hirdetés

Dóbék Ágnes: Hova tűnt a tárkányi kastély?

2019. január 25.

Barkóczy Ferenc a Róma környéki nyaralóvillák mintájára felépítette Fuorcontrasti (szó szerint „viszályoktól távoli”) névre keresztelt kastélyát a tárkányi dombok között. Az épületet ma már csak festmények ábrázolásaiból ismerjük. – A Lendület kutatócsoport sorozatában Dóbék Ágnes írása.

hirdetés

Barkóczy Ferenc 1745-ben lett Eger püspöke. Ő volt az első igazán mecénás szerepre vállalkozó főpap Egerben, aki a költőket, művészeket és a könyvkiadást is támogatta. Nyomdát rendeztetett be, ahol számos magyar nyelvű művet adtak ki, építkezései átformálták a város arculatát, újításokat vezetett be a papképzésben is. A római Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként nagy hatással volt rá a Rómában megismert kultúra és művészet. Hazatérve olasz művészeket foglalkoztatott, itáliai szerzők munkáinak magyar nyelvű kiadását támogatta.
A Róma környéki nyaralóvillák mintájára felépítette Fuorcontrasti (szó szerint „viszályoktól távoli”) névre keresztelt kastélyát a tárkányi dombok között. Az épületet ma már csak festmények ábrázolásaiból ismerjük. A két korabeli kép (mindkét alkotás Huetter János Lukács egri irgalmasrendi szerzetes munkája) közül az egyik Barkóczy egész alakos ülő képmása, amelynek hátterében a belső drapéria mögött feltűnik a Fuorcontrasti.

Barkóczy portréja, háttérben a tárkányi kastély (Egri Hittudományi Főiskola)

A másik festmény a „Noli me tangere” jelenet színtereként a barokk kastélyt ábrázolja. Az egri irgalmasrendi kolostor refektóriumának táblaképe volt, ma a Dobó István Vármúzeum őrzi Egerben.

„Noli me tangere". A kép hátterében látható a Fuorcontrasti kastély (Eger, Megyei Kórház)

A kevés leírás és két fennmaradt festmény alapján a kastély előtt gyönyörűen gondozott, teraszos franciakert lehetett, virágágyakkal, szökőkutas vízmedencével, korlátokkal, a rokokó vázákban citromfákkal. A kertből két lépcsősor vezetett fel az előtérhez, ahonnan további két lépcsőkar érte el az erkélyt.
A kastély létezéséről a legkorábbi levéltári adat az egri szervita atyák historia domusában szerepel: 1747 májusában a páter a püspök üdvözlésére ment, aki a csodaszép Fuorcontrasti kastélyában időzött. Egyéb gazdasági feljegyzések is bizonyítják, hogy az épület már 1747-re kész lett. Tervezője a feltételezések szerint ugyanaz a bécsi építész, Gerl Mátyás (Matthias Franz Gerl) lehetett, aki az egri vármegyeháza építését is vezette a 18. század közepén.
A Fuorcontrasti terveiről, építészéről, berendezéséről a legrészletesebben levéltári források alapján tájékozódhatunk. Az egri gazdasági levéltár Barkóczy püspöksége idejéből kevésbé gazdag forrásanyagot őriz, így nem sok információ került elő a nyaraló építésének előkészületeiről.
Ismerjük azonban a kastély 1761. július 19-én felvett inventáriumát. Barkóczy egri püspökként töltött utolsó napjaiban készíttette el ezt a jegyzéket Eger város jegyzőjével, Joannes Nep. Ulrichhal. A részletes lajstrom alapján könnyen elképzelhető a hajdani fényes palota, amelynek földszinti és első emeleti termei szolgálták a reprezentációt, a második emeleti szobákban kapott helyet a hálószoba, az ebédlőterem és a toronyszobák. Az épülethez tartozott kert, tó, szökőkút, volt benne kápolna orgonával és különböző hangszerekkel.
Barkóczy számos hivatalos levelet keltezett a Fuorcontrastiból, tehát nemcsak pihenés, ünnepségek tartásának céljából látogatta kedvenc nyaralóját, hanem az év egyes időszakaiban – legfőképpen nyáron – ide helyezte székhelyét, innen intézte az egyházmegye hivatalos ügyeit is. Azokat az alkalmakat, amikor Barkóczy kihajtatott a városból nyaralójába, korabeli feljegyzésekből ismerjük: „Ha a püspök a városból nyaralójába kihajtat, vagy rezidenciájába visszatér, az összes templomok harangjai szólnak, mozsarak durrognak, testőrei előtt kürtösök lovagolnak, egész kísérete szemkápráztató. Egyházlátogatási körútjaira magával viszi díszes sátorait, amelyeket a hintók után sorakozó szekerek szállítottak."
Egykorú leírások adnak képet a hajdan ott folyó fényes életről. 1757-ben kétszer, november 13-án és 27-én operaelőadást is tartottak a kastély aulájában. Az előadott darab címe Cyrus, a perzsa király. A szereplők között olasz kasztrált énekesek voltak.
Gyakran a Fuorcontrastiban időzött Barkóczy két nővére, Klára és Zsuzsanna, férjeikkel, Szirmay Tamás Sáros vármegye főispánjával és Széchényi Antal tábornokkal, valamint fiútestvérei, Imre és János családtagjaikkal. Fennmaradt egy nagyszabású kirándulás programja is, amelyben szabályozták a fogatok és résztvevők rendjét. A menetben ott voltak Barkóczy kanonokjai, valamint az udvartartás: zenészek, szakácsok, cukrászok.
A püspök névnapját minden évben megünnepelhették, de az Egerben töltött évekből csak egy kéziratot ismerünk, amelyben patrónusa, Xavéri Szent Ferenc napja alkalmából verssel köszönti egyik híve, Kovács Ferenc. A vers szerzője utalást tesz Barkóczy Fuorcontrasti nyaralójára, ahol a névnapi ünnepség folytatódott:

Oda föll vár téged napkeleti kastély,
Kit nem is régenten földrűl fölemeltél,
szem, szév óhajtásra elevennyé tettél
Azír kiálts vivát mert, mert az én Uram él.

Barkóczy pompakedveléséről, reprezentatív vendéglátásairól számos további adat maradt fenn. Az egyik elbeszéli Franciaország szentpétervári nagykövetének egri tartózkodását, amikor 1757. március 31-én Strassburgból székhelyére tartva itt megszállt. Az őrgróf-nagykövet Paul-François de Galluccio, marquis de L'Hôpital szíves fogadtatásra talált Eger püspökénél, aki az egész kíséretet palotájában látta vendégül, pincelátogatásra hívta őket, és természetesen a Fuorcontrastihoz is ellátogattak.
Miután Barkóczyt esztergomi érsekké nevezték ki 1761-ben, utódja, Eszterházy Károly nem használta a tárkányi dombok között épült villát, amely így lassan az enyészeté lett, és építőköveit a város más épületeihez használták fel. A Kelecsényi-énekeskönyvben maradt fenn az az 1761-ben íródott, Barkóczyt már mint esztergomi érseket Egerből búcsúztató vers, amely Barkóczy távozásával a tárkányi kastély pusztulását is siratja. A költemény sorai azt beszélik el, hogy az utód, Eszterházy Károly elhordatta az épületet:

Forcontrasti nem tűrhetem, hogy meg ne sirassalak
Régi voltodat tekéntem, vagyon okom szánnyalak
hova lett régi szepséged, hol a' te ékességed
El pusztultal, meg fosztattal, oda van dücsősséged

Sirathatod te is ugyan régi kegyes Uradat
Az ki higyed te miattad nem kevés pénzt ki adot
El felejtvén minden buját, hogy ha benned lakhatott.
Mingyárt jobb izően evet, és jobbanis alhatott.

Mostani Urad nem szeret, az mint látom meg vetet
Spalléridat, márvanyidat, s mindent egerben vitet
egy féllért is tudom bizony, nem fogh read kőlteni
azt akarna minden pénzét ladajában tehetni. [...]

Eszterházy Károly 1762. június végén foglalta el hivatalát. Nem egészen egy hónappal később már elrendelte a szerinte túlságosan hivalkodó kastély lerombolását, pedig Barkóczy akkor még életben volt, ráadásul esztergomi érsekként utódja feljebbvalójaként működött. Ma már csak a forrásokban van nyoma annak, hogy a felsőtárkányi dombok között állt a magyar barokk egyik legelegánsabb épülete.

Dóbék Ágnes irodalomtörténész, az Irodalmi nyilvánosság a polgárosodó Nyugat-Magyarországon (1770-1820) MTA-Lendület kutatócsoport tagja.
(A XVIII. századi Nyugat-Magyarország eddig csak részleteiben ismert kulturális életének feltárására jött létre 2017-ben a Lendület kutatócsoport.)

Dóbék Ágnes

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.