Az Európa Kiadónak számos sorozata létezik, ezek egy része egy-egy szerzői életművet hoz közelebb az olvasókhoz, mint a Szabó Magda könyveit közreadó, más része műfaj-specifikus, mint a krimisorozatok vagy a biográfiák. E sorozatok kedvelői is számíthatnak újdonságokra?

B. I.: A krimikedvelők nem maradnak olvasmány nélkül: a Raymond Chandler-sorozat folytatódik, s Ross MacDonald krimijeinek sorát is újabb kötettel bővítettük; de más területre irányítva a figyelmet, a sorozatok közül folytatódik az Életek és művek.

Ebben eddig olyan életműveket ismertettek meg az olvasókkal, mint Sartre-é, Mahleré, Churchillé, Richard Straussé vagy Blaise Pascalé.

B.I.: Igen, s egy hiánypótló kötet, Babara Reynolds Dante életművét bemutató alkotása jelenik meg most. Bármilyen furcsa, de egyszerűen nincs magyarul olvasható monográfia Dantéról, bár a dantológiának nagy irodalma van Magyarországon. Ez a kötet éppen a politikai gondolkodót állítja elénk, de úgy, hogy végigveszi az életmű egészét s az életútra is rálátást biztosít. Hihetetlenül olvasmányos könyv, életrajzi szinten is számos izgalmas részletet árul el. Alapos ismereteket szerzünk a problémákról: ki volt Beatrice, ki nem volt, s eljutunk a Paradicsomi látomások esetleges forrásaival kapcsolatos hipotézisekről egészen odáig, hogy ki is az a nagy uralkodó, akit Dante vár és akire számít… kora nagy rebellisének életműveként tárgyalja a szerző életművét Barbara Reynolds… de ne vesszünk el a részletekben.

Jelenik-e meg más monográfia is a télen a kiadónál?

B. I.: Két, életművet feldolgozó kötet is napvilágot lát a kiadónál, az egyik Charlie Chaplin önéletrajzi kötete, mely évtizedekkel ezelőtt egyszer megjelent már, de olyan hosszú ideje nincs a könyvpiacon, hogy most akár újdonságnak is tekinthetjük. S van itt egy remek monográfia Leni Riefenstahlról is, aki a némafilm-sztárságból Hitler kedvenc filmrendezőjévé nőtte ki magát, később viszont tengeri búvár-természetfilmeket forgatott, s Afrika-kutató antropológus lett, majdnem száz éves koráig élt... volt miről írnia Steven Bachnak.
Még várjuk a nyomdából Bob Spitz könyvét, mely a négy gombafrizurás angol fiatalember, a Beatles életművét dolgozza fel. Ez a szó fizikai értelmében is nagy képeskönyv, alapos monográfia, mely szinte tudományosnak mondható apparátussal dolgozza fel a Beatles-fiúk eddigi művét és közös korszakukat. Szeretném még megemlíteni az Edith Piaf életét feldolgozó monográfiát is, Philippe Crocq és Jean Mareska munkáját. Fontos évforduló felé is közelítünk: jövőre lesz a Haydn-év, ám már az idén, hamarosan a boltokban lesz a Joseph Haydn élete dokumentumokban című könyv, Bartha Dénes és Révész Dorrit munkája. Ez a második olyan kötetünk, mely CD-melléklettel jelenik meg.


Egy korábbi beszélgetésünkben már volt szó a Nabokov-életműsorozatról. Folytatódik-e, s ha igen, milyen könyvvel?

B. I.: Igen, a Nabokov-sorozatot is folytatjuk: az új kötet az Ada című könyv, M. Nagy Miklós fordításában. Ezt sokan a Lolitához hasonlították a történet bizonyos sajátosságai miatt. Van benne testvérszerelem, ugyanakkor kicsit sci-fi szerű, nem a Földön, hanem a Földhöz nagyon hasonló bolygón játszódik. A sorozatban sok az új fordítás, s a korábban oroszból már lefordított művek szövegét is át kell fésülnünk a szerző által angolra fordított, kontrollált változatok alapján, melyek gyakran eltérnek az orosz eredetitől.


Ha jól tudom, a kiadó A gyűrűk ura új kiadásával is jelentkezik…

A gyűrűk ura új kiadását azzal szeretném beharangozni, hogy a Tolkien Társaság közreműködésével készült. Az új A gyűrűk ura kiadás esetében Tolkien minden szavát nagyító alá vették a szakértők, s nincs az a Tolkien-szakértő és -kedvelő, aki ezek után kifogásolnivalót találhatna a kötetben – ez a tolkienológia legújabb kutatásainak mindenben megfelelő kötet lesz.
Silvana De Mari Az utolsó tünde című könyve Vaszócsik Crista fordításában jelenik meg a téli könyvvásárra a kiadónál – aki a borítóra tekintve azt gondolná, hogy ismét egyet lát a Tolkien-utánérzések sorából, az nagyot téved. Az olasz szerzőnő éppen most indult el a világsiker útján – e műve egy szívszorító fejlődésregény első kötete. Hamarosan a következő kettőt is megjelentetjük. Nem csak a kiskamaszoknak, hanem talán a gyermekeiknek olvasó szülők tetszését is megnyeri a kötet. Olaszul már jelent meg egy-két műve ebben a műfajban, de ez a sorozat első darabja nálunk. Angol fordításban a szerző most indul a hírnév felé, reméljük, a magyar olvasók tetszését is megnyeri majd.
Egy pillanatra visszatérve még a sorozatokra: Lyra Mundi sorozatunkban jelenik meg Omar Khajjám 293 rubái című kötete. Ez a legrégibb sorozata az Európának. E könyv annyiban újdonság, hogy egy fordítónak a fordításait tartalmazza: Halasi Zoltán válogatta és fordította Simon Róbert perzsa eredetiből készített nyersfordítása alapján, tehát nem angol közvetítéssel, mint más korábbi fordítások. Formailag ezek a leghívebb fordításai az Omar Khajjám-verseknek.
A Kafka-naplók is nemsokára a boltokban lesznek: magyarul még meg nem jelent írásokról van szó, melyek ráadásul furcsa átmenetet képeznek a naplók és a novella között. Nagyon sok novellának tulajdonképpen az előzménye a naplókban már megvan: néha szinte nem is lehet megállapítani, hogy naplóbejegyzést vagy novellát olvasunk.


Az Európa drámaantológiákat is megjelentet, melyek egyes országok kortárs alkotóinak legjobb műveit gyűjtik egybe. Most ugyan ez a sorozat nem bővül új kötettel, de a színműveket olvasók is érdekes csemegét kapnak kézhez.

B. I.: Igen, Goldoni Nyaralás-trilógiája első ízben jelenik meg magyarul jegyzetekkel, utószóval, egy fontos előszóval, s van hozzá egy ígéretes és fontos ráadás, A komédiaszínház című mű, melyet önmagában nemigen szoktak játszani, mert egyfajta útmutató: enumerációja mindazoknak az újításoknak, melyeket Goldoni bevezetett a vígjátékszínjátszásba. Rácsodálkozhatunk arra is, mennyit merített akár még Pirandello vagy Brecht is ezekből az elemekből.
De hogy a szerzői sorozatokra is visszatérjek, egy rendhagyó kötettel is jelentkezünk most: még nincs itt az asztalon − amit nagyon sajnálok −, de hamarosan megjelenik Szabó Magda egy nagyon-nagyon sok évvel ezelőtt írt könyvecskéje. Ez leporelló-könyv formájában jelent meg, kicsi gyerekeknek írt verseskönyv, melyet Szalma Edit illusztrációi kísértek.

Más, gyerekeknek szóló könyvekkel is jelentkezik a kiadó?

B. I.: Nem mondanám, hogy gyerekkönyvről van szó, de a gyerekek nagyon szeretik a Marcello D’Orta-sorozatot, Magyarósi Gizella kiváló magyarításában. Ezek a könyvek már megjelentek, azonban ezúttal magyar gyerekek illusztrációi, sőt itt-ott szövegei is gazdagítják a kötetet: több mint fordítás; igazi olasz-magyar könyv. A mostani darab címe: Isten ingyér teremtett bennünket.

A felnőtt olvasóknak szóló könyvekre visszatérve: az Európa Viktor Pelevin könyveinek kiadója.

Az új Pelevin-könyv, az Empire ’V’, a szó jó értelmében vett nagyon bolond mű, melynek hőse egy vámpírtörténetbe csöppen. De hadd ajánljam egyik személyes kedvencem, Nick Hornby Vájtfülűek brancsa című könyvét. Igazán felszabadító olvasmánynak tartom. Egyrészt egy olyan igazi Hornby, amilyet megszoktunk a szerzőtől: őszinte könyv. Hornby kolumnistája volt tíz éven át egy újságnak, s az volt a feladata, hogy olvasónaplót vezessen. Minden fejezetben beszámol róla, hogy ebben a hónapban ezt és ezt vettem, ezt és ezt olvastam, ebbe és ebbe belekezdtem, de unalmas volt, nem olvastam tovább, ez ezért tetszett, az meg azért… mindez a lefegyverző őszinteségével és Hornbyra jellemző egyszerűségével szárnyakat ad az embernek és megszabadít az olvasói sznobériától. Rányitja a szemünket mindenféle könyv értékeire, s megsimogatja szinte a buksinkat, amikor bevallja, hogy ebbe vagy ebbe a könyvbe bizony neki is beletörött a bicskája. Megkönnyíti a lelkifurdalást, de nem azért, mert felment az olvasás alól, hanem mert a maga módján tanít olvasni.
Jó szívvel ajánlom még Stefan Brijs Angyalgyár című könyvét is: azért is emelem ki, mert Nick Hornby nevét ismerik, Raymond Chandler nevét sokan ismerik, egy mai flamand szerző nevét azonban nem igazán, pedig a könyv a bestseller-listák élén áll a hazájában.
Itt szeretném még megemlíteni Cshartisvili – Borisz Akunyin könyvét, a Temetői történeteket. Hogy kicsoda Akunyin, abban reménykedek, hogy nem kell elmondani: a Fandorin nyomozó kalandjait feldolgozó, nálunk megjelent, elég ismert regénysorozata közel tízéves múltra tekint vissza, sokan kedvelik. Hogy kicsoda Cshartisvili azt talán el kell mondanom, mert kevésbé tudott: ez Borisz Akunyin eredeti neve. A Temetői történetekben a világ temetőit mutatja be: olyan híres temetők kerülnek itt sorra, mint a Père Lachaise például.


Ez a könyv tehát az elmúlás, az egyén felől közelít a történelemhez, a történelmi múlthoz. A kiadó más történelmi témájú kötettel is jelentkezik ebben a negyedévben.

B. I.: Igen, ez az Attila, hun király történetét feldolgozó kötet, Michael A. Babcock tollából, Attila utolsó éjszakája címen jelent meg, s nagyon olvasmányosan ad egy lehetséges megoldási javaslatot a király halálának körülményeire, hiszen több változat is kering arról, mibe is halt bele Attila.
De hogy ne ilyen kötettel zárjuk ezt a beszélgetést a karácsonyra készülődvén, egy bizonyos értelemben rendhagyó kötetet is ajánlok: ajándékkönyveink sorába sorolnám a Koré, avagy az orvoslás lelke című munkát, mely Andrzej Szczeklik műve, Pálfalvi Lajos fordításában jelent meg nálunk, a kötet bemutatóján a hazájában nagyon népszerű lengyel orvosprofesszor is a vendégünk volt. Ez a könyve – akinek volt a kezében előző, Katharszisz. A természet és a művészet gyógyító erejéről című műve (ezt Fejér Irén fordításában olvashatták 2005-ben), az tudja, hogy mire számítson – az orvostudomány, a kötet tárgya úgy jelenik meg, mint az emberiség kultúrtörténetének elidegeníthetetlen része, s ekként a kultúra egyik alapvető fontosságú szegmense.