hirdetés

Év végi körkérdés 2018 - Károlyi Csaba válaszol

2018. december 4.

Kedvezőtlen változás: szinte minden, ami az irodalmi közéletben történt. Kedvező változás: hogy a kortárs magyar irodalom még ezt is mind kibírta eddig. - Év végi körkérdésünkre Károlyi Csaba válaszolt.

hirdetés

1. Műfajtól függetlenül mi jelentette az Ön számára a 2018-es év legkatartikusabb olvasmányélményét, és miért?

Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye. Mégpedig azért, mert annyira rossz címe van, hogy ha ennek ellenére így megszerettem, akkor ez a regény csak tud valamit. A fanyalgók szerint jó kis receptek alapján dolgozott a szerző. Végy egy kamasz-történetet, legyen egy kis önéletrajzi ihletés, egy kis időutazás, legyen egy elzárt világ a közepében a maga különös törvényeivel, kis homoerotika, 56, Pest-vidék ellentét, anya-fiú kapcsolat, szimbolikusan értelmezhető festmények, stb. Na, most akkor melyik regényt írtuk le? Nem az Iskola a határont véletlenül? Mely regény ennek az újnak fontos mintája volt egyébként. Mindkettő remek receptekkel dolgozott. És ha a címet banálisnak éreznénk, a mélységeit világítsa meg a Borbély Szilárd Hosszú nap el című művéből vett mottója: „Ha mást teszek Ki volnék akkor most / Ki volnék most akkor Ki volna az / Ha nincsen most velem akkor ki ott volt". Krusovszky kiváló költő is, valaki összevethetné rendesen a költészetét a prózájával, nem volna a dolog érdektelen!

2. Mely prózai mű (novellagyűjtemény, regény), verseskötet, dráma-, illetve esszé- és/vagy tanulmánykötet volt Ön szerint a legkiemelkedőbb?

Szerettem Garaczi László Hasítását és Kálmán Gábor új regényét, a Janega Kornél szép életét. Ez utóbbi szerintem az író eddigi legjobb műve, kezdetektől követem és drukkolok neki, több figyelmet érdemelne, mint amennyit eddig kapott. Megjegyzem, Garaczi borítója is nagyon jó lett, Máthé Hanga tervezte, de mégis Kálmán könyvének borítóját tartom az év legjobb borítójának, Hrapka Tibor remek munkája. Mégpedig azért remek, mert Hrapka borítója nem egyszerűen szép, hanem a lehető legkomolyabb viszonyban van a szöveggel. A címlapon egy kalapos madárijesztő látható (lásd a szövegben a 36. és a 198. oldalon), a fotós árnyéka a képen, háromszor, fokozva a feszültséget, a szöveg finomságait idézi, a végén a lábnyomok a hóban (a havat lásd a 159. oldalon). Szóval így kell borítót tervezni.

Szilasi László Luther kutyái című könyve nagyon elgondolkoztatott mindarról, hogy egy élet hogyan is regényesíthető, avagy hogyan nem. Márton László különleges dobása is mindenképp figyelemre méltó: egyszerre írta meg németül és magyarul Karl Kraus-regényét, a Két obeliszket, le a kalappal!

Fontos volt nekem Szvoren Edina Verseim című novelláskötete, mert végig lehetett apropójából tekinteni az eddigi életművet, amely igencsak jelentős máris, Tar Sándor és Bodor Ádám novellisztikájának magasságában mérhető.

Kicsi csalódás volt Oravecz Ókontrija, a trilógia leggyengébbre sikerült darabja, bár még mindig különleges alkotás.

Csalódás volt Térey Káli holtak című regénye, a prózai forma megmutatta, hogy a verssorokba tördelés mennyit emel a Térey-szövegeken.

Tolnai Ottó Szeméremékszerek című készülő sorozatának első darabját is szomorúan olvastam: elrontja a végét, és túlpörgeti az egész szöveget, szerintem.

Rakovszky új verseskötete is kis csalódás volt.

Kemény István Nílus című verseskötetében azonban van két nagy folyó, és két nagy vers (na, melyik a másik?).

Az idei fölfedezés számomra: Kali Ágnes Ópia című első verseskötete. Nagyon tehetséges költő.

Van még egy nagyon tehetséges költő, akire így nem szoktunk eléggé figyelni: Markó Béla. Úgy érzem, a Bocsáss meg, Ginsberg az eddigi legjobb verseskötete.

Szerettem még Fehér Renátó Holtidényét, ám bosszantottak Babiczky Tibor félbehagyott költeményei.

Tavaly év végén jelent meg, de idén olvastam Visky András remek új verseskötetét.

A tanulmány kategóriában fontos volt A magyar falu poétikája című FISZ-tanulmánygyűjtemény.

Bán Zoltán András kritikai személete régóta fontos, új kötetében (Betűtészta) is az.

De ebben a kategóriában egyértelműen Bazsányi Sándor Nádas-monográfiája a legfontosabb számomra, nemrég jelent meg, úgy olvasom, mint Ottlik a regényeket, össze-vissza lapozgatva, hetek óta, amikor csak időm van rá, alapos, érzékeny, szelíden okos, mindenre figyelő, rendkívül adatgazdag, komoly munka.

3. Mit tart az év legjobb fordításban megjelent könyvének (a fordító megnevezésével)?

Erre mindig azt szoktam mondani, hogy számomra átláthatatlan a terep. Nekem személyesen az idei nagy élményem Karl Ove Knausgard Harcom című sorozatának eddig magyarul megjelent három kötete. A harmadikat most kezdtem el olvasni. Az első két részt Petrikovics Edit fordította, szerintem jól. A harmadikat Patat Bence. Nem jártam utána, mi ennek a váltásnak az oka, de kíváncsian várom, milyen az új fordító.

Daniel Kehlmann Tylljét nagy várakozással olvastam, de csalódtam, nem tetszett, nem a fordítással volt bajom, a fordító, Fodor Zsuzsa érezhetően mindent igyekezett kihozni a szövegből, amit lehet, az íróval lehet itt valami gond.

Örültem Clarice Lispector kiváló novellagyűjteményének, miként a Borges újrakiadásának is.

Kíváncsian várom David Foster Wallace Végtelen tréfáját, arra csak a téli szünetben lesz időm, ha lesz. Megjelent újrafordítva Misima Egy maszk vallomásai című fontos önéletrajzi műve, annak idején nagy élményem volt, ajánlom mindenki figyelmébe, aki nem olvasta, ínyencek majd összevethetik a két fordítást, kontrollkönyve ez az európai mentalitásnak és irodalmiságnak.

4. Ön számára ki az év felfedezettje?

Kali Ágnes. Nagyon fiatal. Nagyon szimpatikus első verseskötetének az építkezése. Nagyon megrázó élményekkel dolgozik. De azt remélem, hogy lesz majd egy második kötete, amely bebizonyítja, hogy az első kötet nem csak ezért olyan jó, mert ennyire erős a személyes élményanyaga.

5. Mit tart az év legizgalmasabb folyóirat-, heti- és napilap-, illetve online publikációjának?

Ezernyi izgalom volt az idén (is). Inkább lapszámot neveznék meg: a Jelenkor októberi számát, mely abból az alkalomból készült, hogy a folyóirat 60 éves. A Jelenkor jelenleg a legjobb magyar folyóirat. A Vasárnapi Hírek hetilapban sok jó íróinterjút is olvastam az idén, és hasonlóképpen a Népszavában is. Kár, hogy könyvkritika és egyáltalán műkritika elég ritkán van ezekben. A Magyar Hangban viszont minden héten, ezt a nemes konzervatív tradíciót, a Magyar Nemzet kultúrabarát hagyományát igyekezett megőrizni ez a lap. Az online térben talán a Prae.hu szolgáltatott nekem idén a legtöbb irodalmi érdekességet a Litera mellett.

6. Ön melyik írást tartja a Literán 2018 legjobb megjelenésének?

A Nagyviziteket például nagyon szeretem. Tavaly karácsonykor volt a Tolnai Ottó-nagyvizit, így azt már nem ér most mondani. Az idén is remek beszélgetések voltak, Kornis Mihállyal, Konrád Györggyel, Radnóti Sándorral, Grendel Lajossal, posztumusz Kányádi Sándorral. Ezek kihagyhatatlan anyagok. Miként az Előhívás beszélgetései is. Most soroljam? Egyik jobb, mint a másik. Kiemelném az Esterházyról szólót. Ja, jut eszembe az idei könyvek közül az egyik legfontosabb volt az ő publicisztikáját összegyűjtő Az olvasó országa című, irodalmi és közéleti szempontból is felbecsülhetetlen értékű kötet. Egyébként a tudósítások mellett szívesen olvasnék több könyvkritikát a Literán.

7. Mi volt Ön szerint 2018 legjobb irodalmi rendezvénye?

A könyvhétre rátelepült Margó Fesztivál. Színvonalas, népszerű, tömegeket megmozgató esemény volt. Azt mutatta, hogy mégiscsak sokan vannak, akiket érdekel a kortárs magyar irodalom. És azt is megmutatta, hogy az írók és az irodalmárok képesek a közönség számára érdekes, figyelemfelkeltő, egyben szakmailag is nívós bemutatókat tartani.

8. Milyen mozgások, átrendeződések határozták meg az elmúlt egy év irodalmi közéletét? Mit sorol a kedvező és mit – a megítélése szerint – kedvezőtlen változások közé?

Kedvezőtlen változás: szinte minden, ami az irodalmi közéletben történt. Kedvező változás: hogy a kortárs magyar irodalom még ezt is mind kibírta eddig.

Litera

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.