hirdetés

Elhunyt Sava Babić

2012. november 26.

2012. november 23-án Belgrádban elhunyt Sava Babić szerb író, költő, műfordító, egyetemi professzor, többek között Esterházy Péter, Tolnai Ottó, Bodor Ádám, Eörsi István, Oravecz Imre, Örkény István, Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor műveinek fordítója. Sava Babićot 78 évesen érte a halál.

hirdetés

Sava Babić 1934-ben született Palicson. Szülei Hercegovinából érkeztek a Vajdaságba. 1941 őszétől magyar nyelvű iskolába járt. A nyolcosztályos gimnáziumot Szabadkán végezte. 1953-ban érettségizett, majd a belgrádi egyetem Bölcsészettudományi karán jugoszláv irodalmat tanult. Több könyvkiadónál és kulturális intézménynél dolgozott. 1974-től az újvidéki egyetemen, majd a belgrádi egyetemen tanított, ahol 1993-ban létrehozta a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéket, melynek 1999-ig, nyugdíjazásáig vezetője volt. 2007. május 24-én megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését. Saját művei mellett több mint száz magyar művet fordított szerbre. Balatonfüred városa díszpolgárává avatta.

Első fordítása Cseres Tibor: Hideg napok című regénye volt. Fontos gesztus volt ez a szerb-magyar megbékélés érdekében.

Szerbre fordította többek között Petőfi Sándor, Örkény István, Hubay Miklós, Illyés Gyula, Déry Tibor, Krúdy Gyula, Eörsi István, Sánta Ferenc, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Göncz Árpád, Oravecz Imre, Weöres Sándor, Bodor Ádám, Szabó Lajos, Tolnai Ottó, Esterházy Péter műveit.
Hamvas Béla minden ismert művét lefordította. Néhány Hamvas-mű úgy jelent meg szerbül, hogy magyar nyelven a művet még nem adták ki.
Meg nem jelent, friss fordításai közül kiemelendők Madách Imre és Márai Sándor művei.

Saját művei:
Na dlanu (A tenyérben), Szabadka, Osvit Kiadó, 1971; Neuspeo pokušaj de se tarabe obore (Sikertelen kísérlet a kerítés ledöntésére), Stražilovo sorozat, Újvidék, 1978; U senci knjige (A könyv árnyékában,) Stražilovo sorozat, Újvidék, 1981; Kako smo prevodili Petefija (Hogyan fordítottuk Petőfit), Matica Srepska Kiadó, Újvidék, 1985; Razabrati u pletivu (Szétválasztani a fonatot), Újvidéki Íróközösség, Újvidék, 1986; Preveseji (Fátylak), Institut za južnoslovenske jezike, Újvidék, 1989; Ljubavni jadi mladog filozofa Djerda Lukača (A fiatal filozófus, Lukács György, szerelmi bánatai), Tvoračka radionica, Belgrád, 1990; Pet više pet (Öt meg öt), Dnevnik Kiadó, Újvidék, 1990; Mađarska Civilizacija (Magyar civilizáció), Centar za geopoetiku, Belgrád, 1996; Bokorje Danila Kiša (Danilo Kiš munkássága), Umetnička Radionica, Magyarkanizsa, 1998; Granice isčezavarju, zar ne? (A határok eltűnnek, ugye?), Slobodan Mašic Kiadó, Belgrád, 1999; Hamvas hárs, Művészetek háza, Veszprém, 1999; Milorad Pavić mora pričati priče (Milorad Pavićnak van arra, hogy történeteket meséljen), a szerző egypéldányos kiadása, Belgrád, 1999; Milorad Pavić mora pričati priče (Milorad Pavićnak van arra, hogy történeteket meséljen), Stylos kiadó, Újvidék, 2000

Fordításai: 
Bán Imre, Barta János, Czine Mihály: A magyar irodalom története (1976); Bodor Ádám: Sinistra-körzet (2000); Csáth Géza: Novellák és napló (1991); Cseres Tibor: Hideg napok (1966); Déry Tibor: Szerelem (1979); Déry Tibor: Kedves bópeer! (1989); Déry Tibor: Félfülű (1991); Eörsi István: Fogadás (1986); Eörsi István: Kihallgatás (1987); Eörsi István: Keringő a valósággal (1989); Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre (1990); Esterházy Péter: Hrabal könyve; Esterházy Péter: A halacska csodálatos élete (2002); Esterházy Péter: Harmonia Celestis (2003); Fehér Kálmán: Januári borostyán (1974); Fehér Kálmán: Pannónia (1984); Gál László: Mégis (1974); Göncz Árpád: Elbeszélések és drámák (1992); Hamvas Béla: Hyperion (1993); Hamvas Béla: Scientia sacra I. (1994); Hamvas Béla: Patmosz I-III (1994); Hamvas Béla: Gond az életről (Babérligetkönyv, Világválság, Száz könyv, A bor filozófiája, Titkos jegyzőkönyv, Unicornis) (1994); Hamvas Béla: Silentium (1994); Hamvas Béla: Ugyanis (1994); Hamvas Béla: Haxakümenion (1994); Hamvas Béla: Mágia szutra (1995); Hamvas Béla: Arkhai (1996); Hamvas Béla: Óda a XX. századhoz (1996); Hamvas Béla: Tabula smaragdina (1996); Hamvas Béla: A láthatatlan történet (1996); Hamvas Béla: Regényelméleti fragmentum (1996); Hamvas Béla: Az öt géniusz (1996); Hamvas Béla: Szilveszter (1996); Hamvas Béla: Szarepta (1999); Hamvas Béla: Scientia sacra I-II (1999); Hamvas Béla: Karnevál I-III (1999); Hamvas Béla: Karnevál IV-VIII (2000); Hamvas Béla: A bor filozófiája (2000); Hamvas Béla: Bizonyos tekintetben (2000); Hamvas Béla: Ugyanis (2000); Hamvas Béla: Szilveszter (2000); Hamvas Béla: Anthologia humana (2001); Hamvas Béla: Reći i damari (Válogatás Hamvas bölcseletéből) (2002); Heller Ágnes: Szilveszteri symposion (1986); Hubay Miklós: Analízis (1975); Illyés Gyula: Ditirambus a nőkhöz (1975); Illyés Gyula: Kháron ladikján (1988); Kopeczky László: A ház (1971); Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (1999); Kőszegi Lajos: Ne légy távol!(2001); Lukács György: A modern dráma fejlődésének története (1978); Lukács György: Ifjúkori művek (1982); Lukács György: Intim dráma (1985); Lukács György-Eörsi István: Életrajz magnószalagon (1986); Majtényi Mihály: A száműzött (1975); Majtényi Mihály: Élő víz (1975); Oravecz Imre: Halászóember (2000); Örkény István: Macskajáték (1973); Pap József: Sebzett szárny (1975); Popper Leó: Esszék és kritikák (1989); Róheim Géza: Csurunga népe (1994); Sáfrány Imre: Menetelés (1971); Sánta Ferenc: Ötödik pecsét (1988); Szabó Lajos: Theocentrikus logika (1999); Szeli István: Székács József és műve (1986); Tolnai Ottó: Versek (1990); Weöres Sándor: A teljesség felé (2000); Szerelem magyar módra (Magyar elbeszélések, 1998); Az ember, az asszony és a bűn (Magyar írók biblikus írásai, 2000).

Sava Babić legutóbb Madách Imre és Márai Sándor műveit fordította, amelyek még megjelenés előtt állnak. 

Sava Babić a Litera körkérdésére válaszol.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.
berkes berkes 2012-11-28 18:28

Komoly tévedés van a szövegben. Cseres Hideg napokja, amit Babic 1966-ban adott ki szerbül, nem a jugoszláv partizánhadsereg magyar civilek elleni tömeggyilkosságairól szól, hanem a magyar kir. hadsereg újvidéki kegyetlenségeiről (szintén származási alapú tömeges kivégzésekről volt szó) 1942 januárjában. A magyar-délszláv megbékélést egy ilyen könyvvel is lehetett szolgálni. Cseres egyébként évtizedekkel később megírta a jugoszlávok 1944/45-ös kegyetlenkedéseit is Vérbosszú a Bácskában c. könyvében.

KakukMarci KakukMarci 2012-11-27 15:53

Nyugodjék békében.

Iránta való mély tisztelettel érdeklődöm: a magyar kultúra őrizői (MMA, Írószövetség) nem óhajtaná sietve leróni kegyeletét? (A hír már tegnapi...)

KM