hirdetés

Balla Zsófia: Rendkívüli ajánlat

2019. január 27.

Kiállítás Szentendréről, színház és opera Budapestről és Kolozsvárról, komolyzene és egy különleges film inspirálta könyv története. Balla Zsófia kulturális ajánlója a tél végére és a tavasz első napjaira.

hirdetés

Zarándokoljanak el Szentendrére a Ferenczy Múzeumba, ahol az utóbbi években remek rendezvényeket láthattunk. Most Vajda Lajos élete és művészete áll a 2019. március 31-ig nyitva tartó kiállítás középpontjában. Mándy Stefánia Vajda Lajosról szóló, 1983-ban publikált könyvét is érdemes átlapozni hozzá. A 33 évesen elhunyt művész a XX. századi magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakja. Alkotásmódjáról ‒ amelyet ő maga Korniss Dezsővel együtt „konstruktív-szürreális sematikának” nevezett ‒ Kovalovszky Márta azt írja: „..A tárgyakat, a kisvárosi házak oromzatán, ablakkeretein, temetőkertjeiben kallódó, a sok évszázados használatban megkopott szimbolikus jeleket megfosztotta az anyag súlyától és a tértől is, amelyben léteztek: kristályos szerkezetű kompozíciói nemcsak képmodellek, hanem etikai töltésű világmodellként is értelmezhetőek.”

1938-tól Vajda művei megváltoznak, a történelem gyors és fenyegető alakulására kétségbeesett érzékenységgel reagált. A képeket fenyegető ábrák, vonalkötegek, szorongató fonadékok uralják. A világos és logikus világrend összeomlása Vajda életét és „kép-és világépítő illúzióit is” maga alá temette.
Az 1941-ben elhunyt Vajda életműve ma a modern magyar képírás egyik kiinduló vonatkoztatási pontja. Feltétlenül nézzék meg.

Nem sok Hedda Gabler-előadást láthattunk mostanig, de nekem Ibsenből sosincs túl sok. A Nemzeti Színház egyik nemzetközi fesztiválján már láthattunk egy, a videózás színpadi adaptációjának túlhevített technikai újításával lehengerlő előadást. Január 28-án ugyancsak a Nemzetiben élvezhetjük a darabot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának vendégelőadásában, Keresztes Attila rendezésében, Bartha László Zsolt, Varga Andrea, Bíró József, Kilyén Ilka, Kádár Noémi, Kádár L. Gellért, Biluska Annamária alakításaival. Nem olyan gyakori, hogy a remek romániai színjátszás produktumait meg lehet itthon is tekinteni.


Hedda Gabler, fotó: Bereczky Sándor, Nemzeti Színház

Ibsen pedig ismeri az emberi lélek ambícióit, ürességét, magányát, a párkapcsolatok illúzióit és az egyéni szabadságra törekvők kétségbeesett cinizmusát. Ibsennek nincsenek kétségei a díszletszerű házasság valódi működését illetően. Nézzék meg!

2019. január 28., Nemzeti Színház, 19 óra, Gobbi Hilda színpad.

Nem tudom megállani, hogy ne ajánljak a figyelmükbe egy másik határon túli ritkaságot: Maurice Ravel két egyfelvonásosának színrevitelét a Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában. A decemberben bemutatott mű-egység a „L'heure espagnol”, 1911-ben keletkezett egyfelvonásost Pásztoróra címen, az 1925-ös „L'Enfant et les Sortilèges”-t A gyermek és a varázslat címmel tartalmazza. Az előadás karmestere Selmeczi György, rendezője, most először a kolozsvári operában, Tompa Gábor. A lenyűgöző előadás rendkívül ötletes díszlet-és jelmeztervezője a nagyszerű Carmencita Brojboiu. A két egyfelvonásost Tompa mintegy a gyermeki világ, ebben a gyermek és szülő, a gyermeki önzés és beilleszkedés derűs, látványos ugyanakkor a tájainkon (sajnos) ritkábban felcsendülő Ravel-zene parádés ünnepévé formálta. A szereposztásban Kele Brigitta, Pataki Adorján, Covacinschi Iolanda, Bardon Tony, Tamás Ottó, Laczkó V. Róbert lép föl. A névsor nem teljes, már csak azért sem, mert a hazai közönség nem ismerheti (még) a közreműködőket. Rendkívüli ajánlat! Bizonyos vagyok benne, hogy az előadás elkerül Budapestre is. De érdemes érte (és még mennyi színházi-zenei előadásért) Kolozsvárra utazni, ha majd az idő kissé melegebbre fordul. És amikor a magyar közönség figyelme földrajzilag távolabbi, de kulturálisan jelentős események felé is elkalandozik.

Egy kis közelebbi zenélést is említenék: Frankl Péter, Perényi Miklós és Ittzés Gergely muzsikál együtt március 6-án a Zeneakadémia Nagytermében. Két Haydn Zongoratriót, a G-dúrt, és a D-dúrt játsszák majd, Schubert ritkán hallható, az Egy elszáradt virág-témára írt variációit, és Brahms 1., e-moll cselló-zongoraszonátáját élvezhetik azok, akik a muzsikálás párbeszédes formáját szeretik. Azt a játékmódot, amelyben mintegy emberi hangok beszélgetnek, nem sietősen, árnyaltan, bensőségesen és megrendítően.

Végezetül egy nem irodalmi munkát ajánlanék az olvasók figyelmébe. Elbert Márta: Kiskamerás történetek című könyvét, amelyben a szerző közügyekről és magánügyekről referál. Elbert Márta szociológiai és politikai fogantatású dokumentumfilmes pályája önmagában is érdekes, és az apró filmes történetekből, megrázó élményekből, barátságok és hatalmi tiltások sztorijaiból összeálló könyv egy nehéz, kitartó és jelentős élet kisregényét is rejtegeti. Számomra a kötet nem csak a legendás Fekete Doboz létrejöttét mondja el, hanem a rendszerváltás két évének egyik közeli, hiteles és pártatlan krónikája is egyben. A korábbi ellenzéki megmozdulások kitartó filmese, azaz egyedül Elbert Márta kamerája, munkatársi gárdája filmezhette elejétől végig az Ellenzéki Kerekasztal vitáit, eseményeit, megállapodásainak létrejöttét. Vagyis az új, demokratikus Magyar Köztársaság megteremtésének politikai folyamatát. Bár látszólag minden résztvevő, minden párt beleegyezett a filmszerű összefoglalásnak a levetítésébe, de azt – nos, hitték volna? ‒ mindig megvétózta egy-egy politikus, vagy televíziós potentát, hogy az ő kívánságuk szerint vágja át Elbert Márta az anyagot...

Az Ellenzéki kerekasztal története című, ötrészes filmet a Magyar Televízióban 1989 óta sem sikerült bemutatni... A magyar közönség nem láthatta, hogy a későbbi pártelnökök, miniszterek, köztársasági elnökök, mai korifeusok közül ki miket mondott, mivel érvelt, milyen álláspontot képviselt akkoriban. Persze, hogy nem, hiszen tudhatjuk, a történelmi emlékezet, annak dokumentumai, és azok megőrzése is történelmi tett: formálja a történelmet. Addig is, amíg visszakapjuk a közelmúltat, olvassák el a könyvet. És keressék ki Elbert Márta filmjeit.


Balla Zsófia

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.