hirdetés

Elhunyt Kányádi Sándor

2018. június 20.

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót 2018. június 20-án, szerdán hajnalban érte a halál Budapesten – tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

hirdetés

Az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja 1929-ben született Nagygalambfalván, Romániában (Hargita megye), székely földműves családban. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte, majd Székelyudvarhelyen tanult: 1941 és 1944 között a református kollégiumban, majd 1944–45-ben a Római Katolikus Főgimnáziumban, 1946–50-ben a fém- és villamosipari középiskolában.

Fotók: Valuska Gábor (a cikkben közölt fényképek a publikálatlan nagyvizit-interjúból származnak)

Költőként Páskándi Géza fedezte fel, 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közölte első versét. 1950 őszétől élt Kolozsvárott, versei a kolozsvári Utunkban is megjelentek. 1950-től fél évig a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatójaként tanult, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán folytatta tanulmányait. 1954-ben itt szerzett magyar irodalom szakos tanári diplomát. 1955-ben jelent meg első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa.

1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője volt, ez alatt az idő alatt néhány hónapig az Utunk munkatársa is. 1955 és 60 között a Dolgozó Nő, majd 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztőjeként tevékenykedett.


Egészen élete során tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1956 októberében-novemberében a Romániai Írószövetség küldötteként a Szovjetunióba utazott, ellátogatott Leningrádba, Moszkvába és Örményországba. Először lépte át a román-magyar határt, de Magyarországon csak átutazott. 1967-ben járt először Nyugaton, Líránkról Bécsben címen tartott előadást a császárvárosban. 1969-ben Székely Jánossal, Békés Gellérttel részt vett a Bolzanói Szabadegyetemen, itt ismerkedett meg Cs. Szabó Lászlóval és Szabó Zoltánnal. 1971-ben a Pen Klub meghívására Sütő Andrással Norvégiába és Svédországba, 1973-ban Püski Sándor meghívására ugyancsak Sütő Andrással, mellette pedig Farkas Árpáddal, Domokos Gézával és Hajdú Győzővel az USA-ba és Kanadába látogatott. 1984-ben hosszabb észak- (Kanada, USA) és dél-amerikai (Argentína, Brazília) előadókörúton vett részt. 1992-ben Izraelben mutatta be erdélyi jiddis népköltészet-fordítását. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, ám nem kapott útlevelet, ezért tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből. A Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. 2009-től a budapesti I. kerület díszpolgárává avatják. Írói álneve: Kónya Gábor.

Verseskötetei: Virágzik a cseresznyefa (1955); Sirálytánc (1957); Kicsi legény, nagy tarisznya (1961); Harmat a csillagon (1964); Fényes nap, nyári nap (ill. Szász Dórián, 1964); Három bárány (1965); Kikapcsolódás (1966); Függőleges lovak (1968); Fától fáig (1970); A bánatos királylány kútja (1972); Szürkület (1979); Farkasűző furulya (1979); Tavaszi tarisznya (1982); Madármarasztaló (1986); Küküllő kalendárium (1988); Sörény és koponya (1989); Valaki jár a fák hegyén (1997); Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások, 1999); Felemás őszi versek (2002); Ünnepek háza. Két dráma és két forgatókönyv (Helikon, 2010); Volt egyszer egy kis zsidó. Erdélyi jiddis népköltészet (vál., ford. Kányádi Sándor, Koinónia, 2010); Válogatott versek (vál., szerk. Fekete Vince, Hargita, 2012, Székely könyvtár); Válogatott versek (vál. Tarján Tamás; Holnap, 2013); A Corcovado Krisztusa. Válogatott versek és műfordítások (szerk., utószó Zsille Gábor; Szent István Társulat, 2015); Kaláka–Kányádi: Kicsiknek és nagyoknak; Gryllus Kft., 2015 (Hangzó Helikon + CD). Meséskötetei: Fából vaskarika (1969); Kenyérmadár (1980); Virágon vett vitéz (2002); Meddig ér a rigófütty (2005); Az elveszett követ; (Cartaphilus, 2010); Világlátott egérke (2011); Talpas történetek (2011); Jeremiás és a gépsárkány (Helikon, 2011); Kecskemesék; Cartaphilus (2012); Virágon vett vitéz (Holnap, 2012); Ein Held zum Blumenpreis (Virágon vett vitéz, németre ford. Paul Kárpáti; Holnap, 2012); Lehel vezér lova. Kányádi Sándor meséi (Helikon, 2013); Küküllő kalendárium (lapozó, Holnap, 2013); Kakasszótól pacsirtáig (lapozó, 2. kiad.; Gutenberg, Csíkszereda, 2016).

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és hanghordozókon is folyamatosan jelennek meg.

Fontosabb díjai és elismerések: 1968 – Utunk-díj (Kolozsvár); 971 – A Romániai Írószövetség Díja [A Fától fáig kötetre] (Bukarest); 1978 – A Romániai Írószövetség Díja [A Szürkület kötetre] (Bukarest); 1986 – Déry Tibor-díj; 1989 – Az Év Könyve-díj [A Sörény és koponya kötetre]; 1989 – Az Év Hanglemeze-díj [A Vannak vidékek nagylemezre]; 1990 – MSZOSZ-díj; 1990 – A Castren Társaság díja (Helsinki); 1993 – Kossuth-díj; 1993 – A Magyar Művészetért Díj; 1995 – Herder-díj (Bécs); 1998 – Magyar Örökség-díj; 2000 – a C.E.T. Millenniumi díja; 2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj; 2002 – A Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja; 2004 – A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal; 2004 – Alapítvány az Erdélyi Magyar Irodalomért (Székelyudvarhely); 2004 – Mecénás-díj; 2005 – Hazám-díj; 2008 – A Magyar Kultúra Követe; 2008 – A 8. Győri Könyvszalon alkotói díja; 2008 – Táncsics-díj; 2009 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat); 2009 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj; 2014 – Széll Kálmán-díj; 2014 – a Nemzet Művésze-díj; 2017 – Prima Primissima-díj.

Részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, művei a DIA oldalán olvashatóak, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

A Litera 2012-ben nagyvizit-interjút készített vele, ám a szerkesztéskor Kányádi Sándor elállt a közléstől, mert elégedetlen volt a válaszaival, a folytatást későbbre halasztottuk. Az interjúból egy nagyon rövid részt publikáltunk a LiteraTV-ben, íme:

Kányádi Sándor műveit több alkalommal választotta a Litera hét versének, 80. születésnapján közöltük a Székelyföld versválogatását és Ferenczes István interjújának részletét, tudósítások, hírek és videófelvétel is található a Literán róla.

A Herder- és Kossuth-díjas költőt várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

MTI/DIA/Litera

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.