hirdetés

Czapáry Veronika, a Litera bemutatja

2012. február 29.

Van az egész naplószerűségnek valami arrogáns bája. Mintha Fanni hagyományait összekevernénk a Budapesti skizóval, és kivonnánk belőle Bridget Jonest. - A Litera bemutatja rovatban Benedek Anna írását olvashatják Czapáry Veronika prózájáról.

hirdetés

Kezdhetném azzal, hogy ki ne ismerné Czapáry Veronikát azok közül, akik az irodalmi élettel napi kapcsolatban vannak? Ha létezik olyan ember, aki úgy tudja/szereti nézni ezt a világot, hogy egy lépést hátrál, miközben persze maga is nyakig merül a napi eseményekben – akkor azt mondhatnám, hogy Czapáry éppen ez a figura. Évek óta futó sorozata, a Godot Irodalmi Estek számos embert engedett közelebb a kortárs művészethez. Amikor mondjuk különféle folyóiratok szerkesztőit ülteti le egymás mellé, nem gondolnánk, hogy különösebb nehézségekbe ütközik a résztvevők beszéltetése, de talán épp a magyar viszonyok miatt kell megküzdeni az alapkérdésekkel, illetve a valódi párbeszéd lehetőségének megteremtésével. Czapáry azt mondja erről: „Nyilván senki nem fogja egy két órás beszélgetéstől máshogyan látni a világot. Le kell néha menni az alapokhoz: például Miért élünk?, ami egy blamszfém kérdés, mégis valójában minden embert a lehető legmélyebben foglalkoztat minden nap. Egy vicces felvetés vagy egy szokatlan kérdés segíthet kimozdítani az embereket.”
Czapáry Veronika tabukat dönt, szent axiómákat sért fel, amelyek sokszor csak illendőségből nincsenek végigmondva, végiggondolva.
A feminizmus irányában elkötelezett gondolkodás persze könnyen tetten érhető Czapáry Veronika prózáján, prózaversein is. Kutatási területe - az elméleti pszichoanalízis, a pszichoanalitikus feminizmus és a tükörelméletek -  épp azt a fajta szembesítést követeli, amelyet szépirodalmi műveiben próbál megfogalmazni: a múlt feldolgozását, a valódi Anya/Apa-kép megrajzolását, a történeteket nőként megélő narrátor látásmódját.
Czapáry Veronika most alakuló regényében, az Anya kacagban kétféle szövegfolyam sodorja az olvasót. A jelen Budapestjén, szórakozóhelyeken, kiállításokon, bulikban játszódó történetszál egy fiatal nő hétköznapjait (éjjeleit) mondja el. Kivel találkozott, kivel nem, kivel jött össze és kivel veszett össze, kivel miről beszélgettek. Mindezt kiegészíti a legprimerebb és legőszintébb reflexiókkal: ki hogyan néz ki, kivel milyen a viszonya, kivel feküdne le, és ki az, akivel semmiképp nem tenné. Van az egész naplószerűségnek valami arrogáns bája. Mintha Fanni hagyományait összekevernénk a Budapesti skizóval, és kivonnánk belőle Bridget Jonest. Ám, mire ilyen okosan kategorizáltuk a történet mibenlétét, egyszer csak befékeznek velünk. A fiktív naplórészleteket a gyerekkor világa váltja. Egy álomszerű, csilingelő prózavers. Amelyben Anya kacag, sír, zokog, Viktória, a kislány pedig egyik hangulattól a másikig próbálja követni bálványát. Aztán Anya hirtelen eltűnik, jön helyette valaki más, aki üt, büntet és megaláz. Az az Anya, aki míg élt is leginkább hiányként, féltett kincsként volt „jelen”, átlényegül, és olyan viszonyítási ponttá válik, aminek egyre távolabbra kerül az eredetije. Czapáry korábbi szövegeiben, többek között naplószerű emléktöredékeiben, lélektani prózáiban is érezhető ez az eredetnélküliség, ami talán a posztmodernnel, talán a századelő női prózájával rokonítja művészetét. Miközben Viktória növekszik, egyre többször próbál magyarázatot találni a korábbi életére, próbálja megfejteni a kapcsolatát a világgal, s innen nézve a jelenben játszódó, naplórészletek is más értelmet nyernek. A keresés motívuma, a nyers, szókimondó hang, a sorokban lüktető erotika mást is céloz a naplózó leírásnál és már nem csupán a múló idő megörökítésére szolgál, hanem aláhúzza, kiemeli, párhuzamba állítja a feledésbe merült gyerekkori pillanatokat, tükröt tart Viktória és olvasója elé.
 
Hogy ki ne ismerné Czapáry Veronikát? Ki ismeri az Anya kacagban újjászülető Viktóriát? Ki ismeri igazán önmagát? Persze, mindenki ismeri és senki sem. Banális kérdések, unalmas válaszok. Ezek helyett inkább mindenki olvassa el Czapáry Veronika regényét.

Benedek Anna

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.