kiállítást szerveztünk neki, s egy háromnyelvű könyvet is megjelentettünk.
S miért választották Jörg Immendorffot következő kiállításuk alanyául?
Jellemző az életemre a multikultúra, ezt szeretném az intézményben is képviselni. 1989-ben nyitotta meg határait Magyarország a német turisták előtt – bár én ezt az eseményt Münchenben éltem meg, nagyon érdekes volt arról az oldalról látni, milyen örömmel jöttek az NDK-s turisták Münchenbe. Ha magyarokkal találkoztak, szinte a nyakukba estek. Ezt a folyamatot Németországból figyelve, nagyon jelentős eseménynek tartottam. Most úgy gondoltam, a húszéves évfordulón érdemes erre emlékezni. Épp ezért döntöttünk úgy, hogy adjunk egy olyan művésznek lehetőséget a bemutatkozásra, aki a német újraegyesítést vízióként látta maga előtt. Jörg Immendorff a hatvanas évektől kezdve a műveiben is folyamatosan ábrázolta az újraegyesülés gondolatát, foglalkoztatta a berlini fal természetellenessége, s mindig azt vallotta, hogy Németországból egy ország lesz – ez meg is valósult. 2009 a magyar-osztrák határ megnyitásának 20. évfordulója.
Jörg Immendorff 2007-ben halt meg. A nemzetközileg elismert művész, Magyarországon elsősorban szakmai körökben vált csak ismertté. Fontosnak tartom, hogy a magyaroknak is lehetőségük legyen megismerni ezt a tragikus módon elhunyt művészt. (Balkezes volt, s 1997-ben, a bal keze sorvadni kezdett, s e sorvadás végigment az egész testén. Munkásságát az utolsó tíz évben meghatározta ez az állapot.)
Milyen kiállításokat terveznek még?
Az idei évben még két hasonló formátumú német festő kiállítását hozzuk el Magyarországra – az egyiket május közepére, a másikat október 3-ra, az újraegyesülés évfordulójára tervezzük. A. R. Penck az első művész, akit szeretnénk bemutatni – ő jó barátságban volt Immendorffal; míg Immendorff Düsseldorfban élt, Penck Drezdában, így Németország két különböző részéből érkezve tartottak egymással baráti és szellemi kapcsolatot. Az októberi kiállításról még nem szeretnék biztosat mondani – amíg nem írtuk alá véglegesen a szerződést.
Csak képzőművészeti programokat szerveznek?
Más művészeti ágaknak is szeretnénk bemutatkozási lehetőséget biztosítani. A kastélyban található egy gyönyörű kápolna is, ez különféle zenei programok szervezésére alkalmas – már együttműködünk Szakcsi Lakatos Bélával, Horváth Kornéllal, Barcza Horváth Józseffel. A legjobb tizenkét magyar dzsessz-zenész hozta létre a „Magyar Jazzművészek Társaságát” . Megismerkedésünk után sokat beszélgettünk a tagokkal, s arra az elhatározásra jutottunk, hogy azokat a nyári zsámbéki dzsessz-napokat, amelyeket már évtizedek óta szerveznek a kastélykertben, szeretnénk kiegészíteni az őszi, a téli és a tavaszi zenehallgatási, koncert-látogatási lehetőségekkel. Egyelőre a kápolnában, de hamarosan a gyönyörű pincében szeretnénk dzsesszesteket szervezni.
A kastély nyitásakor, 2009. január 17-én a Kultúra napja alkalmából az Operaház művészei Kodály-esttel, Őze Áron József Attila-versekkel üdvözölte az érdeklődőket.
Itt a kastélyban készült a 40. Magyar Filmszemlére Gárdos Péter Tréfa című filmje. Ebben az alkotásban co-produceri szerepet vállaltam. A film a legjobb rendező díját nyerte el.
Terveim között szerepel az irodalmi estek szervezése is. Mivel hiszek benne, hogy a művészetek egymás mellett élése, egymást kiegészítése idevonzza a közönséget és egy sikeres intézményt tudunk működtetni, ha több nyelven, többféle művészet és oktatás együtt jelenik meg Zsámbékon a Zichy-kastélyban.
A kastély nyitásakor, 2009. január 17-én a Kultúra napja alkalmából az Operaház művészei Kodály-esttel, Őze Áron József Attila-versekkel üdvözölte az érdeklődőket.
Itt a kastélyban készült a 40. Magyar Filmszemlére Gárdos Péter Tréfa című filmje. Ebben az alkotásban co-produceri szerepet vállaltam. A film a legjobb rendező díját nyerte el.
Terveim között szerepel az irodalmi estek szervezése is. Mivel hiszek benne, hogy a művészetek egymás mellett élése, egymást kiegészítése idevonzza a közönséget és egy sikeres intézményt tudunk működtetni, ha több nyelven, többféle művészet és oktatás együtt jelenik meg Zsámbékon a Zichy-kastélyban.
Hozzászólás