hirdetés

Czóbel Minka visszatér

2011. március 7.
A Rózsaszín szemüveg beszélgetéssorozatában legutóbb Czóbel Minka életművét és irodalmi emlékezetét nézték meg közelebbről a Nyitott Műhelyben. Ott jártunk.
hirdetés

A Tatabányai Általános Iskola Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium egyik fiúosztálya hétfő este műhely-látogatáson vett részt Budapesten. Magyartanárnőjük vezetésével hét óra előtt néhány perccel érkeztek a Nyitott Műhelybe, a tizedik Rózsaszín Szemüveg-estre, mely Czóbel Minka életművét olvasta újra a sorozatcímben is említett különleges okuláréval. Az újraolvasó disputák egyszerre foglalkoznak az adott írónő életművével, a szövegek esztétikai dimenzióival, és az alkotók irodalomtörténeti háttérhelyével, a hatástörténettel, és még inkább a hatástalanság történettel, a nemi sztereotípiák és félreolvasások motívumaival. Ennyi minden persze nehezen fér bele egyetlen estbe. Valamelyik irányba óhatatlanul elbillen a diskurzus.
Czóbel Minka esetében az irodalmi emlékezet működése és az arcképadás, a profilalakítás művelete került az előtérbe. Menyhért Anna és Kiss Noémi vendégei ezen az esten Kiss Judit Ágnes és Vaderna Gábor voltak. Előbbi ritkán olvassa Czóbelt, és most se olvasta nagy érdeklődéssel, inkább más költőket olvasott ki a megsárgult lapokból; Vadernának tetszik a Czóbel-korpusz, ezért is írt róla tanulmányt.

fotó: Valuska Gábor


Menyhért Anna bevezetőjében röviden ismertette Czóbel Minka családfáját (őse, többek között, Orczy Lőrinc és Kazinczy Zsófia, sógora Mednyánszky László) és életrajzát, amely voltaképpen alig van. A Kisvárda mellett található anarcspusztai kastélyban élte le egész életét, leszámítva a fiatalkori európai utazásokat. Ebben közre játszott az is, hogy a nagybirtokos család a századfordulóra elszegényedett. A különc pusztai nemesek vonzhatták egymást, talán innen is vezethető le Czóbel és Justh Zsigmond barátság/szerelem kapcsolata, melyet a tüdőbeteg író fájdalmasan korai halála tett örökkévalóvá. Merthogy amilyen fiatalon halt meg Justh (31 évesen), olyan sokáig élt Czóbel Minka, 92 esztendős koráig. Életművét, összesen 8 kötetet, húsz éven belül írta meg. A ’10-es évektől elhallgat. Naplókat ír. Évtizedekig él teljes elfeledettségben, vénkisasszonyként, akár egy szabolcsi, női Batsányi.
Jobbra: Németh Ványi Klári
 
 
És hogy árnyaljuk még az anarcsi csend-életet, évtizedeken keresztül él közeli barátságban egy Büttner Helén nevű festőnővel, akit nemes egyszerűséggel Bobnak becézett. Büttner férfi módra ülte meg a lovat, haját rövidre vágta. Az evangélikusnak született Büttner Czóbel hatására 1925-ben katolizál. A plátói barátságot gyanakvással figyelte környezetük. Radics Rozi tanulmányában idézi Bob egyik figyelmeztetését: „Iska rathet mir sehr ab zu Malonyay zu gehen, hat űber uns Beide starke lesbische Dinge verbreitet, er begreift nicht wie die gesunde Minka mit der kranken Bob umgehen kann etc. etc. etc..." [Iska nagyon nem ajánlja, hogy Malonyayhoz menjek, mindkettőnkről erős leszbikus dolgokat terjesztett, és fel nem foghatja, hogy tudhat ez az egészséges Minka ezzel a beteg Bobbal bánni.] (Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár. Czóbel Minka hagyatéka. Fond 31/27.)" Egészséges Minka, beteg Bob; magyar költőnő, németajkú festőnő. Magyar táj, német ecsettel.

A Czóbel-recepció ezeket az életrajzi tényeket: hosszú élet a világ végén, sehol egy férj, vagy egy férfi, helyettük egy férfiasan viselkedő nő, hamar lezáruló életmű, különc naplók, satöbbi, nem hogy zárójelbe teszi, hanem kiemeli, mintegy ezen keresztül próbálja értelmezni a szövegeket. Ekképpen lett a Czóbel-értés toposza Czóbel Minka csúnyasága. Ahogyan Radics Rozi írja: „Czóbel Minka „költészetünk furcsasága", verselgető, szabolcsi vénkisasszony, annyira ronda, hogy emiatt nem tud férjhez menni, írta róla Weöres Sándor (Három veréb hat szemmel. Magvető, 1982). Márton László pedig csak „csúnya tündérként" emlegeti (Márton László: Utószó. In Czóbel Minka: Pókhálók. Jelenkor, 2000.). Ilyen és ehhez hasonló bókokkal halmozták el az „anarcsi poétriát" (Pór Péter) az erősebbik nem képviselői. Czóbelről sokáig hallgatott az irodalomtörténet, napjainkban azonban egyre többen kezdik felfedezni „kényes-finom virágillat borította verseit" (Kovács Sándor Iván), elbeszéléseit és misztikus regényeit.

De miért lett ennyire fontos motívum Czóbel Minka állítólagos csúnyasága? – teszi fel a kérdést Menyhért Anna. Majd átfordítja a Czóbel-jelenséget férfi tematikába. Ha Czóbel férfi lett volna, ma ő lenne a konzervatív-modern remete, az anarcspusztai zseni, aki az Isten háta mögött élt, saját maga által választott száműzetésben, és eszünkbe se jutna arra gondolni, hogy randa volt. A nézőtéren ülő Németh Ványi Klári szerint, aki régóta kutatja a Czóbel-korpuszt, nem is volt csúnya Minka. És bedob egy másik érdekes szempontot: lehet hogy nem volt csúnya, viszont a maga társadalmi determinációján belül minden bizonnyal úriasan, kedélyesen antiszemita lehetett. Kiss Noémi az áthagyományozódott Czóbel-portrét összefüggésbe hozza a Czóbel-próza kvázi-önéletrajzi karakterével, a Czóbel-hősnők magányával és kilátástalanságával. Vaderna Gábor az irodalomtörténészek objektivitásával jegyzi meg, hogy Czóbel biszexualitása nem bizonyítható, ellenben nagyon érdekes társadalomtörténeti kontextust teremt. Menyhért Anna ennek a kontextusnak a veszélyét érzékelteti: Czóbelt így magán(y)élete kanonizálja, az életrajzi olvasatok pedig ellehetetlenítik a szövegek olvasását.

Nagyjából ezen a ponton, az est vége felé tértek rá a szépirodalmi művek olvasására. Mindenki valahonnan olvasta Czóbelt. Vaderna, a magyar romantika kutatója, a romantikus hiperbola alakzatában látja a kulcsot; a vad képzelőerőt szecessziós érzékenység egészíti ki. Ebből ered a Pór Péter által is leírt reformkonzervatív, premodern stílusvilág. Vadernával szemben, Menyhért Anna a modernizmus és a huszadik század felől olvasva Czóbelt, arra a megállapításra jutott, hogy huszadik századi költőnek nem eléggé jó. Kiss Judit Ágnest a líra érdekelte a legjobban, a rímes balladák helyett pedig a ritmikus prózájú szabad versek, a váratlan megoldások. A balladák csengéséről még annyit, hogy Czóbel a sorvégi "Erzsébet"-re legalább 5 rímet talál. Kiss Noémi többször is utalt a háttérben szunnyadó Czóbel-kisepikára, amelyben például az álom-valóság problematika dominál.

A Czóbel-beszélgetés egyszerre lett frivol irodalmi pletykaszalon és premodern költészettörténeti szeminárium. A Műhelybe látogató  tatabányai diákok pedig a magyar irodalomtörténet emlékezet egyik iskolapéldájával találkozhattak: az utcanevek, díjak, azaz a nagy kánon mellett a legváratlanabb helyekről és szöveghelyeknél bukkanhatnak fel eredeti alkotók, rejtélyes művek.

Szegő János

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.