hirdetés

Előhívás – Karinthy Ferenc: Napló III.

2018. május 7.

Az Előhívás májusi estjén a résztvevők, Jánossy Lajos, Tóth-Czifra Júlia, Németh Gábor és Reményi József Tamás Karinthy Ferenc háromkötetes Naplójának utolsó kötetéről, az 1974-1991 közti időszakban írt feljegyzésekről beszélgetnek, május 9-én, szerdán 19 órától a Nyitott Műhelyben.

hirdetés

Az Előhívás szerdai estjén a sorozat állandó beszélgetőpartnerei, Jánossy Lajos, Tóth-Czifra Júlia, Németh Gábor és Reményi József Tamás Karinthy Ferenc háromkötetes Naplójának utolsó kötetéről, az 1974-1991 közti időszakban írt feljegyzésekről beszélgetnek a Nyitott Műhelyben.

KARINTHY FERENC: NAPLÓ 1974-1991

Karinthy Ferenc hagyatékában több ismeretlen kézirat található. Közülük a Napló a legterjedelmesebb és a legjelentősebb. A naplót szerzője több alkalommal is élete fő művének nevezi.

KARINTHY MÁRTON AJÁNLÁSA A KÖNYVHÖZ

A Karinthyak mindig a Nagy Művet akarták megírni. Frici egész életében tervezte, de sohasem kezdett neki. Az Utazás a koponyám körül című könyve azonban nemcsak agydaganata történetét mesélte el, de az emberi méltóság nagy regényévé is vált. Egyik fia, Karinthy Gábor, a Fájdalomherceg, saját görcsberándult életének monográfiáját tervezte megírni, hiába. Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetemben helyette is igyekeztem megfejteni élete és az egész család rejtélyét. Másik fia, Cini a saját nagy művének apjáról szóló könyvét tervezte, Karinthy Frigyes címen. Nem írta meg. Helyette naplót vezetett. Önmaga számára rögzítette élete mindennapjait.
Karinthy Ferenc most megjelenő Naplójában élete utolsó éveinek krónikáját követheti végig az olvasó. A szellemes, fordulatos, a kádári konszolidáció hétköznapjait, működését érzékletesen bemutató eseménysort, korrajzot a korabeli anekdotákkal és napi izgalmakkal vegyítő dokumentum betekintést enged egy önmagával és a környezetével folyamatos és intenzív kapcsolatban álló alkotó ember gondolataiba. Az olvasó végül még a rendszerváltás körülményeit is nyomon követheti.
Én, aki, aki az élet királya voltam – írta egyik utolsó bejegyzésében a már nagybeteg Apám. Igen, ő, aki kívülről-belülről olyan jól ismerte a rendszert, amelyben létezett. Ő, aki alól kicsúszott az addig oly biztonságos talaj. A forgószél, ami az élet- és alkotókedvét is magával sodorta.
Keresem az okát, miért nem tudok én írni (a saját tehetségtelenségemen kívül).
Ez a rendszer nekem – és a többieknek is – minden ostobaságával együtt bizonyos védelmet nyújt, amit elfogadok, ezt ismerem, ebben ismerem ki magam, erre haragszom – vagyis idevaló vagyok. S így van vele, szerintem, az ország túlnyomó többsége is. Beleértve pártunk és államunk bölcs vetetőit...
Tízmillió ellenzéki s tízmillió korrumpált. Nem csupán abban, hogy állásban vagyunk, ezt a rendszert szolgáljuk, ettől kapunk nyugdíjat – ez még a kisebbik része, ezzel meg lehet alkudni. Mélyebben van a hasadás, a lelkekben. Egyszerre vagyunk ellenállók és kollaboránsok, kurucok és labancok. Ettől olyan nyálas-nyúlós az egész. S ez nem jó talaj az irodalomnak, elsorvasztja a lelkeket, egyéniséget...
Egy téma maradt: ezt a skizofréniát megírni.
Igen, ez az! Éppen ettől olyan izgalmas ez a Napló! Korának skizofréniájától.
Apám valószínűleg nem is sejtette, hogy talán legfontosabb művét jegyezte le. Csak halála után derült ki: hogy Karinthy Ferenc Naplója, sikeres és sokszínű életművének (és a saját korának is) a Nagy Műve lett.


Fotó: Fortepan

RÉSZLETEK

„Kormányzatunk rettenetesen fél 1956 októberének 25. évfordulójától. Aczél maga üzente nekem, hogy a regényemről majd október után beszéljünk. nekem eszembe se jutott. Azt hiszem, az emigráción kívül másnak sem idehaza, Az emberek mással vannak elfoglalva. Háza építenek, lakásra, kocsira gyűjtenek, szerelmesek betegek. A kutya se törődik most '56-tal, még a lengyel ügyek sem idézik fel. A fiatalok alig tudnak valamit az egészről."

„1974. január 1. Szilveszter éjszakája. Ágiék telefonáltak Párizsból. Feljöttek Ottóék, Bessenyei Feri és a kis Eszter, köszönteni. És semmi, egy falat a hidegtálból, egy pohár pezsgő. Hajnali 1 után mindenki elment. Ebben a buta világban nincs mást tenni: okossá kell lenni, a világ legokosabbjává. Félistenné, pardon."

A Facebookon ITT lehet csatlakozni az eseményhez.

TOVÁBBI ELŐHÍVÁS(OK): 2018. június 6.
KÖNYVEK: Nagy László: Naplók; Illyés Gyula: Napló, 1956; Pilinszky János: Naplók, Levelek; Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben); Beszélgetések Hajnóczy Péterről; Nemes Nagy Ágnes-interjúk

Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!

Helyszín: Nyitott Műhely - Budapest XII., Ráth György u. 4. - Kezdés: 19 óra.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.