hirdetés

Egy korát megelőző török regény

2018. június 26.

Bő fél évszázaddal első megjelenése után a modern török irodalom egy kisregénye elindult világhódító útjára. Sabahattin Ali korát megelőző műve, a Madonna prémkabátban Tasnádi Edit fordításában már magyarul is olvasható. – A könyv bemutatóján P. Szabó Dénes járt.

hirdetés

Hetven évet kellett várni, mire a modern török irodalom egyik meghatározó műve, az 1943-ban kiadott Madonna prémkabátban (Kürk Mantolu Madonna) végre nemzetközileg is ismertté vált. A siker sem maradt el, a könyvet azóta több mint húsz nyelven adták ki, és már milliós pédányszámban fogy. Sabahattin Ali (1907-1948) Madonna prémkabátban című kisregénye ráadásul idén nálunk is megjelent az Európa Könyvkiadó jóvoltából. A mű különlegessége, hogy korát megelőzve értelmezte át a klasszikus férfi és női szerepeket, egy normákat felrúgó, őszinte nő és egy zárkózott, török fiatalember szerelmét keresztül az 1920-as évek Berlinjében.

Fotó: P. Szabó Dénes

A kötet bemutatóján, a Budapesti Török Kulturális Intézetben Karafiáth Orsolya költő-író beszélgetett a regény fordítójával, Tasnádi Edit turkológussal, aki számos Orhan Pamuk-művet fordított le magyarra, valamint vett részt a Magyar-Török és Török-Magyar szótárak elkészítésében. Tasnádi a Törökországban is reneszánszát élő kisregény sikere kapcsán felidézte Gara László műfordító egyik gondolatát, miszerint a kis országok művei számára a kaput minden esetben egy nagy nyelv jelenti, hogy az minél szélesebb tömegekhez juthasson el. A jelenlegi siker viszont nem következhetett volna be hamarabb, hiszen a szerzőt, Sabahattin Alit tragikus sorsa és hazájának a háború utáni helyzete megakadályozta abban, hogy műve igazán meghódíthassa a közönséget. Sabahattin a két világháború között tanárként dolgozott, mígnem politikai nézetei és szatírikus hangvételű írásai miatt börtönbe került. Miután szabadlábra helyezték, már képtelen volt visszatérni a közéletbe, mellőzötté vált a török kulturális szcénában, és zaklatásoknak volt kitéve. Sabahattin idővel úgy döntött, hogy átszökik a bolgár határon, de egy golyó végzett vele, feltehetően politikai merénylet áldozata lett.

Fotó: P. Szabó Dénes

Az amerikai sajtó a most megjelent kisregényt A nagy Gatsby testvérműveként említi. Nem hiába, ugyanis Sabahattin regénye akárcsak Fitzgeraldé a húszas évek forgatagában játszódik, de a város ezúttal is csak mint kulissza jelenik meg. A hangsúlyt inkább a szereplők belső világa, a gondolataikra és motivációikra utaló apró mozzanatok kapják, melyekből fokozatosan rajzolódik ki a félénk török férfi és szerelme, a berlini zsidó bártáncosnő viszonya. Karafiáth szerint Sabahattin remekül írja le a másik ember sebezhetőségét, személyiségének megismerhetetlen voltát, és járja körül a magány témáját. Viszont nemcsak az utóbbi szempont miatt érdekes a regény, teszi hozzá, hanem azért is, mert egy pezsgő városi környezetben mutat be egy „férfias” nőt és egy „nőies” férfit, ezzel is megelőzve korát.

P. Szabó Dénes

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.