hirdetés

Bán Zoltán András: Adalék az Esterházy-könyvtárhoz

2018. április 14.

Az ötlet, az egyetlen papírlapra lemásolt/leírt regény, roppant eredetinek tűnik, ugyanakkor mégsem teljesen az. Meghökkentő, hogy Molnár Ferenc (akihez aligha volt bármi köze Esterházynak) már bedobta... – Esterházy Péter virtuális könyvtárából Bán Zoltán András nem választott, hanem abban elhelyezett egy könyvet, Molnár Ferenc művét.

hirdetés

Bevallom, a legkedvesebb Esterházy-könyvem a Bevezetés a szépirodalomba, és azon belül is az Ottlik-másolat.

Az ötlet, az egyetlen papírlapra lemásolt/leírt regény, roppant eredetinek tűnik, ugyanakkor mégsem teljesen az. Meghökkentő, hogy Molnár Ferenc (akihez aligha volt bármi köze Esterházynak) már bedobta, mégpedig A gőzoszlop című, először 1926-ban megjelent ragyogó (de sajna elfelejtett) kisregényében.

Ebben olvashatjuk:

„A főispán volt az egyetlen igazi bolond a társaságban. Róla annyit kell elmondanom, hogy regényíró volt. Egy fél év óta dolgozott nagy társadalmi regényén, amely bizonyára nagyon érdekes volt, de senki el nem olvashatta, mert a főispán írás közben nagyon impraktikus módszert használt: az egész regényt egy lap papírosra írta. Mikor elkezdte, végigírta az oldalt. Aztán ahelyett, hogy másik papírlapon folytatta volna, újra kezdte felül az írást, a teleírt oldalon. Aztán, mikor leért a papír aljára, megint nyugodtan folytatta fölül. Mikor nekem megmutatta a regényt, már hat hónap óta írta. (...) A papíroson már nyomai sem voltak az írásnak. Mintha feketére festették volna, egyszerűen fekete papír lett belőle. De azért a főispán boldogan és nyugodtan írta tovább, mindennap. Ez a regénykézirat nem kitalálás, hanem tény a patológia történetében".

Analitikus filozófiai elemzés tárgya lehetne, mennyiben tér ez el Esterházy megoldásától, hiszen az másolat, a főispáné meg eredeti írás, noha látványban nemigen különbözhet az Esterházyétól, arról nem is szólva, hogy bizonyos értelemben persze Esterházy műve is eredeti, hiszen nem Ottlik kéziratát másolja. Beszélhetnénk arról is, hogy ami nemrég még patologikusnak számított az irodalomban, az ma ünnepelt eljárás lett. Bedobhatnánk, hogy voltaképpen mindkét mű inkább képzőművészeti, mint irodalmi természetű. És még folytathatnánk az ötletelést. De nem folytatom, mindössze felhívom a figyelmet egy műre, mely Esterházy könyvtárában is helyet kaphatna, noha szinte biztosra veszem, hogy nem ismerte Molnár Ferenc remekét.

© Esterházy Péter Archívum / Esterházy Marcell

Bán Zoltán András

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.