BlogMustra 7.
Válogatás a KönyvesBlog recenzióiból
Heti válogatásunkban kortárs magyar szerzők, mint Térey János, Schein Gábor, Centauri és a határainkon túl élők alkotásairól olvashatnak, de találnak itt a nemrég elhunyt kirgiz író, Ajtmatov és a kínai Fan Wu egy-egy könyvéről, valamint a Krúdy-sorozat új darabjáról is recenziót.
- 2008. július 10.
Daktilusban a tömegoszlatásról
Térey János: Asztalizene, Magvető, 2008, 191 oldal, 2490 Ft
Hogy Térey János Asztalizene című polgári színműve jó/színvonalas/kiemelkedő stb., ezt már mindenki leírta. Ősbemutatója a 2007-es Őszi Fesztiválon volt a város vezető színházában (Radnóti, rendező: Bagossy László), A-listás színészek tolmácsolásában (Csányi Sándor, Nagy Ervin, Kovács Patrícia, Wéber Kata) eleinte csak a Színház folyóirat mellékleteként volt olvasható, és mire a a Magvető kiadta volna kötet formájában, addigra Térey már elnyerte vele az Aegon-díjat (korábbi díjazottak: Spiró György, Rakovszky Zsuzsa), és az elődás is szép karriert futott be (Poszt: Legjobb díszlet: Bagossy Levente.)
Most azonban keményfedeles, vékonyka kötet formájában is megjelent az Asztalizene, címlapján Kovalik Balázs só- és borsszóróival. Ennyi a puccos díszlet, a lapokon fekete-fehéren követik egymást a rímtelen verssorok. Térey lírikusként indult, a nagy áttörése a Paulus című verses regénye volt, amellyel egy nagy múltú műfajba lehelt újra életet. Most a magyar dráma feltámasztójaként ünneplik Téreyt, úgy mondják, az Asztalizene a polgári színmű hagyományait kívánja feltámasztani. Legyen, de a kérdés az: érdekel-e ez minket?
Ködlovag a redakcióbólKrúdy Gyula: Publicisztikai írások 2., Összegyűjtött művei 11., Kalligram, 2008. 280 oldal, 2600 Ft
Krúdy nem ismert mértéket, úgy általában is hadilábon állt vele, például, ha az alkoholról volt szó, de az írással kapcsolatban egyáltalán nem ismerte. Belegondolni is nehéz, de új életműsorozatának szerkesztői 3500 eddig kötetben nem közölt szövegének megjelenését ígérik, pedig az eddig ismert korpusz sem volt éppen vékonyka. Krúdy publicisztikai munkáiból válogató sorkötetek második része is ilyen, könyv alakban először itt hozzáférhető írásokat tartalmaz. Ez a majdnem 300 oldal mindössze 4 év termését mutatja be, a szerző 18 és 21 éves kora (!) között írott publicisztikai zsengéit. Krúdy ekkor költözött Budapestre, és szinte mindent elvállalt, hogy megkapaszkodhasson, így fordulhatott elő, hogy több, nemcsak fővárosi lapnál is próbálkozott (sikerrel) cikkek értékesítésével, néha az a bravúr is sikerült neki, hogy ugyanazt az írását egyszerre két helyre is el tudta passzolni. Munka terén nem lehetett válogatós ekkoriban (sem), ami abból sejthető, hogy jónéhány publicisztikai remeket szállított a Magyar Csendőr című újságnak is.
A teljes szöveg a KönyvesBlogon olvasható.
Szerek, Szerzők, Szerelmek
Krúdy nem ismert mértéket, úgy általában is hadilábon állt vele, például, ha az alkoholról volt szó, de az írással kapcsolatban egyáltalán nem ismerte. Belegondolni is nehéz, de új életműsorozatának szerkesztői 3500 eddig kötetben nem közölt szövegének megjelenését ígérik, pedig az eddig ismert korpusz sem volt éppen vékonyka. Krúdy publicisztikai munkáiból válogató sorkötetek második része is ilyen, könyv alakban először itt hozzáférhető írásokat tartalmaz. Ez a majdnem 300 oldal mindössze 4 év termését mutatja be, a szerző 18 és 21 éves kora (!) között írott publicisztikai zsengéit. Krúdy ekkor költözött Budapestre, és szinte mindent elvállalt, hogy megkapaszkodhasson, így fordulhatott elő, hogy több, nemcsak fővárosi lapnál is próbálkozott (sikerrel) cikkek értékesítésével, néha az a bravúr is sikerült neki, hogy ugyanazt az írását egyszerre két helyre is el tudta passzolni. Munka terén nem lehetett válogatós ekkoriban (sem), ami abból sejthető, hogy jónéhány publicisztikai remeket szállított a Magyar Csendőr című újságnak is.
A teljes szöveg a KönyvesBlogon olvasható.
Szerek, Szerzők, SzerelmekCentauri: Kék angyal, Magvető, Kiadó, Budapest, 2008, 338 oldal
Centauri éppen betörőben van a köztudatba, vagy talán már meg is érkezett, és ha majd már megállapodott benne, akkor vajon sikerül-e megőriznie a személyét övező homályt? Hiába, kevés figyelemfelkeltőbb aktus létezik a rejtőzködésnél. Néhányan dicsérték már Centauri prózáját, és bizonyára még többen fogják. Én pedig most ebbe a sorba állok, mert tetszett a könyv. Egyrészt azért, mert iszonyúan humoros (az iszonyban is, vagy főleg abban). Nem mindig és feltétlenül nevettet, inkább fanyar tragikomikumban tart, de mélyről jön, az biztos, még ha nem is mindig felszabadult, mindenképp csiklandozós kacagást vált ki. Nálam legalábbis, de biztosan többeknél az a kedves irónia, aminek nem a gúnyosan sértő éle, hanem könnyű játékossága, gyermeki derűje és nemtörődömsége domborodik ki. Egyúttal azonban elkerüli a felszínességet is, és pontos marad.A novellákat (pontosan 15-öt) tartalmazó Kék angyal a második könyve a nemrégiben (2006) felbukkant szerzőnek, az első Pátosz a káoszban címmel jelent meg (2007, Liget) és bizonytalan műfajú írásokat tartalmaz. E két könyv bizonyos szempontból egymás inverzének nevezhető: míg a Kék angyal füzérré/ciklussá összeállni látszó novellákból áll, amaz kicsiny darabokra esni látszó gondolatfolyam. Itt egymás felé gravitálják a darabokat a közös szereplők, a hasonló élményvilág, valamint a vélhető komponáltság, ott széttaszítják őket a gyakori ritmus- és gondolatmenetváltások.
Centauri éppen betörőben van a köztudatba, vagy talán már meg is érkezett, és ha majd már megállapodott benne, akkor vajon sikerül-e megőriznie a személyét övező homályt? Hiába, kevés figyelemfelkeltőbb aktus létezik a rejtőzködésnél. Néhányan dicsérték már Centauri prózáját, és bizonyára még többen fogják. Én pedig most ebbe a sorba állok, mert tetszett a könyv. Egyrészt azért, mert iszonyúan humoros (az iszonyban is, vagy főleg abban). Nem mindig és feltétlenül nevettet, inkább fanyar tragikomikumban tart, de mélyről jön, az biztos, még ha nem is mindig felszabadult, mindenképp csiklandozós kacagást vált ki. Nálam legalábbis, de biztosan többeknél az a kedves irónia, aminek nem a gúnyosan sértő éle, hanem könnyű játékossága, gyermeki derűje és nemtörődömsége domborodik ki. Egyúttal azonban elkerüli a felszínességet is, és pontos marad.A novellákat (pontosan 15-öt) tartalmazó Kék angyal a második könyve a nemrégiben (2006) felbukkant szerzőnek, az első Pátosz a káoszban címmel jelent meg (2007, Liget) és bizonytalan műfajú írásokat tartalmaz. E két könyv bizonyos szempontból egymás inverzének nevezhető: míg a Kék angyal füzérré/ciklussá összeállni látszó novellákból áll, amaz kicsiny darabokra esni látszó gondolatfolyam. Itt egymás felé gravitálják a darabokat a közös szereplők, a hasonló élményvilág, valamint a vélhető komponáltság, ott széttaszítják őket a gyakori ritmus- és gondolatmenetváltások.
A két gyogyótorony kalandora
Schein Gábor: Bolondok tornya, Jelenkor, Pécs, 2008, 62 oldal, 1800 Ft
Ha egy magát verses elbeszélésként definiáló szöveg már az első olvasást követően pozitív hümmögés keretében kerül az éjjeliszekrényre, a könyvespolcra, vagy urambocsá’ a budi mellé, akkor szerintem már jól állunk. A műfaj (beleértve a „nagyepikus” verziót, a verses regényt) ugyanis – az eposzhoz hasonlóan – olyan kritériumokat követel meg a szerzőtől, melyek megvalósításába könnyű belebukni. Szerzői reflexiók a „mű” keletkezésére vonatkozólag, pörgő cselekmény és „filozofálás”, közérthetőség – ezen ismérveknek Schein maximálisan eleget tesz, ráadásul megfejeli az egészet a szöveg (címben olvasható) „térbeliesítésével”. A Bolondok tornya így válik egyszerre a Narrenturmban (Európa első ideggyogyójában) tett séta irodalmi megformálásává, és az olvasás allegóriájává is. Félreértés ne essék: ebben a műben nincsen semmiféle erőltett üzenet, és egy kortárs teoretikus szövegeit sem kell ismerni ahhoz, hogy kellemesen elvesszünk a sorok között.
Kis szovjet nosztalgia
Csingiz Ajtmatov: Amikor leomlanak a hegyek, Európa, Budapest, 2008, 341 oldal, 2800 Ft
Ajtmatov úr hosszas hallgatás után új regénnyel jelentkezett. Talán tíz évig kellett várnia mire a vadkeleti kapitalizmus kórtüneteivel megbirkózott, keserű indulatai lecsillapodtak, kikristályosodtak és rögzíthetővé váltak? A regény fő témája a pénz hatalmának ostorozása és hatásmechanizmusának bemutatása. Hogyan nyomorítja meg a piacgazdaság a posztszovjet emberek életét, hogy váltotta föl a szocialista önkényt a pénz önkénye, hogy lett diktatúrából „korruptúra”, hogyan teszi tönkre az új világrend a hagyományos értékeket, a biztonságérzetet. Egy kis szovjet nosztalgia, globalizációellenesség, meg kirgiz grínpísz. A regény fő problémái meglehetősen unalmasak számunkra, én is kicsit gyanakodva kezdtem neki a könyvnek, de kellemeset kellett csalódnom, és nem csak a különleges regényhelyszínek miatt.
Távol-keleti jókislány-rosszkislányFan Wu: Február virágai, ford. Zombory Klára, Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2008, 290 oldal, 2999 Ft
Csen Ming, „Csen”, mint „hajnal”, és „Ming”, mint „világos”, igazi jókislány. Már amilyen értelemben jókislánynak nevezünk valakit, aki információ és tapasztalat hiányában lesz az, mondhatni nincs más választása. Csen Mingnek fogalma sincs a férfi-női kapcsolatokról, a testiségről, és egy óvodás ijedt dühével utasít el mindent ami kizökkenthetné kislányos világából. Tizenhét éves, így talán pedig már ideje lenne; vannak dolgok, amiket nem írnak meg a könyvek, illetve ezekhez abszolút nem a legmegfelelőbb könyveket olvassa. Szenvedély az Üvöltő szelek hatalmas birtokain, versus szenvedély Kínában, a kilencvenes évek elején, a patkányok által is látogatott Nyugati Ötös lánykollégiumban, ahol a portás néni hangosbemondón szól fel a lányoknak, ha látogatójuk érkezik. És „szenvedély” akkor kapuzárásig, a közeli holdfényes parkban: az a plüssmackós, kézfogós - és Csen Ming ezt is csak messziről figyeli.
Csen Ming, „Csen”, mint „hajnal”, és „Ming”, mint „világos”, igazi jókislány. Már amilyen értelemben jókislánynak nevezünk valakit, aki információ és tapasztalat hiányában lesz az, mondhatni nincs más választása. Csen Mingnek fogalma sincs a férfi-női kapcsolatokról, a testiségről, és egy óvodás ijedt dühével utasít el mindent ami kizökkenthetné kislányos világából. Tizenhét éves, így talán pedig már ideje lenne; vannak dolgok, amiket nem írnak meg a könyvek, illetve ezekhez abszolút nem a legmegfelelőbb könyveket olvassa. Szenvedély az Üvöltő szelek hatalmas birtokain, versus szenvedély Kínában, a kilencvenes évek elején, a patkányok által is látogatott Nyugati Ötös lánykollégiumban, ahol a portás néni hangosbemondón szól fel a lányoknak, ha látogatójuk érkezik. És „szenvedély” akkor kapuzárásig, a közeli holdfényes parkban: az a plüssmackós, kézfogós - és Csen Ming ezt is csak messziről figyeli.
Így írunk határon túl
Hosszúfény (Határon túli magyar írók antológiája), Magvető Kiadó, Budapest, 2008, 2200 Ft
A Magvető Kiadónál megjelent Hosszúfény című antológia, a határon túl született kortárs írók alkotásairól próbál – azt hiszem sikeresen – összetett képet nyújtani számunkra. A Könyvhétre megjelent kötet nemcsak azzal keltheti fel az érdeklődésünket, hogy kiket von egy kalap alá, hanem hogy milyen különböző műfajú szövegek kerültek egymás mellé ebben sokszínű válogatásban; a három egységre tagolódó kötetben (Páthosz temetése, Külön térben és időben, Harmadvalaki) egyaránt találkozhatunk lírával, prózával (prózarészlettel) tanulmánnyal, a gyermekirodalom körébe tartozó szöveggel és drámarészletekkel is. Így tehát nemcsak szerzőit tekintve, hanem a szövegek tartalmát illetően is meglepő és egymástól alapjában véve elütő írások rendelődnek egymás mellé, s talán csak a már említett három egység tartja őket egyben. Alapjában véve azonban mégis az a legfontosabb, hogy átfogó képet kíván nyújtani a Fekete Vince által összeállított antológia a Határon túli irodalom képéről, a határon túl született jelentős alkotók munkásságáról.
A teljes szöveg a KönyvesBlogon olvasható.
A Magvető Kiadónál megjelent Hosszúfény című antológia, a határon túl született kortárs írók alkotásairól próbál – azt hiszem sikeresen – összetett képet nyújtani számunkra. A Könyvhétre megjelent kötet nemcsak azzal keltheti fel az érdeklődésünket, hogy kiket von egy kalap alá, hanem hogy milyen különböző műfajú szövegek kerültek egymás mellé ebben sokszínű válogatásban; a három egységre tagolódó kötetben (Páthosz temetése, Külön térben és időben, Harmadvalaki) egyaránt találkozhatunk lírával, prózával (prózarészlettel) tanulmánnyal, a gyermekirodalom körébe tartozó szöveggel és drámarészletekkel is. Így tehát nemcsak szerzőit tekintve, hanem a szövegek tartalmát illetően is meglepő és egymástól alapjában véve elütő írások rendelődnek egymás mellé, s talán csak a már említett három egység tartja őket egyben. Alapjában véve azonban mégis az a legfontosabb, hogy átfogó képet kíván nyújtani a Fekete Vince által összeállított antológia a Határon túli irodalom képéről, a határon túl született jelentős alkotók munkásságáról.
A teljes szöveg a KönyvesBlogon olvasható.
Hozzászólás