Darabok papíron és színpadon
Színház és irodalom a POSZT-on
Míg Budapesten a Könyvhét (és a futball-VB) tartja izgalomban az embereket, Pécsett az óriáskivetítők és a Széchenyi tér könyvsátrai mellett a színházak bonyolítják a legnagyobb forgalmat: zajlik a POSZT, lementek az első versenyelőadások, s színvonalas előadást keresve az OFF-programok között sem kell sokáig válogatni.
- 2006. június 10.
A Fesztivál nyitónapján Line Knutzon Közeleg az idő című darabját játszották az Új Színház színészei Vidnyánszky Attila rendezésében a Nagyszínházban, a Kamaraszínházban a Pintér Béla Társulat darabját, az Anyám orrát, a Harmadik Színházban pedig Háy János A Gézagyerek című istendrámáját Vincze Attila rendezésében. (A versenyprogramot az idén Márton András válogatta.) Ha valaki minden előadásról kiszorult, akkor a Dante Caféban még mindig remek estéje lehetett Cseh Tamást hallgatva: a Csontváry-múzeum épületében berendezett kávézó kerthelyiségében ováció kísérte az Antoine és Désirée, a Levél nővéremnek, az Új dalok és a többi album dalait.
A péntek délelőtti szakmai beszélgetésen Wahorn András és Tari Annamária pszichológus közreműködésével vitatták meg a Knutzon- és a Pintér Béla-darab értékeit vagy elszalasztott lehetőségeit. Tari Annamária a pszichológus szempontjait hangsúlyozva nem a darab különös szerkezetét (a két felvonást két külön darabként is felfoghatjuk, melyből az első egy erős vígjáték, a második tragikomédia) emelte ki, hanem a darab főszereplői közötti viszonyok pszichológiai elemzését tartotta erénynek: nézete szerint az írónő maga is hosszan tanulmányozhatta a pszichoanalízis eljárásait, ami a darabjában megformált karakterek viszonyain jól látható. Wahorn András a színészek valódi meghatározottságát hiányolta: helyzeteket látunk, de nem valódi térben, valódi élettel rendelkező figurákat.
Györgyi Anna, a darabban 55 évesen feltűnő lány szerepét alakító színésznő viszont éppen ezt szerette Rebekka alakjában: a karakter életrajzának pontos felépítését a színészi szabadság korlátozásaként éli meg. A próbafolyamatról beszélve alátámasztotta azt a nézetet, hogy a darab valamiképp az esztétikai értékítélet felébresztése helyett magánemberként adott reakciókat vált ki azokból, akik látják, vagy részt vesznek benne: ennyit, mint e darab próbafolyamata alatt, sosem tudott meg színésztársai magánéletéről.
A Gézagyerek és a Kolzsvári Állami Magyar Színházban Maniutiu által rendezett Woyzeck-előadás szakmai vitáját szombaton rendezik meg (ezekről vasárnap olvashatnak).
A színházhoz kötődik egy pénteken koradélután tartott könyvbemutató is: Tasnádi István, Háy János és Kukorelly Endre egymás darabjainak egy-egy részletét felolvasva vettek részt a Művészetek Házában a Rivalda 2005-2006-os évadot összegző kötetének bemutatóján. A Rivalda most második éve jelenik meg hossz kihagyás után újra, s ebben nagy szerepe van Pécs önkormányzatának is: a város vezetésének képviselője a könyvbemutatón arról biztosította a szervezőket és jelenlevőket, hogy ameddig Pécsett rendezik az országos színházi találkozót, addig minden évben támogatni 
fogják a kötet megjelentetését. A bemutató elején a kötetben is szereplő Eörsi István-színmű, a Halálom reggelén egy részletét láthatta a közönség, majd A Pityu bácsi fia, Kulorelly Endre Élnek még ezek?-je és Tasnádi István Magyar zombija villant fel egy-egy pillanatra – a POSZT-on Háy János darabja június 14-én látható a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában -. (A kötetben szerepel még Forgách András, Kárpáti Péter, Toepler Zoltán és Visky András egy-egy ebben az évadban bemutatott darabja is.)
fogják a kötet megjelentetését. A bemutató elején a kötetben is szereplő Eörsi István-színmű, a Halálom reggelén egy részletét láthatta a közönség, majd A Pityu bácsi fia, Kulorelly Endre Élnek még ezek?-je és Tasnádi István Magyar zombija villant fel egy-egy pillanatra – a POSZT-on Háy János darabja június 14-én látható a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában -. (A kötetben szerepel még Forgách András, Kárpáti Péter, Toepler Zoltán és Visky András egy-egy ebben az évadban bemutatott darabja is.)A Művészetek Háza ad otthont több, a fesztivál ideje alatt látható kiállításnak is: az Országos Színháztörténeti Múzeummal közösen rendezett Kalapos dívák és színházi fejdíszek kiállítás nem ad se többet, se kevesebbet a címénél. Szép kalapokat tűztek az épület felső szintjén elhelyezkedő teremben oszlopsor-szerűen elrendezett posztamensekre, mögöttük a pannókon a magyar
színház- és filmművészet látott vagy már csak hírből hallott nagyasszonyainak kalapos képei, fotói láthatóak, a háttérben egy fésülködőasztallal, s a hanyagul a tükörnek vetett pávatollas álarc koronázza az összképet.
színház- és filmművészet látott vagy már csak hírből hallott nagyasszonyainak kalapos képei, fotói láthatóak, a háttérben egy fésülködőasztallal, s a hanyagul a tükörnek vetett pávatollas álarc koronázza az összképet.A Kisgalériában Bozóki Mara díszlet- és jelmeztervező kiállítása látható: itt két, a Tartuffe egyik előadásához készült kosztüm, néhány színpadterv és makett, s számos kosztümterv, rajz, kis anyagmintával ellátott vázlat teszi ki a kiállítás anyagát. (A japán színház tárgyi világát bemutató kiállítás szombaton délután nyílik, ugyanezen a napon a Tettyei Szabadtéri Színpadon két Kjógen-színdarabot is láthat a közönség).
A versenyelőadások előtt az Apolló Art Moziban vetítenek egy-egy klasszikus színdarabról készült felvételt: pénteken Örkény István Macskajáték című darabjának 1971-es Pesti Színház-béli előadását vetítették, a szünetben Székely Gáborral és Örkény Istvánnal készített beszélgetéssel. A fekete-fehér előadást a terem moziszék helyett odakészített kényelmes, ezer éves karosszékeiben végignézni kifejezetten jó mulatság, ha nem is férfimunka volt. A darabban a Szkalla-nővérek között zajló interurbán beszélgetésekhez nem használták kellékként a telefont, így téve színpadon is érzékelhetően szorosabbá a testvérek kapcsolatát - az önfelmutatás élményének hangsúlyozása, a két nővér alakjának a felvételen egymás mellé montírozása és a színpadberendezés akkor talán újdonságnak számító kompaktsága, szimultaneitása is izgalmas volt; de ennél izgalmasabb volt talán az az otthonteremtő erő, amit egy moziba helyezett hatvanas évekbeli kerekített fa kartámaszú, vörös plüsshuzatú karosszék adhat - legalábbis e sorok írójának. A sorozatban szombaton öttől Déry Tibor Óriáscsecsemő című darabját vetítik.
A Széchenyi-téren megrendezett Alexandra könyvhéten Kukorelly Endrével Ágoston Zoltán beszélgetett a Rom új, bővített, szerkesztett, csontig átalakított kiadásáról, majd Sebeők János Enciklopédia énezer és Melorepp Sebeők című lemezéről beszélgettek – a Gézagyerekre tartó buszra várva még hallatszottak az interneten is keringő Sebeők-dal foszlányai: „Mennyen a sunyiba, ki nem hisz a maciba’ a tévé maciba’, a tévé maciba’ és mennyen a sunyiba ki nem hisz a boci-boci tarkába”. Maci és boci ugyan csak ömlesztett formában vannak jelen, de a tarkaságra senkinek sem lehet panasza, aki Pécsre látogat a következő néhány napban.A szombati napról szóló beszámolóban A Gézagyerek és a kolozsvári Woyzeck-előadás szakmai vitájáról, az NKA színháztámogatási konstrukciójáról tartott sajtótájékoztatóról, valamint a két japán kjógen-színházi előadásról olvashatnak majd.
Hozzászólás