Bububu
Literatura 2006/4.
A Literatura negyedévente jelentkező irodalomelméleti folyóirat a szaktudományos elméleti és történeti tanulmányok sorát jelenteti meg lapjain, metszetét adva a hazai irodalomtudományosság széles választékának.
- 2007. február 10.
A Literatura 1974-ben, Sőtér István főszerkesztésében, Béládi Miklós felelős szerkesztésével negyedéves folyóiratként indult, s főként az irodalmi modernség, a 20. századi magyar irodalom kérdéseinek vizsgálatát és az irodalomelméleti tájékozódást tekintette feladatának, továbbá az 1971-ben megszüntetett Kritika szellemiségét kívánta továbbvinni. Szívesen adott helyt a vitatott irodalmi jelenségekről és értelmezési módszerekről folytatott eszmecseréknek. A pártközpont utasítására viszont nem lehetett kritikai rovata.
1985-ben, amikor Bodnár György lett a főszerkesztő és Pomogáts Béla a felelős szerkesztő, a kiadvány profilja valamelyest módosult: nagyobb hangsúly esett a 20. századi magyar irodalomtörténet hagyományainak és megítélésének felülvizsgálatára. Rendszeresen közölte egy-egy jelentősebb konferencia anyagát.
1990-ben Pomogáts Béla lett a lap főszerkesztője és Kulcsár Szabó Ernő a felelős szerkesztő. A Literatura profilja alapvetően módosult: főként irodalomelméleti folyóirat kívánt lenni, s ezzel olyan útra lépett, aminek Magyarországon nincs előzménye, hagyománya.
Ezt az irodalomelméleti vonalat követi a Veres András főszerkesztésében 32. évfolyamát záró szaklap.

A múlt évet záró 4. számban olvasható Kappanyos András Wittgenstein nevezetes példáját idéző tanulmánya Bububu címmel. Hajdu Péter A megismerés lehetőségei Mikszáth novelláiban című tanulmánya, Jeney Éva Maorik és transzszilvánok címmel a transzszilvanizmus fogalmának némely szempontját veszi számba, míg Horváth Györgyi Elaine Showalter és az önálló nőirodalmi hagyomány kérdéseit tárgyalja Modernista metanarratíva a feminista nőirodalomtörténet-írásban címmel.
A Műhely rovatban Szolláth Dávid Ady hatásokat vizsgál a korai József Attila költészetében, Kiss Gábor Zoltán a századelő Tóth Béla-afférját eleveníti fel, míg Havasréti József Szilágyi Géza köteteit fedezi fel újra. Reuven Tsur Babits Mihály Esti kérdését elemzi, Tverdota György József Attila késői költészetének szentel oldalakat, ezzel mintegy keretezve a rovatot.
Literatura
A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének folyóirata
32. évfolyam
2006/4.
136 oldal, 800 Ft
Főszerkesztő: Veres András
Felelős szerkesztő: Bezeczky Gábor
Szerkesztők: Hajdu Péter, Szolláth Dávid
Kiadja a Balassi Kiadó
Szerkesztőség: 1118 Budapest, Ménesi út 11-13.
Telefon: 279-2776, 279-2777, 279-2779
e-mail: liter@iti.mta.hu
Hozzászólás