BOF - Színház
Alternatív és klasszikus színházi előadások a BOF programjában
A korábbi években sem volt idegen a szándék az Őszi Fesztiváltól, hogy a magyar kulturális életet izgalmas, új helyszínekkel gyarapítsa. Éppen ezért idén is számos szokatlan darabbal találkozhatnak a budapestiek, amelyeknek akár csak az utcán vagy egy bevásárlóközpontban sétálva is részeseivé válhatnak.
- 2008. október 3.
A PLACCC 2008 rendezvénysorozat keretében nemcsak a közterek funkcióját értelmezi át számos, nemzetközi fesztiválokon hatalmas sikert aratott utcaszínházi produkció, hanem olyan épületek belső terei is színházi díszletté válnak, mint az egykori Pártfőiskola, vagy a Mammut2 bevásárlóközpont..
Az egyik legkülönösebb előadás az angol művészeti kollektíva, a Blast Theory műfajilag besorolhatatlan, Biciklis történetei pontosan ilyen, a köztereket használják ki a kortárs művészek. Hogy az élő videojáték, az improvizatív színház és egyfajta posztmodern gyóntatási szertartás keverékének tekinthető produkció műfajilag hova sorolható, arról valószínűleg megoszlanak majd a vélemények. A GPS-es mobiltelefonnal és fülhallgatóval felszerelt bicikliző résztvevők személyes sorsaiból áll össze a tulajdonképpeni „darab”, amely legalább annyira szól a játék adott teréről, jelen esetben Budapestről, mint a szereplők életútjairól.
Blast Theory: Biciklis történetek
Hasonlóképpen, Budapestről is fog szólni a Kamtchatka utcaszínházi előadása. A színészeket, zenészeket, bohócokat, bábosokat, filmeseket tömörítő nemzetközi társulat produkciója, amelynek témája elsősorban idegenség és otthonosság ellentéte, mindig az adott helyhez szabja alapvetően improvizatív előadását.
Kamtchatka utcaszínház
A spanyol színházi élet egyik legsokoldalúbb alakja, Inaki Mata is az utca emberét avatja színházi közönséggé, embernagyságú bábra és tolószékre megálmodott meghökkentő előadásával. A Barreras című utcaszínházi produkció nem valamiféle esélyegyenlőségi performansz, hanem ironikus humorral átitatott, érzékeny előadás a mindennapjainkat meghatározó fizikai és társadalmi korlátokról – illetve ezek lebontásának lehetőségéről.
Lengyelország egyik legeredetibb alternatív színháza, a Teatr Strefa Ciszy a volt Pártfőiskola épületében tanítja repülni a budapesti közönséget. Az Adam Ziajski vezette társulat Repülési lecke című előadása Ikarosz mítosza nyomán azt a kérdést járja körül, hogy képes-e a ma embere félelmén felülemelkedve szabaddá válni, van-e elég bátorságunk a konvenciók és az elvárások gravitációs erejét legyőzni.
Teatr Strefa Ciszy: Repülési lecke
A magánszféra határai és a fogyasztói társadalom sajátosságai foglalkoztatják a holland Wunderbaum társulatának tagjait, akik Magna Plaza című előadásukban a Mammut2 belső tereiben bizonyítják, hogy „színház az egész világ”. Takeshi Kitano filmje, a Bábok ihlette a több szálon futó cselekményt, amelyet a nézők fülhallgatóval követhetnek, így az előadás a „voyeurizmus”, a kukucskálás élményét [is] kínálja számukra.
Wunderbaum: Magna Plaza
Három „kőszínházi” előadás szerepel az idei BOF programjában: a flamand Sanne van Rijn minimalista eszközökkel operáló, egyszemélyes produkciója, amely Christoph Marthaler egy régebbi előadásának díszletét és a nézői tekintet jelentőségét értelmezi újra; napjaink egyik legizgalmasabb francia bábszínházi előadása [Jerk], amely az 1970-es évek talán legbrutálisabb amerikai tömeggyilkosságát idézi meg az egyik résztvevő monológján keresztül; és a rendkívüli tehetségű fiatal társulat, a Fringe-díjas HOPPart bemutatója, amely a magyar színháztörténet egyik nagy adósságát törleszti: az egykori Novák Eszter–Ascher Tamás osztály Heinrich von Kleist kulcsdrámáját, a Hermann csatáját mutatja be az Őszi Fesztiválon.
Hozzászólás