Három alkalommal, november szerda estéin a dán irodalom egyes szerzői mutatkoznak be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (Budapest, V. kerület, Szent István tér 15.). A rendezvények a múzeumi belépőjegy megváltásával látogathatók.

 

November 14-én, 18 órától „Az író és az árnyék – Az ismeretlen Andersen” címmel Andersen életéről, kevéssé ismert műveiről Tönkő Vera, a Park Kiadó szerkesztője beszélget a  dán mesemondó fordítójával, Kertész Judittal. Andersen műveiből Seress Zoltán színművész olvas fel.

 

Andersen hallatlan népszerűségét mindössze néhány közismert meséjével érte el. Pedig ez a kép hamis, hiszen Andersen munkássága regényeket, drámákat és útirajzokat is tartalmaz, és a figyelmes olvasó számára meséiben is megjelenik a „másik” Andersen. (Mesék és történetek felnőtteknek, Polar Könyvek, 2005) Nem véletlenül ajánlotta olvasóinak, hogy meséit a nagyobb testvér olvassa fel hangosan a kisebbnek, úgy, hogy a szülők is hallják. A beszélgetés alkalmával erre az ismeretlen Andersenre szeretnék felhívni a figyelmet, az íróra, aki tartalmukban inkább felnőtteknek szóló meséivel és „antimeséivel” olyan nagy írókra volt hatással mint Thomas Mann, Kafka, Nabokov és Joyce, vagy éppenséggel Csáth Géza és Kosztolányi.

 

2005-ben, születésének 200. évfordulója alkalmából több, alapos kutatáson alapuló mű jelent meg róla világszerte, melyeknek hála a biedermeier mesemondó képe mögül egyre inkább kirajzolódik a bámulatos életpályát befutott, ám mindörökre magányos és meg nem értett, ízig-vérig modern író képe.

 

 

November 21-én, 18 órától a Dánvázió Irodalmi estjének vendége Iselin C. Hermann dán írónő, a nagysikerű Expressz ajánlott című levélregény (Polar Könyvek, 2003) írója. Az írónővel Kertész Judit, a regény fordítója és kiadója beszélget. A regényből Kováts Adél olvas fel részleteket.

 

Iselin C. Hermann kalandos úton jutott el az irodalomig: eredetileg akrobatának tanult Franciaországban, később egy koppenhágai színház társulatában rendezett és játszott. Írói pályafutása bölcsésztudományi tanulmányai és könyvkiadói szerkesztői munkája után kezdődött. Kezdetben gyermekkönyveket írt, majd Expressz ajánlott című regényével berobbant a dán és a nemzetközi irodalomba.

 

Az Expressz ajánlott tüneményes levélregény a vágyról, az erotikus képzeletről és a szerepjáték végzetes következményeiről. Egy fiatal dán lány Párizsban meglátja egy francia festő képét. A festmény olyan elementáris hatást gyakorol rá, hogy köszönetképpen küld egy képeslapot a festőnek. Ez a kezdete az egyre érzékibbé váló levelezésnek, mely egyben kifinomult játék is két szenvedélyes ember között. A játék a tűzzel kezd egyre veszélyesebbé válni, s egy napon már nincs visszaút: megbeszélik, hogy találkoznak.

 

 

November 28-án, 18 órától Karen Blixenről, a dán irodalom nagyasszonyáról Eszterhás Péter, a Dániában élő rendező, színész és műfordító beszélget Kertész Judit műfordítóval és könyvkiadóval. Karen Blixen műveiből Kováts Adél olvas fel részleteket. A felolvasást követően részleteket mutatnak be a Karen Blixen életéről készült dokumentumfilmből.

 

Karen Blixen extravagáns alakját és életét a Távol Afrikától című filmből ismerte meg a világ. Cseppet sem kevésbé izgalmas írói pályája a filmben ábrázolt sorscsapások, a kávéfarm csődje és szerelme halála után kezdődött csak el. Egyedülálló életműve a dán bárónőt mára a világirodalom klasszikusává avatta. Hívei közé olyan hírességek is tartoztak mint Arthur Miller, Orson Welles és Hemingway, aki a Nobel-díj átvételekor azt nyilatkozta, hogy Karen Blixen jobban megérdemelte volna a díjat, mint ő.

 

 

A Hét fantasztikus történet (Polar Könyvek, 2007) Karen Blixen fő műve, legutóbbi kiadásának borítótervét nem más, mint a dán királynő készítette. Afrikából hazatérve, otthona csendjében azokat az egzotikus meséket írta le, melyekkel kenyai farmján szórakoztatta a hozzá betérő vendégeket, elsősorban szerelmét, Denys Finch Hattont.

 

Afrika hálából ma is őrzi emlékét: egykori kévéfarmja területét Kenyában Karenföldnek nevezték el.

 

További információk: www.skandinavhaz.hu