BlogMustra 6.
Válogatás a KönyvesBlog recenzióiból
Egy verseskötetet, egy verses CD-t és három prózakötetet válogattunk e héten a KönyvesBlog recenzióiból szemezgetve.
- 2008. június 2.
Bolond Istók utódjának lenni
Géher István: Polgár Istók (első ének 2003-2007) Kalligram Kiadó, Pozsony, 2008. 1700Ft.
Géher István új kötete már címében is meglepő, s olyan dolgokat hív elő az emberből, amik a 21. században már nem mondhatók megszokottnak – talán csak egy irodalomtörténész tollából. A Polgár Istók (első ének 2003-2007) régebbi, klasszikus előzményeit-elődeit Byronnál, Arany Jánosnál vagy éppenséggel Arany Lászlónál találhatjuk meg. A cím egyértelműen Arany János Bolond Istókjára utal, s nyilvánvaló a szándék, egy, a mostani korra hangolt változatát, parafrázisát olvashatjuk a műnek. Azonban, ha visszagondolunk az elmúlt néhány évre, jócskán találunk olyan műveket, amik ehhez hasonlóan vagy olyan műfajt képviselnek, ami szokatlannak tűnhet manapság, vagy szintén ilyen nagyobb hangvételűek; konkrétan Szálinger Balázs két (kis)eposzára gondolok (Zalai Passió, A sík), vagy akár – s ami műfajilag hozzá is csatolható – Térey János Paulusára. Úgy tűnik tehát, hogy a verses regény – ami számomra egy meglehetősen izgalmas műfaj – újra fel-felbukkan az irodalomban, s más írót is megmozgatott az elmúlt időszakban. [Szőllő]
Imádnak a nők. Mondom, imádnak!
Turczi István, Ezt az egy nőt nagyon, erotikus versek, hangoskönyv, Kossuth kiadó, 2008
Turczi István hangoskönyve nemrégiben jelent meg a Kossuth kiadó találó nevű Irodalmi fülbevaló sorozatában. A sorozatban sok más fontos kiadvány jelent már meg, Arany János, Baudelaire, Pilinszky, József Attila versei, Shakespeare szonettjei, Zsidó anekdoták, Maupassant novellái és még sorolhatnám. A szerzőtől megszokhattuk, hogy mindenhol jelen van, immáron az irodalmi erotika iparában is. A CD lemez Turczi István erotikus verseinek gyűjteményét tartalmazza Bozó Andrea, Dömötör András és Máté Gábor színművészek előadásában.
A kiadvány külsőre nem aprózza el a dolgot, ha már erotikus versek, akkor hadd szóljon. Már a cím sem kelt kétségeket: Ezt a nőt nagyon, mely egy a CD-n is szereplő Turczi vers címe. A borítón pedig nagytotálban egy kecses női alak körzővel-vonalzóval szabott vonalai, a fény-árnyék játék pedig nem éppen szemérmes, bár mi tagadás tapintatos sötétség fedi a legforróbb területeket. A borítómustrákat író kollégánk talán majd bővebben is elmélkedik róla. Mindenesetre első ránézésre a kiadvány mindent megtesz azért, hogy felkeltse a vásárlók figyelmét, nagy valószínűséggel inkább a férfiakét. [KálmánG]
A kiadvány külsőre nem aprózza el a dolgot, ha már erotikus versek, akkor hadd szóljon. Már a cím sem kelt kétségeket: Ezt a nőt nagyon, mely egy a CD-n is szereplő Turczi vers címe. A borítón pedig nagytotálban egy kecses női alak körzővel-vonalzóval szabott vonalai, a fény-árnyék játék pedig nem éppen szemérmes, bár mi tagadás tapintatos sötétség fedi a legforróbb területeket. A borítómustrákat író kollégánk talán majd bővebben is elmélkedik róla. Mindenesetre első ránézésre a kiadvány mindent megtesz azért, hogy felkeltse a vásárlók figyelmét, nagy valószínűséggel inkább a férfiakét. [KálmánG]
Surik jóindulatból megdönt minden nőt Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik, Magvető, 2007, 461 oldal, 2890 Ft
Ha Surik a Dr. Spock-féle nevelésben részesül, mihaszna léhűtő válik belőle, így azonban, egy anya és egy nagymama szerető karjai közt tulajdonképpen minden nő álma cseperedett fel. Ulickaja legújabb regényének hőse megmagyarázhatatlan módon mond ellent mindenféle sztereotípiának, olyan, mintha nem is férfiból lenne, hanem valamiféle Máltai Szeretetszolgálatba oltott Teréz anya-reinkarnációként tengetné mindennapjait. Azért a látszat csalóka, Surik valójában igenis férfi, méghozzá olyan férfi, aki bármikor és bárhol teljesíti kötelességét, és valljuk be, talán többször is, mint amiről más férfiak álmodozni szoktak.
Szóval, ez a Surik egy rendhagyó hős, de hát egy rendhagyó világban ez talán természetes is lehet. Ebben a világban ugyanis a nőkkel valami nagy baj van. Valahogy nem úgy viselkednek, ahogy elvárnánk tőlük. Van bennük valami különös, érthetetlen idegesség, valami titkolt feszültség, melyet próbálnak valahogy levezetni. És itt fellélegezhet mindenki, aki eddig kételkedett – IGEN, a nők is mindig azt akarják. Mármint hogy tulajdonképpen a nők is mindig szexelni akarnak. A különbség talán csak annyi, hogy nem pont azért, amiért a férfiak, de ez a lényegen nem változtathat. A regény hemzseg a magukkal mit kezdeni nem tudó, vagy éppen túl aktív nőktől, akik ilyen-olyan okokból, de szenvedélyes, vagy éppen nem szenvedélyes nemi életet akarnak élni. [Diószegi Nóra]
Túlságosan is emberi
Anna Gavalda: Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol, Magvető, 2008, 223 oldal, 2490 Ft
„Leélt életemet gyakran afféle történetnek éreztem, aminek se eleje, se vége. Úgy éreztem, történelmi perikópa vagyok, kivágott részlet, amelynek megelőző és következő szövegrészei hiányoznak. Mintha életemet ollóval vágták volna ki egy hosszú láncból, és megválaszolatlan maradt sok kérdés.” (Jung: Emlékek, álmok, gondolatok)
Ilyenek a francia írónő novelláskötetének darabjai. Van bennük minden, mint a búcsúban, a felhozatal a hétköznapitól az egészen bizarrig terjed. Utcai flört, elvetélő kismama, születésnapos kiskatona, aki elé sosem jönnek az állomásra, tömegszerencsétlenséget okozó autós lelkiismeretfurdalása, megerőszakolóit kiherélő vidéki állatorvosnő, örök (haldokló) szerelmébe beleőrülő üzletember. A 12 elbeszélőben közös, hogy mindannyiukat maga alá gyűri egy érzés, vagy valami, ami annak látszik. Vagy egyszerűen csak a saját ostobaságuk (sorsuk). [Mesele]
Ilyenek a francia írónő novelláskötetének darabjai. Van bennük minden, mint a búcsúban, a felhozatal a hétköznapitól az egészen bizarrig terjed. Utcai flört, elvetélő kismama, születésnapos kiskatona, aki elé sosem jönnek az állomásra, tömegszerencsétlenséget okozó autós lelkiismeretfurdalása, megerőszakolóit kiherélő vidéki állatorvosnő, örök (haldokló) szerelmébe beleőrülő üzletember. A 12 elbeszélőben közös, hogy mindannyiukat maga alá gyűri egy érzés, vagy valami, ami annak látszik. Vagy egyszerűen csak a saját ostobaságuk (sorsuk). [Mesele]
Vesszőfutás sábeszdekliben
Hatvany Lajos: Urak és emberek I., Ulpius Anno, 2007, 478 oldal, 3990 Ft
A nyomort és züllést megírták már ezerszer, a talajvesztés likvid állapota bármely „magára valamit is adó” regény központi magját képezi manapság. Ehhez képest felüdülés valaki kiemelkedéséről, meggazdagodásáról olvasni, egy olyan, hiteles személyiség tollából, aki gyártulajdonos létére Ady menedzsereként ott bábáskodott a Nyugat létrejötténél… Igen, arról a báró hatvani Hatvany Lajosról van szó, akinek dédpapája még Deutsch néven egy kis családi malmot gründolt, hogy aztán pár évtized leforgása alatt, 1908-ban az egész ország cukoriparát megszerezve fiai és más leszármazói magyar nemesi, sőt, főnemesi (bárói) címet kapjanak. Volt hát miből merítenie a magyar kultúra nagy mecénásának, amikor 1927-ben megírta a század egyik legjelentősebb magyar családregényét, a zsidó Buddenbrook-házként is ismert „Urak és emberek”-et, melynek első kötete, a „Zsiga a családban” tavaly jelent meg ismét az Ulpius Anno sorozatban. [LeLoup]
A teljes cikk a Könyvesblogon olvasható.
Hozzászólás