A „Rentrée littéraire”, az őszi irodalmi évkezdés, a francia könyvkiadás legfontosabb időszaka, amikor az augusztus végén, szeptember elején megjelenő könyvújdonságokat a legtekintélyesebb irodalmi díjakig lehet felvezetni, ami egyben a legmagasabb példányszámok elérését is jelenti.

A botrányszagú indítást a francia irodalom fenegyerekének, Michel Houellebecq legújabb regényének („La possibilité d'une île”, Fayard) megjelenés előtti, gondosan előkészített, amerikai stílusú PR-ja okozta.

A Livres Hebdo elsőként írta meg, hogy a kiadó csupán néhány baráti folyóiratnak, a Nouvel Observateurnek, a Les Inrockuptibles-nek és a Le Monde könyvmellékletének küldte el a könyvet, olyan kritikusoknak, akikről tudják, hogy kedvelik Houellebecq műveit. Ez az eljárás szakit a francia kiadói szokásokkal, mint ahogy az is, hogy Houellebecq nemrég egy francia ügynök segítségével váltott kiadót, szokatlanul magas jogdíjért.

Angelo Rinaldinak, a Figaro irodalmi melléklete főszerkesztőjének reakciója nem sokáig váratott magára. A kiváló, ugyanakkor esetenként vitriolos stílusáról is ismert író akadémikus-kritikus „Egy Houellebecq leesett a kamionról” című írásában elmesélte, hogyan bukkant „véletlenül” az irodalmi évkezdés legnagyobb eseményének beharangozott könyvre, egy padon a lakásához közel eső parkban. Kegyetlenül ironikus hangvételű írásában darabokra szedi a regényt – nedves petárdának tartja, amely nem fog nagyot durranni.

Nem osztja Rinaldi véleményét a francia irodalom „pápája”, Philippe Sollers, akinek irodalmi ügyeket érintő befolyását – s ez új jelenség – többen élesen támadták az elmúlt években. Sollers szerint Houellebecqnek meg kell kapnia a Goncourt-díjat.

François Nourrissier, a francia irodalmi világ egy másik befolyásos alakja, a Goncourt zsűrijének volt elnöke, a Figaro Magazinban azt nyilatkozta, hogy mindig támogatta a regényírót. 1998-ban ugyanakkor nem a magyarul is olvasható „Elemi részecskék”-nek ítélték a díjat, hanem Paule Constant halovány művének. Ennek ellenére az „Elemi részecskék” 500.000 példányban kelt el.

Bernard Pivot, aki a Journal du Dimanche-ban érezhetően jól szórakozik a kritikusok pengeváltásain, türelmetlenségén és önzésén, emlékeztet rá, hogy a „La possibilité d'une île” csak augusztus 31-én fog megjelenni – tegyük hozzá, 200.000 példányban. Vajon szüksége van-e Houellebecq regényének a legnagyobb irodalmi díjra? Minden valószínűséggel díj nélkül is előkelő helyre kerül a bestsellerlistán. A könyvesboltokban ugyanakkor nagyon várják az új könyvsikereket, hogy fellendüljön az üzlet a nem túl rózsás első félév után.

Franciaországban ezen az őszön 449 francia regény jelenik meg. Ez a szám a tavalyi rekord megismétlését jelenti, noha az első kötetes szerzők ezúttal kisebb számban képviseltetik magukat: 95-en lesznek a tavalyi 121 helyett.

Feltűnően sok lesz az idén a nagy példányszámban megjelenő regény. Philippe Claudel, Alexandre Jardin, Yasmina Reza, Jean d’Ormesson és mások könyvei több mint százezres példányszámban kerülnek ki a könyvpiacra.

Virág Ibolya (Párizs)