hirdetés

Czesław Miłosz, a közép-európai

2017. szeptember 4.

Sorozatunkban olyan irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott szerzőket mutatunk be, akik számára – eredeti foglalkozásuknál fogva – kacskaringós út vezetett a Svéd Akadémia elismeréséhez. Czesław Miłosz lengyel költő fordítóként, irodalomtörténészként és diplomataként is tevékenykedett.

hirdetés

1980-ban egy napon hajnali 3-kor megcsörrent az akkoriban Berkeleyben élő Czesław Miłosz telefonja. Egy stockholmi újságírótól akkor tudta meg, hogy ő kapja az irodalmi Nobel-díjat. Nem lehetett könnyű másnap bemenni az egyetemre tanítani. Habár Miłosz sokat foglalkozott politikával, és nem rejtette véka alá a nézeteit a költő társadalmi szerepvállalásáról, felelősségéről, valójában nem olyan ember volt, aki szeretett kiállni az első sorba, a nyilvánosság elé. Ahogy egy interjúban elmondta, még abban is kételkedett, hogy a díjat megkaphatja emigráns író. Különös módon az emigrációban is mindvégig lengyelül író költőt odahaza leginkább csak szamizdatban lehetett olvasni odáig, volt, aki politikai írónak tartotta, illetve némelyek magát a díjat tartották politikai díjnak.


Czesław Miłosz, Fotó: Artur Pawłowski


Litván kisnemesi felmenőkre visszavezethető család sarjaként Czesław Miłosz 1911-ben született egy Šeteniai nevű településen, amely Litvánia területén található – akkoriban azonban a cári birodalomhoz tartozott. Apja mérnökként az első világháború alatt a sereggel együtt vándorolt, amerre a munkája szólította, és vele együtt vándorolt a családja is. A háború után Vilniusban, a litván fővárosban telepedtek le, csakhogy ez 1922-ben lengyel kézre került. Miłosz szigorú katolikus nevelésben részesült, ugyanakkor az irodalom mellett a természettudomány is érdekelte. Ifjúkorában, amellett, hogy indiántörténeteket olvasott, szerette elnézegetni a könyvekben talált képeket különböző növényekről és állatokról. Arról ábrándozott, hogy ornitológus lesz, izgatta a természet rendszerezésének lehetősége, az élőlények elnevezése. Utóbb mégis jogászként végzett a Báthory István Egyetemen (ma: Vilniusi Egyetem).

Párizsba először egy ösztöndíjjal jutott el, ahol távoli nagybátyja, a franciául író litván költő, Oscar Miłosz vette pártfogásba, aki nagy hatással volt a fiatal költőre. 1931-ben már írói csoportot alapított, az úgynevezett katasztrofista iskola vezető egyénisége lett. Első kötete 1934-ben jelent meg. Nem jogászként próbált meg elhelyezkedni, az irodalom mellett tette le a voksát. Előbb a vilniusi rádiónál dolgozott, majd 1937-ben Varsóba költözött, és a lengyel rádió munkatársa lett. Ott is maradt egészen a második világháború végéig, földalatti lapokat szerkesztett, Jan Syrue álnéven publikált, részt vett az ellenállásban, zsidókon próbált segíteni. 1989-ben ezért az izraeli Jad Vasem intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki.

Oscar Miłosz, Forrás: Wikipedia


Miłosz a litvánon és a lengyelen kívül folyékonyan beszélt oroszul, franciául és angolul is. Héberül is megtanult, hogy le tudja fordítani a zsoltárokat. De fordított William Shakespeare, Walt Whitman, Charles Baudelaire, John Milton és Simone Weil műveiből is, a világháború alatt fordította lengyelre például T. S. Eliot Átokföldje című költeményét. A háború borzalmairól írott versei – amilyen a Campo di Fiori vagy az Egy szegény keresztény a gettóra néz címűek – a leghíresebb, legnagyobb hatású művei közé tartoznak. Ugyanakkor ezekben az években költészete kezdett átalakulni: fontosnak tartotta, hogy a romokban heverő világ fölött is maradjon hit, reménység, tartás, erkölcsi mérce az emberben. Poézise filozofikussá vált, a transzcendens felé fordult; az igazságkeresés és a költő társadalmi felelőssége fontosabb volt számára, mint az esztéticizmus, a művészet önmagáért való művelése. A katolikus nevelés meghatározó maradt, azonban nem tartotta magát katolikus írónak.


Czesław Miłosz, Forrás: Paris Review


A háború végén házasodtak össze első feleségével, Janina Dluskával, akit a varsói rádiónál ismert meg, két fiuk született. A háború vége azonban korántsem jelentette a megpróbáltatások végét számukra. Lengyelországban is beköszöntött a sztálinista fordulat. Miłosz a baloldal felé húzott, de idegenkedett a marxizmustól, a kialakuló rendszertől. A megalakult lengyel kommunista kormány mégis nagykövetként küldte ki New Yorkba, majd Washingtonba. Mikor 1949-ben hazalátogatott, kezdte világosabban látni, milyen is az a rendszer, amelyet kiszolgált. Úgy látta, az új világ hazugságokra épül, és ebben nem akart részt venni. Azzal párhuzamosan, ahogy a kételyei erősödtek, a felettesei kezdték elveszteni benne a bizalmukat – többek között mivel továbbra sem volt párttag – és 1950-ben megvonták tőle az útlevelét. Nyolc héttel később sikerült Párizsba utaznia és ott politikai menedéket kérnie, azonban állandóan gyötrődött, mivel a családja az Államokban maradt. 1981-ig nem is tért vissza Lengyelországba, műveinek kiadását is betiltották, azok csupán földalatti kiadók másolataiban terjedtek.

Czesław Miłosz a 2011-es bélyegen


Párizsban a Kultura címet viselő, lengyel emigránsokat összegyűjtő folyóirat köre vette védelmébe, a költő kevés emberrel tartotta a kapcsolatot. Hangulata egyre mélyebbre fordult, nemcsak a családjáért való aggodalom miatt, de a párizsi értelmiségi körökben sem érezte igazán jól magát. Nem értett egyet a párizsi baloldaliakkal, az emigránsokat jobboldalinak tartotta, emellett kevesek támogatására számíthatott. Pablo Nerudával például kölcsönösen fordították egymás műveit, azonban a chilei költő írt róla egy cikket egy kommunista lapba A férfi, aki elfutott címmel. Az USA pedig sokáig megtagadta tőle a vízumot, részben a lengyel kormánnyal való korábbi együttműködése miatt, részben mert betelt a kvóta, nem tudtak több lengyel menekültet fogadni.

1953-ban jelent meg A rabul ejtett értelem című írása, amelyben a háború utáni államosítás történetét mutatja be. Ez a szöveg hozott neki nagyobb hírnevet, egyszersmind inkább politikai írónak kezdték tartani. 1958-as könyvében, a Családias Európában szellemi gyökereit mutatja be, egyben sajátos képét szülőföldje történelméről. 1960-ban sikerült kijutnia Amerikába, a Berkeley Egyetem előadójaként, ahol aztán 1961 és 1978 között szláv irodalmat oktatott. Az ottani kultúrától mégis idegenkedett, lélekben mindig Vilniusba tért vissza.

Vilnius látképe, Forrás: Wikipedia


1978-ban Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díjjal tüntették ki, amelyet sokan már a Nobel-díj előszobájának tartanak. Köszöntőjében Joszif Brodszkij kora egyik legjobb költőjének nevezte. Két évvel később, mikor Miłosz – aki „megalkuvás nélküli tisztánlátással ad hangot egy súlyos konfliktusokkal terhelt világnak kitett ember számára” – megkapta az irodalmi Nobel-díjat, azt, beszédében hangsúlyozottan, mint közép-európai vette át. Ő ugyan úgy tartotta, a sikert annak köszönheti, hogy Amerikában él, és angol fordításokon keresztül ismerték a műveit. Jóllehet kutatók azt állítják, korábban az Államokban sem volt kimondottan népszerű. Viszont az elismerés után nagyobb kritikai visszhangot kapott, és korábbi köteteit is elkezdték lefordítani.

Nemzetközileg elismert lengyel költőként már Lengyelországba is visszatérhetett, ahol óriási példányszámban kezdték kinyomtatni a verseit, szinte nemzeti hős lett belőle. 1981-ben a lublini katolikus egyetemen találkozott Lech Wałęsával, a Szolidaritás mozgalom vezetőjével, aki 1983-ban maga is Nobel-békedíjat kapott. Innentől kezdve egyre több nyelvre fordították Miłosz műveit, aki örült, hogy végre költőként ismerik el. 1992-ben litván állampolgárságot kapott, Krakkó pedig 1993-ban tiszteletbeli polgárává fogadta.

Lech Wałęsa, 1980, Forrás: Wikipedia


Felesége azonban 1986-ban elhunyt, még a hetvenes évek közepén diagnosztizálták nála az Alzheimer-kórt. A költő 1992-ben nősült újra, Carol Thigpen történészt vette feleségül, akit tíz évvel később vesztett el. Miłoszt 2004-ben érte utol a halál, krakkói otthonában, a pálosok krakkói kolostorában nyugszik. A 2011-es évet Miłosz-emlékévnek nyilvánították, Magyarországon emlékkonferenciát rendeztek a tiszteletére.

Szihalmi Csilla

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.