Első rész:

Egy fiatal nő teherbe esik, de valami okból nem akar gyereket. (Indokoljuk a döntést: van súlyos indoka erre. Találjunk ki, micsoda. A férfi keserves gyerekkora, szeretetlenség, szegénység, üldözöttség? Az asszony női ágon örökletes genetikai betegsége? Vagy nem meghatározható, eszelős rettegés a terhességtől?) Keresnek egy nőgyógyászt, aki a börtön lehetőségét is kockáztatva, anyagi juttatás fejében rááll arra, hogy elvégezze a tiltott műtétet. Nem tud ellenállni a kísértésnek, ki akar szökni az országból, arra gyűjt. Nem ez az első eset, hogy otthon, a szükséges eszközök nélkül is elvégzi a beavatkozást. Pénzéből pontosan akkora összeg hiányzik még.

(Epikai kitérő, kis késleltetés: nehézségek, mondjuk a szomszéd besúgó. Az orvosnak el kell altatnia a szomszéd gyanúját. Ahogyan Raszkolnyikovnak is meg kell  találnia a baltát. Elhaladtában Raszkolnyikov észreveszi, hogy a házmester lakás ajtaja nyitva  maradt. A balta fejére, nyílként, süssön rá a nap. Besétál, és az előzetesen már  kabátja bélésébe varrt kampóba akasztja a baltát. Távozzon üres kézzel és könnyű szívvel.)

Kezükre játszik a véletlen, akárha Szophoklész Oedipusában: a szerencséd hozza a bukást rád rettenetes igazsága. Az ötvenes évekbeli hősök Budapestjéről pl. a szomszéd temetésre vidékre utazik. Az asszony hősiesen viseli az érzéstelenítés nélkül végzett műtétet. A férj taxival hazaviszi. A taxis nem fog gyanút. Senki nem jelenti föl a fiatal párt. Az orvos sikeresen külföldre szökik. Az asszony két nap múlva már dolgozik az irodában.  A fiatal pár boldog és felejt. Az asszony szebb, mint valaha.

Második rész:

A házaspár csaknem boldogan él. A férj ugyan elveszti az állását, de talál egy jó helyet, esztergályos lesz a Rákos Mátyás Műveknél. Késő este gyakran mennek táncolni a Pipacs-bárba. Reakciós alakok, politikai viccek.

Néhány hónap múlva azonban az asszony hasában megmozdul a magzat. A várakozás ideje rettegéssel, önváddal telik. A nő elhatározza, hogy mindent föláldoz a gyerekért. Megszületik a (csonka) kisfiú.

Harmadik rész, első változat:

A férj nem bírja tovább a sírásrohamok és a gyerek eszement kényeztetése légkörét, elmenekül otthonról. Ismét a Oedepisból: Mind ottveszett, csak egy nem, aki elfutott / rémülten, s egy dologra emlékszik csupán. A nagyanya hozzájuk költözik. Az anya szüntelen vezeklése. Minden megad a gyereknek, de semmit sem követel. A fiú a környék réme lesz. Busás zsebpénzén barátokat vásárol magának.

Szépítsük az elviselhetetlen valóságot:

A fiú arcán plasztikai műtétet végeznek. Hiányzó fél karját nem tudják pótolni, de egy tanára tanácsára, sakkozni kezd, önbizalma megnő, jól tanul. A család elköltözik, rendeződik az életük. A fiú nem tudja meg kétségbeesett nagyanyjától, hogy mi okozta tragédiáját. Boldogtalan, bár sose tudnád meg, ki vagy (Szophoklész). Megbékül. Szégyelli, hogy mennyi fájdalmat okozott anyjának. Hiába történt meg a korabeli újság szerint a leszámolás. Nem ránt kést, nem szúrja le semmi ellenállást nem tanúsító boldogtalan anyját.

Harmadik rész, második változat:

Mégse tegyük elviselhetővé történetet? Nézzünk szembe mi is, ahogyan az antik görögök, színre állított, köznapi drámáinkkal? Jusson szóhoz Tiresias és Oedipus

T..:… ha van az igazságnak ereje.

O.:
Van de nem benned! Benned nincs, mert vak vagy,
És
Füled és elméd épp olyan vak, mint szemed.

A fiú felmegy a nagyanyjához, aki egy ideje már elköltözött tőlük, és szokásos módon megpróbál pénzt szerezni tőle. A nagyanyja kétségbe esve elárulja, hogy a terhesség
megszakításának kudarca okozta tragédiáját. Boldogtalan, bár sose tudnád meg, ki vagy.  
Eszét veszítve rohan haza. Kést ránt, és leszúrja le semmi ellenállást nem tanúsító anyját. Az anya el nem hangzó szövege: A te lelked az éjszakából él. Nekem nem árthatsz, és senki olyannak, aki lát.

Harmadik rész, harmadik változat, egyszerre két befejezéssel (kitéphető lapokkal):

Jól is meg rosszul is, ahogyan a Lila akácok c. film esetében történt.


U.i.

„A jogi kötelességeket a külső törvény állapítja meg s erőszakkal is kikényszeríthetők; az erkölcsi kötelességeket a külső törvény nem írhatja elő, s teljesítésükhöz nem lehet erőszakot alkalmazni” – írja Kant. Hogy miért is tartottam fontosnak, hogy ebben a hideglelősen hisztérikus időjárású nyárban a történet elbeszélésének terhét enyhítendő, őt (is) olvassam, azt véletlenül meghallgatott rádióbeszélgetés ösztönzött.

P. B. egyetemi tanár Kant kártékony hatásáról beszélt két hónapja kb. a Kossuth adón. P. B. professzori kinevezésével szemmel láthatólag nem volt baj, nem úgy mint Kantéval, akinek egyetemi tanárrá történő kinevezését annak idején nem szavazták meg kőnigsbergi kollégái. A rádióbeszélgetésből kiderült, mi is a baj Kanttal. Fontosabbnak tartja az egyéni, mint a közösségi elvet. Pl. azt, hogy az autonómia, az öntörvényadás az erkölcs tisztaságának elengedhetetlen feltétele, vagy, hogy: A szabadságot nem csak az autonómia tételezi fel, hanem a felelősségtudat is.