hirdetés

Báthori Csaba: Szkárosi Endre Kassák-díjához

2017. december 19.

A XIII. kerületi önkormányzat pályázatot hirdetett a XIII. kerületben lakóhellyel rendelkező írók, költők és amatőrök számára. Vers kategóriában Szkárosi Endre, próza kategóriában Kaiser László nyerte az idei Kassák Lajos XIII. Kerületi Irodalmi Díjat. – Báthori Csaba laudációját és Szkárosi Endre versét olvashatják.

hirdetés

Laudáció Szkárosi Endre Kassák-díjának átadásakor

A hivatásos írók vers-kategóriában elnyerhető díját, mint az imént hallottuk, a zsüri idén Szkárosi Endrének ítélte oda, beküldött két verse alapján, és most már évtizedek óta az Angyalföld peremén, mondhatni, kerületünk kapujában kifejtett, a költészeti megújulást célzó és hangsúlyozó tevékenysége elismeréseként is.

Ahogy egyik könyvének már a címében is elárulja: egy másik ember ő, aki – ismét idézem őt – a bécsi Operngasse vagy Kärtnerstrasse helyett a Lehel tér sarkán épített rózsaszínű és műcukorillatú gerillabázissal szemközti ingatlanban tartózkodik, kerületünk és a nagyvilág művészi elvarázsolásának egyik izgalmas pontján. Annyit tudhatunk róla, hogy a hangzó-költészet tántoríthatatlan híveként az elmúlt évtizedekben szöveg- és képtartalmak életes-eleven, derűsítő, a magyar költészetben szokatlan humorú – ahogy ő mondja – költészetművészeti könyvmunkákat (izgalmas könyvszerűségeket) hozott létre, és a költészetnek amolyan szelíd fenegyereke volt. Két beküldött verse azonban – minő meglepetés – a hagyományos versfelfogású, komótosan költeménymotozó elmét is megindítja egyszerű, szinte aforizmatikus tömörségével, henyének tetsző, ámde elérzékenyülés-mentes érzékenységével, a kötött formát csiklandozó, de nem alapvetően elutasító engedékenységével, humorra hajazó taglejtésével, furcsa módon még Balassi Bálint sirató-dallamaira is emlékeztető hangnemével.

A kettő közül az egyik vers (és itt most csupán az egyikről van idő szólnom) egy rövid álom leírása, amelyből a végén azt sejtjük meg: az álom – noha talán meg sem történt valóság-törmelékeket rebbent fel az eszméletben – megváltoztatja, sőt létrehozza a valóságot, új valóságot teremt. Azt mondja: bejött a lányom egy nem-létező ajtón, rám talált egy soha nem használt ágyon, ott feküdtem, megsimított, majd ott hagyott… Tehát tudjuk: mindez fikció. De mi a csattanó? Visszajött a hangom. A kis darab izgató, foszforeszkáló ötlete ez a hihetetlen állítás, ez a frissen nyert létmegerősítés, ez az avantgard gesztusokon túl megtalált profán „feltámasztás”. Lehet, hogy a lírai alany a simogatástól kap erőre; lehet, főleg attól a ténytől, hogy épp a lánya érinti meg; lehet, hogy a léten túli térbe helyezett űrélmény delejétől; de lehet, hogy tán csak attól, hogy valami fontosat visszanyert, nevezetesen a hangját…

A vers nem csak Szkárosi Endre ars poeticáját, a hang-hordozás valamiféle szakrális tudatát tükrözi és helyezi a szöveg csúcspontjára, hanem egyúttal két ember, apa és lánya beláthatatlanul értelmes kapcsolatát is jellemzi egy röpke gesztusban. A figyelő olvasó a kis jelenetben azt is megérzi: a költői hang őrzése néha egészen apró eseményeknek köszönhető, és talán az élet is éppen olyan formákban tartható meg a sokat érő tapasztalatok sorában, amelyek semmi mást nem kívánnak jelenteni, csak ezt: egy-egy emberi érintés az ismeretlen valóságok területéről közölhet valamit, amit eddig nem tudtunk vagy csak elveszíteni véltünk.

Goethe azt mondta: a műalkotást csak az érti, aki hozzá tud tenni valamit. Persze, ehhez olyan művekre van szükség, amelyek igénylik, elviselik, sőt követelik ezt a hozzátételt. Szkárosi Endre versei – mint ahogy az itt méltatott is – örömet, a jókedv reményét és – mondjuk így – a „derű magasrendűségét” sugározzák. Már ezért is jószívvel élvezheti rokonszenvünket.

Mindannyiunk nevében gratulálok a díjhoz, és további jó munkát kívánok a szerzőnek!

Báthori Csaba

*

Szkárosi Endre

Némán suhanó

Bejött a lányom
a kelenföldi ajtón,
ahol sohasem lakott.
Rám talált az ágyon,
ahogy sohasem látott.
Megsimított, ott hagyott.
Izzadva ébredek,
visszajött a hangom.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.