hirdetés

Befolyásoló tényezők

2017. július 14.

Hogyan jutnak könyvekhez a hátrányos helyzetű gyerekek, miért boldogulunk néha nehezen a versekkel? Ami pedig az írást illeti: Milyen kapcsolatban állt Agatha Christie a kiadójával? Feszültségteremtés áldozatok nélkül Jane Austen regényeiben. - Heti hírösszefoglalónkban néhány olvasást befolyásoló tényezőről esik szó.

hirdetés

Ingyenkönyvek a hátrányos helyzetű gyerekeknek

Immár ötödik éve működik a nyugat-Yorkshire-i Bradfordban az úgynevezett Canterbury Imagine projekt, amelynek célja gyerekkönyvek eljuttatása a város legszegényebb lakótelepein élő hátrányos helyzetű családokhoz – számol be a jótékonysági szervezet működéséről az Independent. A szervezet elsősorban bölcsődéket, óvodákat céloz meg, az egyik felkeresett intézménybe például jelentős számú pakisztáni, kelet-európai és afrikai származású gyermek jár, akiknek egy része angolul sem tud. A gyerekek, akiket regisztrálnak a programba, a születésüktől kezdve az ötödik születésnapjukig minden egyes hónapban kapnak egy új könyvet teljesen ingyen. Az egy gyermekre eső éves összeg, postaköltséggel együtt csak 25 £, amit adományokból finanszíroznak. Természetesen a könyvtárlátogatás is jó megoldásnak tűnhet, azonban a környékbeli könyvtárak működése eléggé bizonytalan. A program révén hosszú távon javulhatnak a környékbeliek műveltségi mutatói, így alapvetően megnőnek az esélyeik, hogy jobban boldoguljanak az életben.

Hogyan olvasunk verseket?

Könnyen lehet, hogy valaki azért nem szeret verseket olvasni, mert a közoktatás módszerei azt sugallják, az ember sohasem lehet eléggé felkészült egy vers azonnali megértéséhez – állítja Matthew Zapruder költő, egyetemi oktató a The New York Times hasábjain. Úgy gondolja, az, hogy a tanárok gyakran úgy állítják be a verseket, mintha azok valamiféle rejtvények volnának, nagyban befolyásolja a költészethez való viszonyunkat. Egy újonnan megismert lírai alkotás esetében nem a művészettörténeti és filozófiai ismereteket tekinti elsődlegesnek, hanem magukat a szavakat, amiket olvasunk. De az olvasással kapcsolatos tévhitek visszahatnak a fiatal szerzők hozzáállására is, akik gyakran direkt homályosan, rejtélyesen fogalmaznak – mivel ebben vélik felfedezni a költészet lényegét. Zapruder szerint a költőnek nem kell egy mélyebb jelentés elrejtésére törekedni, éppen az az érdekes, ahogyan a hétköznap használt szavaink magukkal hozzák a történelem során rájuk rakódott jelentésrétegeket, és a versben egyfajta különleges elevenséggel, energiával telítődnek. Ahogyan a hétköznapi nyelv ilyen átváltozása létrejön, voltaképpen ez a költészet misztériuma.

Agatha Christie levelezése a kiadójával

Agatha Christie kiadója, a HarperCollins idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját, erről is megemlékezik egy kiállítás a július 20-án Harrogate-ben (Észak-Yorkshire) kezdődő Theakston Old Peculier krimifesztiválon. A kiállítás részeként láthatók lesznek Agatha Christie és kiadója, Billy Collins levelezésének darabjai is – egy személyes hangú, hosszú, ám olykor dühös levelezés. A levelekből kiderül, hogy bár az írónő nagyon sikeres volt, és jó hasznot hozott a kiadónak, neki is komoly harcokat kellett vívnia Collins-szal.  Előfordult, hogy Christie hiába küzdött egy nem tetsző borítóterv ellen, de az is megesett, hogy hamarabb találta meg a saját könyvét a helyi üzletben, mielőtt még őt értesítették volna a megjelenésről. A levelekben üzleti kérdések mellett személyes szívességekről is szó esik, Collins állítólag egy új autót is vett az írónőnek 1953-ban. (Forrás: The Guardian)

Jane Austen és a halál

Július 18-án lesz 200 éve, hogy elhunyt Jane Austen. A The New York Times azt vizsgálta, hogyan jelenik meg a halál Jane Austen regényeiben, pontosabban, milyen furcsa, hogy szinte alig jelenik meg. Például egyik főszereplőjével sem történik ilyen értelemben semmi végzetes, holott a halál az utána következő írók – például Dickens, Brontës, George Eliot – esetében jelentősen megbolygatja a további eseményeket. Nem mintha Austen olyan keveset látott volna az élet árnyoldalaiból, egyszerűen csak mást választott könyvei témájául. A mansfieldi kastélyban Fanny Price-ból például úgy lett árva, hogy a szülei lemondtak róla. De Austen könyveiben általában a legsúlyosabb fizikai ártalmak sem halálosak, bár lehetnek sorsdöntőek, úgy mint Marianne Dashwood (Értelem és érzelem) vagy Louisa Musgrove (Meggyőző érvek) esetében, akik egy-egy szerelmi csalódással kéz a kézben járó súlyos betegségből erkölcsileg is megnemesedve épülnek fel. A Meggyőző érvekben szó van egy halva született fiúról – ami így egy lehetőség hiányát jelenti, míg a Büszkeség és balítéletben a halál mint lehetőség mozgatja a szálakat. Ha ugyanis a családapa meghal, a birtok az antipatikus unokatestvérre száll, ezért is olyan fontos a regényben, hogy a lányok férjhez menjenek, és az örökség ne kerüljön rossz kezekbe.


Szihalmi Csilla

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.