Bán Zsófia, Márton László és Kántor Péter Palládium-díjasok

2009. március 30.
Április 1-én, szerdán adják át az 2009-es Palládium díjakat, amelyeket idén is az előző év magyar irodalmának, társadalomtudományának valamint képzőművészetének kimagasló teljesítményeiért nyújtanak át. Az idei díjazottak: Bán Zsófia, Márton László, Kántor Péter, Kecskeméti Károly és Bukta Imre.

A Palládium Alapítvány alapítója szándékának szellemében 2001-től az előző év magyar nyelvű szépirodalmának két, társadalomtudományának, képzőmûvészetének egy-egy kiemelkedõ alkotóját tünteti ki minden év tavaszán. Az először 2003-ban átadásra kerülő Különdíjjal pedig a fentebbi kategóriákba pontosan be nem sorolható, ám azokkal rokon területek legkimagaslóbbnak ítélt teljesítményét kívánja elismerésben részesíteni.

Az öt díjazott egyenként nettó másfél millió forintos pénzdíjban részesül.

Idén a szépirodalom kategóriában Palládium-díjjal tüntették ki Márton Lászlót Amit láttál, amit hallottál című novelláskötetéért, Kántor Pétert Trója variációk című verseskötetéért.  A társdalomtudományi kategóriában Kecskeméti Károly: Magyar liberalizmus 1790-1848 című könyvéért kapta meg az elismerést, a képzőművészeti kategóriában pedig Bukta Imre: Kibontott táj című alkotása nyerte el a Palládium-díjat. A különdíjban pedig Bán Zsófia részesült Próbacsomagolás című kötetéért. 

Márton László

Budapesten született és nevelkedett. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte tanulmányait. Néhány évig kiadói szerkesztőként dolgozott, megpróbálkozott a dramaturgiával is, 1990 óta szabadfoglalkozású író.

 

 

Kötetei:

  • A nagy-budapesti Rém-üldözés (elbeszélések), Magvető, 1984.
  • Menedék (regény), Magvető, 1985.
  • Lepkék a kalapon (drámák), Magvető, 1987.
  • Kiválasztottak és elvegyülők (tanulmány), Magvető, 1989.
  • Tudatalatti megálló (regény), Holnap, 1990.
  • Carmen (színmű), Holnap, 1991.
  • Átkelés az üvegen. Útirajz (regény), Jelenkor, 1992.
  • A nagyratörő (szomorújáték), Jelenkor, 1994.
  • Nagy-budapesti Rém-üldözés és más történetek, Jelenkor, 1994.
  • Jakob Wunschwitz igaz története (regény), Jelenkor, 1997.
  • Az áhítatos embergép (tanulmánykötet), Jelenkor, 1999.
  • Árnyas főutca (regény), Jelenkor, 1999.
  • Kényszerű szabadulás. Testvériség I. (regény), Jelenkor, 2001.
  • A menyország három csepp vére. Testvériség II. (regény), Jelenkor, 2002.
  • A követjárás nehézségei. Testvériség III. (regény), Jelenkor, 2003.
  • Minerva búvóhelye (regény), Jelenkor, 2006
  • Ne bánts, Virág (kisregény), Jelenkor, Pécs, 2007
  • Amit láttál, amit hallottál (elbeszélések), Jelenkor, Pécs, 2008)

 

Kántor Péter

1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító. 1973-ban az ELTE angol–orosz, majd 1978-ban (szintén ezen az egyetemen) magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között egy budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1991-ben Fullbright-ösztöndíjat nyert az Egyesült Államokba. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatának szerkesztője.

Verseskötetei:

  • Kavics, (1976)
  • Halmadár, (1981)
  • Sebbel-lobbal, (1983)
  • Grádicsok, (1985)
  • Hogy nő az ég, (1988)
  • Napló 1987-1989, (1991)
  • Fönt lomb, lent avar, (1993)
  • Mentafű,(1994)
  • Búcsú és megérkezés, (1997)
  • Lóstaféta,(2002)
  • Kétszáz lépcső föl és le, (2005)
  • Trója-variációk, (2008)

 

Bán Zsófia 

ELTE angol-francia szakon diplomázott, 4 évig a Mafilmnél rendező asszistensként dolgozott, 1985-től az ELTE Angol Tanszékén, 1992-től pedig az Amerikanisztika Tanszékén tanít. Esszéket, tanulmányokat, művészet- és irodalomkritkákat, valamint prózai műveket publikál, fordít.

 

Kötetei

  • Amerikáner, esszék (Magvető 2000)
  • Esti iskola – olvasókönyv felnőtteknek, novellák (Kalligram, 2007)
  • Próbacsomagolás, esszék (kalligram, 2008)