19.
     Az agyban laknak néha olyan lények,
     akiknek nincs agyuk,
     de a gondolatok között jól megélnek.
         Szemelgetik, mint kendermagot.
     
     Ha kérdezik tőlük, hogy hány az óra? -
        csak széttárják a kezük,
     és nem válaszolnak ők semmi szóra,
         mert nincsen nekik eszük.
     
     A koponyában hancúroznak le s fel.
     Az agy volt, aki kitalálta őket,
     mint Pigmalion azokat a nőket,
     
     akik már unták a szobrozást. S egyszer
     az ideák között kikeresték
     a sok lim-lom alatt a testét.
     
     
     
     20.
     Laknak az agyban néha olyan lények,
     akiknek lelkük van, de nincs agyuk.
     Élősködőként agyszövetből élnek,
     s akár az agy, olyanok ők maguk
     
     is. Hordozói annak, ami lélek
     vagy a lélek létéről való tudás.
     Bármi legyen, amit összecseréltek
     az elmúlt korok a test után
     
     kutatva. Ülnek ők a koponyában,
     majszolják az agyszövet zsíros
     anyagát, mely képes önmagában
     
     gondolatokat termelni: virág a
     semmiből - így Eufémia. Mert kínos,
     hogy az őrület az ideák világa.
     
      
     
     26.
     Az arca, mintha Ámor
     arca volna,
     mert szárnyacskákat lát
         a váll fölött.
     
     A száj körül a mosoly
         olyan édes,
     mint férfiaké, kiket a
         nők becéznek.
     
     Szemén fehér kötést lát,
         mely alatt, ha
         kezecskék játszva
     
     kibontanák: gézcsík ragadt a
         sötét szemgödörbe.
     És alvadt vért is látna.