Egy punk az '50-es évekből

A Kovásznai Kutatóműhely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egybegyűjti Kovásznai György életművét, és megismerteti a festő-animációs rendező-filozófus-írót a hazai közönséggel és a nagyvilággal. Ennek egyik legfontosabb állomása a Kovásznai-monográfia megjelenése, amit a Könyvfesztiválon mutattak be.

2010. április 26.

hozzászólás (0)

"A hidegháború korának egyik legeredetibb, szubkulturális létre kényszerülő magyar festőjének életműve most kerül először a maga teljességében a közönség elé. A monográfia művészettörténeti és antropológiai igénnyel mutatja be az államszocialista időszak e különleges, páratlan életművének teljes kontextusát" - olvasható a Kovásznai Kutatóműhely honlapján. A Vince Kiadó gondozásában megjelent könyv - a festmények és írások mellett - összegzi a művész teljes mozgóképes életművét is: mellékletként 3 DVD tartalmazza Kovásznai összes filmjét az eredeti negatívokról digitalizálva, retusált állapotban, valamint a CD-ROM-on megtalálható a digitális oeuvre-katalógus.

Iványi-Bitter Brigitta kurátor, művészettörténész
(fotó: Valuska Gábor)

A Kovásznai-könyv bemutatója Könyvfesztiválon volt, április 24-én délelőtt. A könyvbemutatót maga a szerző, Iványi-Bitter Brigitta moderálta, aki egyben a Kovásznai Kutatóműhely vezetője. Beszélgetőtársa György Péter, Hammer Ferenc, Hegyi Loránd, Rényi András és Sasvári Edit volt. Felütésként a kötetet jegyző művészettörténész három éves kutatómunkájáról mesélt, amelynek során a Kovásznai által írt esszéket, filozófiai műveket valamint a vele készült hanganyagokat kutatta és fésülte össze. Ezen közben rengeteg videoanyag készült a művész rokonaival, barátaival és a korszakot jól ismerő szakértőkkel, amely anyagok szintén a kiadvány részét képezik.

A beszélgetés azzal a dilemmával indult, hogy vajon mennyi esélye van egy művésznek arra, hogy 27 évvel a halála után elfoglalhassa méltó helyét a a művészeti életben. Rényi András művészettörténész szerint segíti az ügyet, hogy most, 20 évvel a rendszerváltás után került az érdeklődés középpontjába az a korszak, amelynek Kovásznai egyik emblematikus figurája volt. György Péter esztéta szerint kifejezetten jót tesz az idő ennek az életműnek, hiszen "Kovásznai hat elkülönülő műfajon gázolt keresztül, ami akkoriban emészthetetlenné tette az ő figuráját, ma azonban hozzá fogja segíteni ahhoz, hogy a világ megismerje a nevét."

A szó hamarosan a művész alakjára terelődött, aki a kötetet szerkesztő Iványi-Bitter Brigitta szavai szerint "mindig arra törekedett, hogy fogást találjon azon a korszakon, amelyben élt - azonban az életműből kiderül, hogy ez egy nagyon nehezen elérhető cél". Kovásznait "született szürrealistanként" aposztrofálta s a "korszak baloldaliságának képviselőjeként". Elmesélte azt is, hogy Hammer Ferenc a kézirat olvasása közben több helyütt odaírta a margóra, hogy "ez egy punk".
"Kovásznai igazi teljesítménye az, ahogyan a popkultúrát elegyítette a magaskultúrával", ugyanakkor "teljesen felfoghatatlan módon mászkált át kulturális klasztereken, kontextusokon"- fűzte hozzá György Péter.

Riportré 2010 - koncepciókép Kovásznaival

Ezt követően a szó a Kovásznait rehabilitáló programra, ezen belül pedig elsősorban a frissen megjelent monográfiára és a művész életművére terelődött, amelynek Hegyi Loránd művészettörténész szerint az a legmarkánsabb jellemzője, hogy "folyamatosan kilép az értelmezési keretből, és ezért rengetegféleképp fel lehet építeni ezt a életművet". Sasvári Edit művészettörténész elmondása szerint az utóbbi évtizdekben nem született hazánkban olyan monográfia, amely "ennyire kontextualizálta volna az életművet". "Semmi nosztalgia nincs ebben a szövegben, és nincsen benne az igazságtétel vágya sem - ettől olyan üdítő" - folytatta a kötet méltatását György Péter."
"A Kovásznai-életmű tele van meglepetésekkel, ezért nem tudott kiapadni a lelkesedésem" - válaszolt a szerző arra a kérdésre, hogyan tud(ott) szinte emberfeletti munkát és lelkesedést belefektetni egy olyan ember életművének feltárásába, akihez nem fűzik érzelmi szálak.

A Kovásznai György (1934-1983) életművének bemutatására vállalkozó programsorozat ezzel korántsem ért véget: a nemrégiben elkészült Kovásznai reklámfilm, a Riportré 2010 most kezdi fesztiváljáró körútját, és nem kell sokat várni a következő állomásig sem: a Kovásznai Kutatóműhely nagyszabású retrospektív kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában rendezik május 20-a és szeptember 30-a között.

Nézd meg a Riportré 2010-et!

Vodál Vera