Nem tudok hozzászólást írni a blogon.

Csak nekem van ilyen problémám?

Üdvözletem a szerkesztőknek!

Olyan furcsa érzéseim vannak... végre "bevállaltam",azaz
beküldtem az életben először egy kis írást.
Külön erre az alkalomra írtam.
Nem jelent meg (aug4) másoktól meg több minden is, ez zavarba hozza az embert.
Most olvasom a többi hozzászólást, és az említett minőségi kritériumok kapcsán még bizonytalanabb lettem (talán gyenge vagyok):
lehet, hogy olyan rossz, amit beküldtem, hogy meg se jelentetik?
Úgy érzem, megfelelő kritikát kaphatnék ezen az oldalon (azaz nagyon sok minden van itt, ami nagyon jó,és valódi irodalomnak tartok). Ezért is lenne jó, ha tudhatnám (tudhatnánk) vannak-e "előszűrők", ez a kiírásból nem derül ki... azaz azt írják, hogy minden pályaművet megjelentetnek,és majd az olvasó dönt... meg hogy csak egyet szabad.
Ezért esik rosszul, hogy - habár már mai művek is fenn vannak - 4-i kis írásomat nem látom. Pedig csak egyet küldtem.
Valamiféle visszajelzés tényleg kéne (szerintem minden "újnak" szüksége lenne rá).
Szóval azt kérdeztetem tisztelettel, hogy milyen szabályok vannak? Miért az igen, és miért a nem?
Köszönöm válaszukat!
Vagabonda2

Kedves Kőrösi Zoltán!

Másfél órája, nagyjából este 8 óta keresem a Magyar Rádió műsortárában az említett interjút, térdig kopott a RealMedia-lejátszóm, de képtelen vagyok megtalálni, így feladom.

Sajnálom, hogy hozzászólásomra úgy érezted, hogy főszerkesztőként kell válaszolnod, nyilván úgy érzed, hogy elvetettem a sulykot. Jobban örültem volna egy akármilyen nicknek, hogy a tekintély helyett maradhassunk az érveknél, de megértem szándékod. Amúgy sem vagyok büszke az ilyen kijelentésekre, tudom milyen hasonlókat olvasni.

Ugyanakkor nem tartom logikus elképzelésnek, hogy szerinted amit írtam, azt kizárólag elfogultságból tehettem, vagyis ha ilyesmiket mond valaki, mint én, akkor amögött feltétlenül itt nem látható ok vagy szándék húzódik, képtelen, komolytalan állítás, legyünk gyorsan túl rajta, és vonjam vissza. Sokkal józanabb lett volna azzal védekezni, hogy nem megfelelő a felkészültségem, ítélőképességem ilyen vagy olyan okból. Erről tudtunk volna eszmét cserélni - persze ha megtaláltam volna, amit akartam...

A másik, ami zavar, hogy én pont az ellenkezőjét állítottam a pályázatról: hogy sikeres lehet, éppen így valószínűbb, hogy az lesz, csak talán túl nagy áron. Szerintem engem is érdemes lenne még egyszer elolvasni. :-)

Mivel nem a feltételezett indulatból született a hozzászólásom, nem mondhatom, hogy nem úgy gondoltam, ahogy írtam, és persze úgysem találhatnám meg benne, hogy mihez képest aránytalan; most is úgy gondolom, hogy rossz volt hallgatni Szekeres Dóra megnyilatkozását. Beleszámolva, hogy nyilván mindig van némi távolság az elvárások és a valóság közt - engem sem lenne nehéz megfogni hasonló szituációban. :-) Ritkán sikerül átfogóan, összefüggően fogalmazni éppen akkor és olyan röviden, amikor és ahogy szükség van rá, ráadásul még bele is élni magát valakinek a kivülállók helyzetébe, mégis: ez a tudomány, legfeljebb az "összefüggő mondatok" helyett inkább "néhány gondolat"-ot kellett volna írnom.

Nem búcsúzkodom, egy fórumon felesleges - köszönöm a választ.

Tudom, hogy sok nehézséggel küzdötök, de szerintem ezt akkor sem érdemes. Önmagában nincs a pályázattal baj (legfeljebb a közönségszavazás :-) - elárulja, amit kell), de azzal igen, ha nincsenek legalább láthatóvá téve a határok, különbségek minőségben, értékben, ha mindent összeömlesztetek; ez is Litera, meg az is Litera. Mindig akadnak törekvők - nekik kell példát mutatni. És persze a "bevállal" szótól most is feláll a szőr a hátamon, legtöbbször nyomom is azonnal az ikszet - ismeritek a jelenséget, mikor a legostobább közhelyekkel próbálnak kitűnni emberek, akik többre nem képesek. Itt nyilván inkább a közelítés az ok, hogy a magaskultúra nyisson lefelé (mintha most zárt lenne :-) - vitatható), hiszen az élet más területein a blogok, az emberek felől is jön olyasmi, amire érdemes odafigyelni, de szerintem ez a művészettel akkor sem működik, akkora a szakadék - ami benneteket is gyorsan elnyel majd, mert hiába vannak szépírók, szépíró szerkesztők is, mások hangja sokkal messzebb fog hallatszani. Például múlt héten Szekeres Dóra reprezentált a Kossuth Rádióban, amikor a margitszigeti kitelepülésről volt szó, és nemhogy bármiféle műveltség nyomát vagy tartalmat nem lehetett felfedezni abban, amit mondott, amivel mások elé kellene-lehetne állnia egy litera-féle (eredeti) célkitűzésű site-nak, és amiért valamikor az ember a rádióban (is) másokra odafigyelt, jólesett őket meghallgatni, hanem még értelmes, összefüggő mondatokat is alig tudott kinyögni. Tökéletes középszerűség mindenben... pedig ő nyilván még egészen jól áll az igazi középhez képest.

Szóval tiltakozom, legalább a cím ellen.