hirdetés
2010. január 29.
Esti jazz-koszorú
A Képzett társítások - AEGON-est a Nemzetiben elmaradhatatlan kelléke az asztalon lévő gyümölcsös tál. Vajon újat vesznek minden estre? Vagy mint színházi kelléket tárolják valahol ezt a vitális csendéletet?
Most mintha kevesebb szőlő lenne, mint legutoljára volt, ezen töprengek, majd belátva, hogy ez nem egy túl gyümölcsöző gondolat, úgy döntök máshogy kezdem ezt a cikket.
A Képzett társítások - AEGON-est a Nemzetiben két meghívott vendége között mindig izgalmas a kapcsolat. Előfordult már, hogy barátok, régi ismerősök ültek a gyümölcskosár mellé, mint ahogy nem egyszer volt példa arra is, hogy a két eltérő művészeti ágban létező vendég valamikor együtt dolgozott. Ehhez képest a mostani két vendég Lackfi János és Harcsa Veronika korábban nem találkozott személyesen, ellenben a jövőben az is lehet, hogy majd együtt működnek, még hozzá Tóth Árpád és a jazz keresztezésével.
fotó: Valuska Gábor
Lackfi Jánost nyugodtan nevezhetjük az ideális riportalanynak. Mindenre szívesen válaszol, a szójátékok révén pedig önmagával is remekül elbeszélget(ne), de erre az esten nem volt szükség, a házigazda Alföldi Róbert őszinte érdeklődéssel kérdezte Lackfit, elsősorban a gyerekversekről. Arról, hogy fejjel vagy füllel dolgozik-e, azaz, hogy fülel-e vagy fejel-e. Lackfi a gyerekversek és a felnőttversek közti különbséget a makett- és a házépítés eltéréseihez hasonlította. Hasonló irányú műveletek, azonban más arányokkal, más anyagokkal, másik közegben. Hogy a fülbemászó rigmusokat meg is fejelje, Lackfi részleteket olvasott fel a tavaly megjelent Apám kakasa című átirat-kötetből. Az átírásokat költő barátjával és egyetemi kollégájával Vörös Istvánnal együtt készítették. A vállalás egyszerre nevezhető hálásnak és kifejezetten nehéznek, avagy hálásan nehéznek. Az Anyám tyúkja, a Mama, a Bóbita, a Lóci óriás lesz olyan mélyen ivódott bele a magyar kultúrába, hogy leválva az eredeti életművekről, önálló hangsorként lebegnek mindnyájunk fejében. Máregyhetecsakamamáragondolok, Csiribiricsiribirizabszalma négycsillagköztalszomma. Lackfi és Vörös ezeket a zárt szerkezeteket nyitotta ki, kakas lett a tyúkból, a Csiribiriből pedig ez Lackfi fordításában: „Parabola, parabola / antenna, / nézzünk tévét / éppen ma!”
A továbbiakban Alföldi arra volt kíváncsi, hogy foglalkozásszerűen, szakmaszerűen milyen érzés ma költőnek lenni. Lackfi egy Kosztolányi-anekdotával válaszolt, melyben a strandon a költő szóba elegyedett egy gyerekkel. A kisfiú megkérdezte, hogy mi a bácsi foglalkozása, Kosztolányi erre azt a természetes választ adta, hogy költő. És mikor születettél? - kérdezte. Kosztolányi készségesen válaszolt, ám a gyerek nem hagyta magát, rendben van, na de mikor haltál meg? Ezen a gyerekkörön került szóba Lackfi családja is, mondhatjuk, hogy Lackfi beleadott apait-anyait a költészetbe, lévén édesanyja Mezey Katalin, édesapja Oláh János egyaránt (kétaránt) költő, Lackfi pedig immáron öt gyerek, egy fiú, és négy lány apja.
Átkötés gyanánt két fiatal tehetség zenélt. Gyémánt Bálint gitáros a Norvég Zeneakadémia első magyar hallgatójaként Oslóban próbálta megszeretni a halat, mint olyat egy éven keresztül, de nem ment neki. A zene viszont annál jobban ment: az effectpad segítségével saját dallamai nyomába eredt. Mihalik Ábel dobos fél kézzel jobban játszik, mint e sorok írója kettővel, vagy akár három kézzel, egyik kezén kötést viselt, egy ínhüvely-gyulladásból lábadozott ugyanis a csuklója.
Harcsa Veronika, az est másik vendége, először elmesélte, hogy eredetileg informatikusnak készült, a matematika-tagozatosok között nem ritka a zenei tehetség, vagy fordítva, mindenesetre a matektagozatnak külön zenekara volt. Hiába, a zenészekkel mindig számolni kell. A párhuzamosok végül nem a végtelenben találkoztak, Harcsa fél évvel a diploma előtt hagyta ott az informatika szakot, egyelőre mondhatjuk, hogy bejött neki a képlet. Szabad embernek tűnsz – mondta Alföldi. Szabad embernek érzem magam, válaszolta. A párhuzamokhoz tartozik, hogy Harcsa Veronika nemcsak térben, hanem időben is két zenekar között van éppen: egy hete jelentették be új, elektronikus zenekarát, melyben az egyik régi-új tag Gyémánt Bálint gitáros.

Harcsa Veronika nem csak beszélt, hanem énekelt is, így a közönség láthatta azt a folyamatot, hogy néhány másodperc alatt hogyan vedlik át énekessé, majd abból, hogyan tér vissza.
Harcsa Veronika nem csak beszélt, hanem énekelt is, így a közönség láthatta azt a folyamatot, hogy néhány másodperc alatt hogyan vedlik át énekessé, majd abból, hogyan tér vissza.
A következő Képzett társítások - AEGON-est a Nemzetiben február 25-én, csütörtökön lesz. Ezúttal Balázs Attila író és Bollók Csaba filmrendező lesz Alföldi Róbert vendége. A zenét pedig Dresch Mihály szerzi.
Szegő János
hirdetés
Kapcsolódó cikkek
hirdetés
hirdetés
Címkefelhő
2flekken
Alexandra
amerikai
angol
avantgárd
Bárdos Deák Ágnes
Békés Pál
Bódis Kriszta
Balassa Péter
Bestseller
beszámoló
Beszélő
Bodor Ádám
Borbély Szilárd
Csaplár Vilmos
díj
Darvasi László
dráma
Erdős Virág
Esterházy Péter
Farkas Zsolt
fesztivál
film
fordítás
Forgách András
francia
Galéria
Garaczi László
Gondolat
Grecsó Krisztián
Háy János
helyszíni szemle
Holmi
horvát
interjú
Jánossy Lajos
József Attila
JAK
Jelenkor
könyvbemutató
könyvfesztivál
könyvhét
könyvtár
körkérdés
külszíni szemle
Kőrösi Zoltán
Kalligram
Karafiáth Orsolya
Kemény István
Keresztury Tibor
Kertész Imre
kiállítás
Konrád György
Korunk
Kovács András Ferenc
Kukorelly Endre
Lévai Balázs
Lackfi János
lengyel
Márton László
Mészáros Sándor
műfordító
Műhely
magazin
Magvető Kiadó
Margócsy István
Marno János
mese
Nádasdy Ádám
Németh Gábor
Nagy Gabriella
Nobel
novella
Nyugat
orosz
Parti Nagy Lajos
PIM
próza
publicisztika
Riport
spanyol
Spiró György
svéd
Szépírók
színház
Szabó Magda
Szerbhorváth György
Szijj Ferenc
Szilágyi Ákos
szlovák
Térey János
Tóth Krisztina
Tandori Dezső
Tolnai Ottó
Underground
Varró Dániel
vers
Závada Pál
Zeke Gyula
zene
hirdetés
hirdetés
hirdetés

