BERTÓK LÁSZLÓ

Mintha egy plakátot letép

Mintha egy plakátot letép,
mert se a színe, se a hangja,
s már megy is hárommal odébb,
hogy a sajátját kiragassza.

Mintha ahogy a fű kinő,
a tél sebeit betakarja,
s leül a földre az idő,
kiröpül a világ a napra.

Mintha a tavaszt sose még,
s aki nem, az is igyekezne,
a nyelv hegyéig ér az ég,
s egyetlen szó szikrázik benne.



MARNO JÁNOS

Az ember

        „sárkányfogvetemény”
            (Vörösmarty)


Éjszaka tűz ütött ki a száj-
padlásomon, a tépőfogak
mögött, oda marta be magát,
falánk hüllő gyanánt, az álom,
elrugaszkodva a valóságtól,
s felcsavarva farkát a nyelvem
tövére, hogy ne hagyjon nyelnem
se, ha nyálam túlgyülemlene,
köpjem ki, vagy engedjem csapra
verni szám sarkán, idiótán,
ahogy tettette velem anyám
mellén annak idején a nyár,
szemembe tűzve, ott az ablak
mellett, egy megalvadt délután.



TÉREY JÁNOS

Nevelődés

„Domination’s the name of the game”

   Fésületlen ifjúnak maradj meg,
Ne legyél rögtön Mester! Ne légy dagadt,
Propellernyakkendős bohóc.
   Nem veszélytelen a reggel.
A sétaoktatás során
Önbizalmad – zsenge ág – letörhet;

   S a Mester feszíteni fog, ahogy az Üdvözítőt
Utánzók büszkék magukra,
A mellényrepesztésig komolyan...
   Ámde te színleg se hunyászkodj meg,
Tégy bizonyságot ruganyosságodról;
S lassan nőj a fejére, észrevétlenül.
 
    Kisfiút játssz, többnyire némát. Légy elegendő
Növésben lévő önmagadnak. Hallgass a Mesterre, mikor
Életreceptjét megosztja majd veled.
   Elmélete vajmi kevéssé meggyőző, de a lendület
Annál inkább!... Fényévekre az üdvösségtől,
Téveszméi minőségi tévedések legalább?