hirdetés

Előhívás – Illyés Gyula Oroszország című művéről

2018. november 30.

Illyés Gyula Oroszország című, 1934-es úti jegyzeteivel folytatódik az Előhívás őszi évada 2018. december 5-én, szerdán, 19 órakor a Nyitott Műhelyben.  Beszélgetnek: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia.

hirdetés

Az Oroszország című kötet először 1934-ben látott napvilágot, azóta 1974-ben a Szépirodalmi Kiadónál a Szíves kalauz című gyűjteményben jelent meg.

Az Előhívás 2018-2019-es őszi-tavaszi évadában az útirajzok, az útleírások, az útinaplók kerülnek a középpontba. A beszélgetőtársak arra vállalkoznak, hogy az utazó írók nyomába eredjenek, szövegeiken keresztül feltárják azokat a korabeli tapasztalatokat, amelyek az anyaország és egy másik világ közötti szembesülésből adódnak.

Ivanyiszov, a kolhoz vezetője, Illyés Gyula felvétele, 1934

„Könyvem írásakor tisztában voltam azzal, hogy akik kezükbe veszik, legnagyobbrészt eleve kész világnézetük támogatására keresnek majd benne adatokat. Ez a körülmény nem zavart. Célom nem a vélemények megváltoztatása volt, hanem képességem szerint a legtárgyilagosabb helyzetjelentés. A görögök a jó hír hozóját megjutalmazták; aki rosszat hozott, azt nem jutalmazták meg. Ma sincs másképp. Engem nem érdekelt, milyen a hír, csupán a feladat, hogy mindent úgy tudassak, ahogy láttam. Természetesen, nem láttam mindent. Arról beszélek, amit pontosan a két szememmel láttam azon a közel tízezer kilométeres úton, melyet a Szovjetunió területén megtettem. Elfogulatlan emberi szemmel vizsgáltam mindent, de nem tagadhattam meg ezúttal sem azt, hogy magyar vagyok, meggyötört nép fia, amelynek nehéz esztendeiben ezerszeresen szüksége van a tisztánlátásra, jobbra-balra egyaránt" – írja Illyés Gyula 1934-ben, könyvének előszavában.

„Oroszországba nem azért mentem, hogy a templomépítészetet tanulmányozzam. A Volga vizére is csak elenyésző kis mértékben voltam kíváncsi. Hangulatos tudósítások írása sem csábított, nem is értek az ilyesmihez. Mint mindenütt, itt is az emberek életét szerettem volna megismerni. És elfogulatlanul azt a rendszert, mely sorsukat most irányítja" – folytatja Illyés.

„Egészen sajátságos az én viszonyom Illyés Gyula könyvéhez. Együtt tettük meg ugyanis azt a bizonyos oroszországi utat, amelyről ez a könyv beszámol. Együtt indultunk Bécsből, együtt érkeztünk Moszkvába, együtt jártuk az országot egészen az ő hazautazásáig, éppen csak hogy én néhány héttel tovább maradtam s az alatt az idő alatt bejártam a csuvas köztársaságot s mint hallgató részt vettem az orosz írók kongresszusán. Mindenüvé együtt mentünk, legtöbbször közös szobában is laktunk. Oroszországi – Nyizsnyijnovgrodban történt – elválásunk alkalmával úgy tudtuk mindketten, hogy ő cikkeket és könyvet fog írni útjáról, én azonban nem írok egy betűt sem. (Elhatározásomat hazaérkezésem után egy-két hét múlva változtattam meg.)” – írja Nagy Lajos, aki szintén járt a Szovjetunióban, és Illyéshez hasonlóan ő is úti jegyzeteket készített tapasztalatairól.

Bálint György pedig ekképp vélekedik az Oroszországról: „Illyés felkereste a modern új gyárakat és az ódon eldugott falvakat, a templomot és a mulatóhelyet, a nyilvános parkot és az egyszobás diáklakást, a szovjet-írókat és a magyarság távoli rokonait, a mordvinokat, beszélt német mérnökkel, szovjetbíróval, pópával, GPU-tábornokkal, szerkesztővel, munkáslánnyal, pincérrel, cipőfűzőárussal és politikussal. Illyés Gyula, a lírikus, rendkívül szabatos, gondos és hűvös kutatómunkáról tesz bizonyságot első prózai könyvében. Nagyszerű könyv ez, dokumentumnak is mély és olvasmánynak is lebilincselő. Illyés prózájában is megtaláljuk költői formanyelvének legnagyobb értékét: egészen finom és bonyolult tartalmakat tud kristályos egyszerűséggel elmondani. Valami könnyed bölcsesség nyilatkozik meg Illyés prózájában, valami bujkáló humorral járó puritán komolyság. Könyve kettős örömöt szerez: nemcsak egy új országgal ismerkedünk meg benne, hanem a költőnek egy új oldalával: a prózaíró Illyéssel is.”

A teljes szöveg a DIA-n is elérhető.

Az eseményhez ITT lehet csatlakozni a Facebookon.

Az Előhívás 2018-2019-es szemeszterének további könyvei:

Lénárd Sándor: Római történetek (Magvető, 1966)

Lengyel Balázs: Két Róma (Jelenkor, 2018)

Justh Zsigmond: Az utazás filozófiája (Kortárs-OSZK, 2013)

Kukorelly Endre: Rom (Kalligram, 2006)

Krasznahorkai László: Az urgai fogoly (Magvető, 2004)

Kortárs írók Berlinben – Darvasi László, Parti Nagy Lajos és Földényi F. László berlini feljegyzése

Az Előhívás sorozatban havonta egyszer, többnyire hónap közepén, szerdán 19 órától Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia beszélget a Nyitott Műhelyben.

A további dátumok: 2019. január 9., február 13., március 13., április 10., május 8., június 12.

Az Előhívásról többet dossziénkból tudhatnak meg.

Helyszín: Nyitott Műhely - Budapest XII., Ráth György u. 4. - Kezdés: 19 óra.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.