hirdetés

Farkas Árpád és Kiss Benedek Kossuth-díjas

2018. március 15.

2018. március 15-én a Parlamentben átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád író, költő, műfordító és Kiss Benedek költő; Széchenyi-díjat vehetett át Bitskey István irodalomtörténész. Kossuth Nagydíjas: Sára Sándor filmrendező.

hirdetés

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából

Kossuth Nagydíjat adományozott:

SÁRA SÁNDOR Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Duna Televízió volt elnöke részére a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez egyéni látásmódú, a társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló, dokumentarista stílusú filmjeivel hozzájáruló, kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályája elismeréseként.

Kossuth-díjat adományozott:

FARKAS ÁRPÁD Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas író, költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére az egyetemes magyar irodalmat autentikus erdélyi színezettel gazdagító, örök érvényű témákkal foglalkozó költői életműve elismeréseként.


„Az elismerés nagyon megtisztelő, de nem a díjakat szem előtt tartva dolgoztam, korábban utasítottam vissza magas magyar állami kitüntetést" – erről Farkas Árpád erdélyi író, költő, műfordító beszélt az MTI-nek abból az alkalomból, hogy csütörtökön a nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat vehetett át a Parlamentben.

Az indoklás szerint a Babérkoszorú- és József Attila-díjas Farkas Árpád az egyetemes magyar irodalmat autentikus erdélyi színezettel gazdagító, örök érvényű témákkal foglalkozó költői életműve elismeréseként kapta meg a Kossuth-díjat.
„Erdélyiként annyiban vagyunk mások, hogy gondjaink valamelyest speciálisabbak a világ más részén élőknél. Az egyetemes magyar irodalmon nőttünk fel, amely pont annyira szólított meg bennünket, mint amennyire mi meg akarjuk szólítani a környezetünket. Az erdélyi magyar irodalmon Magyarország, illetve az egész európai és kortárs irodalom minden gondja átfolyik" – mondta Farkas Árpád.
Pályája viszonylag fiatalon indult, első verseskötete, a Másnapos ének 1968-ban jelent meg, és az úgynevezett emberarcú szocializmusból történt kijózanodást tükrözte.
„Közvetlen mesteremnek Kányádi Sándort és Nagy Lászlót tekintem, szerkesztőként Ilia Mihályt, indulásomhoz a pályán sok köze volt Lászlóffy Aladárnak. Az ő nemzedéke volt az, amelyik az erdélyi irodalomban az ötvenes évek dogmatikus és nevetséges időszaka után fordított egyet a versbeszéden. A mi nemzedékünk már azt mondta: amíg a verslábakat mossák, addig radikálisan mást kell képviselni" - idézte fel a költő.
Mint fogalmazott, második kötetével, az 1971-ben kiadott Jegenyekörrel találta meg saját hangját; a Kolozsváron megjelent, két kiadást is megért könyv szokatlanul magas, nyolcezer példányban kelt el. „Ez már komorabb és lázadásos szimbólumokkal terhesebb korszak volt, amikor a sötétben élő emberek félszavakból is értették egymást. Később még inkább bekomorult költői világom, az anyaországi szellemi élettel majdnem szimultán jött az érzet, hogy elveszett a gulyásszocializmust főző kondér, igaz, később a véres forradalmat is ellopták egy fél év alatt".
Kitért arra, hogy a kiábrándulással a poézis korábbi hitele is elillant, a kilencvenes évektől úgy érezte, nincs tétje a versírásnak, ezért éveken át inkább ismét újságszerkesztéssel foglalkozott (a hatvanas évek végétől már dolgozott különböző romániai magyar lapoknál). 1990-től a Látó című marosvásárhelyi irodalmi lap szerkesztője volt, majd 1992-től 2010-ig a Háromszék című független sepsiszentgyörgyi napilap főszerkesztője.
„Pályám elején rengeteget jártunk az emberek között, közel voltunk a valósághoz, mélyebben megismertük a körülöttünk lévő világot. Később, a kilencvenes évektől olyan kérdésekbe tudtunk belemélyedni, mint a nemzetiségi gondok, ami egyfajta misszionáriusi újságírói feladat volt" – idézte fel Farkas Árpád.
Tavaly válogatás jelent meg legszebb verseiből Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész válogatásában.
„Az ember az elmúlásból tekint vissza. Végigfutva a tartalomjegyzéken azt tapasztaltam, hogy egy-két kivétellel mindegyik úgy vállalható, mintha ma írtam volna. Nem írtam nagyon sok verset, Kányádi Sándor annak idején viccesen meg is jegyezte, hogy csak a válogatott verseimet akarom írni. Indulataimat, odafigyelésemet a világra inkább kispublicisztikában, kisesszében vezettem le. Mindig az volt az érzésem, hogy nem az örökkévalóságnak írok, de nem is a mindennapoknak, verseim nagy részét ezért nem is datáltam. A kivételt a romániai fordulat idején született verseim jelentik" – fejtette ki Farkas Árpád.

KISS BENEDEK Babérkoszorú-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére kimagasló költői, illetve a bolgár irodalom avatott tolmácsolójaként létrehozott műfordítói életműve, valamint a népköltészet világát idéző népszerű gyermekirodalmi alkotásai elismeréseként.


„Mióta az eszemet tudom, költőnek érzem magam" – mondta el az MTI-nek Kiss Benedek költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, aki a nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat vehetett át csütörtökön a Parlamentben.

Kiss Benedek kimagasló költői, valamint a bolgár irodalom avatott tolmácsolójaként létrehozott műfordítói életműve, és a népköltészet világát idéző népszerű gyermekirodalmi alkotásai elismeréseként kapta az állami kitüntetést.
„Mióta eszemet tudom, költőnek érzem magam. Az, hogy készültem is költőnek, csak annyit jelent, hogy iskoláim révén egyre többet tudtam meg a költészet titkosabb dolgaiból is" – idézte fel Kiss Benedek.
Hozzáfűzte: külön élő szülei különböző módon fogadták a költészet iránti korán jelentkező elkötelezettségét. Édesanyja teljes szívből támogatta, mivel fia törekvésében a saját „elrontott, elfuserált énekesi pályáját látta megvalósulni".
„Édesapám viszont, aki kimondottan rusztikus és reál gondolkodású volt, kétségbeesett. Mindenféleképpen valami mérnöki pályát szánt volna nekem. Én ezzel kezdetektől fogva szembeszegültem" – mesélte Kiss Benedek, aki egyetemi évei alatt a Kilencek költőcsoportosulás egyik tagjaként szerzett ismertséget.
Megjegyezte: szülőfaluja, Akasztó közössége is már nagyon korán költőként tekintett rá, ez nagy önbizalmat adott neki. Kalocsára, gimnáziumba kerülve egyre jobban megismerkedett a költészet „mindenféle formai meghatározottságával, a versek mikéntjével", elsős gimnazistaként minden szavalóversenyt- és irodalmi pályázatot megnyert, így a teljes iskolai közösség költőpalántaként fogadta el.
Kiss Benedek 2014-ben jelentette meg legutóbbi verseskötetét Lombjukat a fák elejtik címmel. Elmondta, hogy bár betegeskedése, legutóbb egy súlyos válltörés akadályozza az alkotásban, még négy kötetre való ötletét szeretné megvalósítani, így - akár a szénaboglyát – „betetejezni" életművét.
„Teljes konzervatív vagyok az írás mikéntjét illetően, a legnagyobb technikai eszköz az írógép volt, amihez annak idején közöm volt. Mindent csak kézzel írok" – mondta el. Kitért arra is: évtizedek alatt kialakult életmódja „fordított", ugyanis csak éjszaka tud írni. Ebből következik, hogy későn fekszik, és későn is kel.
„Ha nehezen is, ezt feleségem most már elfogadja és tolerálja" – tette hozzá Kiss Benedek, aki úgy fogalmazott, bár az igazi művész nem „kitüntetésekért és plecsnikért", hanem valami belső kényszerből alkot, vagyis elsősorban magával szeret békében élni, ha a munkáját a társadalom is elismeri, az „ráadás a jóra", ezért ő maga is nagyon örül a Kossuth-díjnak.

Kossuth-díjat kapott továbbá:

BERKESI SÁNDOR Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának docense, a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott zenei igazgatója, a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezetője részére a magyar protestáns énekkultúra megőrzését és továbbadását elhivatottan szolgáló értékteremtő művészi és tanári pályája, valamint a határon túli magyarság körében végzett kiemelkedő zenepedagógusi munkája elismeréseként;

ESZTERGÁLYOS CECÍLIA Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére utánozhatadanul energikus stílusával, kifinomult mozgáskultúrájával minden szerepét egyedivé varázsoló, nagy népszerűségnek örvendő alakításai, színpadon, filmvásznon és a televízió képernyőjén egyaránt sikeres pályafutása elismeréseként;

FARAGÓ LAURA énekművész, népdalénekes, etnológus, zenepedagógus részére a magyar népdalok hiteles megszólaltatása mellett Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalfeldolgozásainak, valamint az elmúlt öt évszázad műdalirodaírnának széles körű megismertetését szolgáló énekművészete, valamint értékes zenepedagógusi munkája elismeréseként;

GESZLER MÁRIA Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére a magyar népművészet hagyományaira épülő, ugyanakkor a kerámia, a fotográfia és a komputergrafika ötvözésével új stílust teremtő, sajátosan expresszív alkotóművészete elismeréseként;

GYÖRFI SÁNDOR Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész részére a magyar kultúra, főként a kun hagyományok megőrzését és népszerűsítését szolgáló alkotóművészete, a paraszti világ mellett a magyar történelem jeles alakjait megörökítő alkotásai, valamint érmeket, plaketteket és grandiózus köztéri szobrokat is magába foglaló gazdag életműve elismeréseként;

LANTOS ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének egyetemi tanára részére a legnemesebb magyar előadóművészi hagyományokat hitelesen közvetítő zongora-, kamara- és orgonaművészi pályája, valamint a fiatal tehetségek képzését szolgáló értékteremtő oktatói munkája elismeréseként;

LENGYEL GYÖRGY Jászai Mari-díjas rendező, kiváló és érdemes művész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professor emeritusa részére a magyar színházművészet értékeinek továbbadását a klasszikus drámák és a kortárs szerzők alkotásainak színrevitele mellett az operairodalom legjelentősebb műveinek kimagasló színvonalú interpretációjával is elhivatottan szolgáló, több évtizedes pályája elismeréseként;

OLÁH ZOLTÁN Harangozó Gyula-díjas balettművész, a Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa, a Magyar Táncművészeti Egyetem Klasszikus Balett Tanszékének adjunktusa részére a balettirodalom legjelentősebb szerepeit már fiatal korától kezdve kiemelkedő érettséggel megformáló, magas szintű művészi munkája, a szakma és a közönség körében nemzetközi és hazai szinten egyaránt nagy sikernek örvendő alakításai elismeréseként;

PÉRELI ZSUZSA Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, gobelinművész, kiváló és érdemes művész részére a magyar textilművészetben kimagasló alkotóművészi pályája, téma- és formavilágában egyaránt különleges, egyedi technikával alkotott gobelinjei elismeréseként;

RIEGER TIBOR szobrászművész részére az igazság, a jóság és a szépség megformálására, a népet nemzetté nemesítő lelkiség kifejezésére törekvő alkotóművészete, a kereszténység értékeit különleges művészi látásmóddal ábrázoló műalkotásai elismeréseként;

SÜMEGI ESZTER operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház szerződéses magánénekese részérea a világ legrangosabb operapódiumain és koncerttermeiben is páratlanul sikeres, számtalan főszerepet magába foglaló, kivételesen gazdag művészi pályája elismeréseként;

TORDAI TERI Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére a naivaszerepektől az összetett ábrázolást igénylő karakterekig terjedő nagyívű művészi pályafutása, egyedülálló színpadi eleganciát tükröző előadóművészete, a kiváló humor mellett mély drámaiságról is árulkodó jellemformálásai elismeréseként;

ZÁDORI MÁRIA Liszt Ferenc-díjas énekművész, kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére a magyar zenekultúrát a reneszánsz és barokk zeneművek, főként Bach, illetve Monteverdi szerzeményeinek autentikus interpretációján és népszerűsítésén keresztül gazdagító, kimagasló színvonalú énekművészete elismeréseként.

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából

Széchenyi-díjat adományozott:

DR. BITSKEY ISTVÁN, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa részére a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszak, valamint Pázmány Péter korának, illetve életművének bemutatása területén folytatott példaértékű, nemzetközileg is elismert tudományos kutatói-oktatói pályája, továbbá a debreceni irodalomtudományi képzés magas színvonalához hozzájáruló, széles körű oktatás- és tudományszervező tevékenysége elismeréseként.


„Nagy elismerés a Széchenyi-díj, amely az egész tudományágnak és annak a közösségnek is szól, amelyben az elmúlt több mint negyven évben dolgoztam" –mondta az MTI-nek Bitskey István irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa, aki a nemzeti ünnepen a Parlamentben Széchenyi-díjat vehetett át.

A 76 éves professzor a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszak, valamint Pázmány Péter korának, illetve életművének bemutatása területén folytatott példaértékű, nemzetközileg is elismert tudományos kutatói-oktatói pályája, továbbá a debreceni irodalomtudományi képzés magas színvonalához hozzájáruló, széles körű oktatás- és tudományszervező tevékenysége elismeréseként kapta a díjat.
„Ha valaki egy ilyen szép kitüntetést kap, meg kell emlékeznie azokról a közösségekről, amelyek mögötte álltak a munkájában. A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében kristályosodott ki mindaz, amit később a könyveimben megírtam, de mindig szorosan együttműködtem a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetével, különösen annak barokk és reneszánsz osztályával, illetve az egri főiskola is, ahol díszdoktorrá avattak, komoly hatással volt a pályafutásomra" – emlékezett vissza Bitskey István, aki egriként a hatvanas években került kapcsolatba Debrecennel, ahol az egyetem magyar-történelem szakának hallgatója volt öt évig, majd katonai szolgálatát is a városban töltötte.
Mint mondta, az egyetemi évek alatt alapozta meg azt a tudást, amelyre a későbbiekben szert tett. Miután megkapta diplomáját, az egri főiskolán tanított, majd tudományos ösztöndíjas volt az akadémián, a debreceni egyetemen 1975 óta dolgozik.
A professzor szerencsésnek tartja magát, hogy két nagy felekezet irodalmát is tanulmányozhatta, hiszen az egri érseki főegyházmegyei könyvtárban többnyire a katolikus, a debreceni református kollégiumban pedig a református irodalommal ismerkedett meg. „Talán ennek is köszönhető, hogy máig erős bennem az ökumenikus szemlélet, és azt hiszem, hogy a mai világban nagy szükség lenne ennek a szemléletnek az erősödésére" – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a magyar kultúra éppen azért olyan érdekes és annyira szép, mert egyházi szempontból is sokszínű.
A természettudományok XXI. századi előretörése kapcsán szomorúan jegyezte meg, hogy az irodalom jelentősége visszaszorulóban van, ugyanakkor szerinte nem szabad, hogy szembeálljanak egymással az elektronikus felületeken megjelenő szövegek és a nyomtatott írások. „A kettő kiegészíti egymást, az internet nem helyettesíti az olvasást, adatokat ugyan kereshetünk a világhálón, de a könyvek olvasása egy lassúbb művelet, amely közben gondolkodunk és fejlődik a szókincsünk is" – mondta a professzor, akinek tizenhat eddig kiadott könyvéből négy külföldön, idegen nyelven – kettő németül, egy-egy olaszul és szlovákul – jelent meg.
„Nem könnyű, de szeretnék lépést tartani a szakirodalommal, több tanulmány megírását is tervezem, a következő generáció tagjainak pedig segíteni akarok abban, hogy doktori fokozatot szerezzenek, habilitáljanak, akadémiai szerepet kapjanak" – mondta terveiről Bitskey István.

Széchenyi-díjat kapott továbbá:

DR. BIRÓ L ÁSZLÓ PÉTER, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete Nanoszerkezetek Osztályának kutatóprofesszora részére a szén alapú nanoszerkezetek és nanoarchitektúrák kutatásában elért, széles körű nemzetközi elismerést kiváltó eredményei, a nanométeres skálájú anyagtudomány hazai meghonosításában játszott szerepe, valamint iskolateremtő oktatói tevékenysége elismeréseként;

DR. CZIGÁNY TIBOR gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, a Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport vezetője részére a polimer kompozit anyagok fejlesztésében és a technológiák ipari gyakorlatba való bevezetésében elért kimagasló eredményei, valamint az oktatásban és a kutatói utánpótlás nevelésében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként;

ECKHARDT MÁRIA Erkel Ferenc- és Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont nyugalmazott alapító igazgatója és volt tudományos igazgatója részérea magyar és nemzetközi Liszt-kutatás kiemelkedő egyéniségeként elért jelentős eredményei, valamint a zeneszerző életművének bemutatását, illetve népszerűsítését szolgáló kimagasló színvonalú intézményvezetői munkája elismeréseként;

DR. FELINGER ATTILA, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézete Analitikai és Környezeti Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára részéreaz analitikai kémia területén a kromatográfia mikroszkopikus modelljének kidolgozásával és számos anyagi rendszeren történő alkalmazásával elért, az elválasztástechnika elemi folyamatainak megértéséhez alapvető fontosságú, nemzetközileg is jelentős eredményei elismeréseként;

DR. FÜREDI ZOLTÁN, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora részére a magyar matematikatudomány egyik legkiválóbb és nemzetközileg is elismert kutatójaként a kombinatorika területén főként a gráfok és hipergráfok Turán-számának meghatározása kapcsán végzett sokrétű és eredményes kutatásai elismeréseként;

DR. GRÁNÁSY LÁSZLÓ fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézetének tudományos tanácsadója részérea kristályosodási folyamatok térelméleti modelljének kidolgozása és alkalmazása terén elért, nemzetközileg is figyelemre méltó kutatási eredményei, valamint a számítógépes anyagtudomány magyarországi meghonosításában játszott szerepe elismeréseként;

DR. HAMZA GÁBOR, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének egyetemi tanára részére a római magánjog továbbélésének és a magánjog fejlődéstörténetének kutatásában elért kiemelkedő, világszerte elismert tudományos eredményei elismeréseként;

DR. HOPPÁL MIHÁLY, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete Etnológiai Osztályának tudományos tanácsadója, az Európai Folklór Intézet alapítója és volt igazgatója részére a sámánizmus kultúrájának kutatásában elért, a magyar őstörténet feltárása szempontjából is kiemelten fontos eredményei, valamint a folklór szimbolikájának elemzése, az amerikai diaszpóra-magyarság életének vizsgálata, illetve az etnoszemiotika területén végzett jelentős tevékenysége elismeréseként;

DR. HORNOK LÁSZLÓ, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara Növényvédelmi Intézetének professor emeritusa részére az élelmiszer-biztonsági szempontból fontos toxintermelő gombák elleni védekezést megalapozó, nemzetközileg is kiemelkedő járványtani és stresszélettani kutatásai, valamint iskolateremtő oktatómunkája elismeréseként;

DR. HUNYADY LÁSZLÓ, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europeae tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, az Élettani Intézet igazgatója, egyetemi tanár részére a vérnyomás-szabályozásban központi szerepet játszó angiotenzin receptor és más G-fehérjéhez kapcsolt receptorok működésének vizsgálata terén folytatott kiemelkedő kísérleti endokrinológiai és receptorélettani kutatásai, valamint az általános orvosképzésben végzett magas szintű oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként;

DR. KÁSLER MIKLÓS, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja részére a nemzetközi és hazai onkológiai ellátás korszerűsítését a világ számos területére kiterjesztő rákellenes akciók és fejlesztési programok kidolgozása és széles körű megvalósítása mellett az onkológus, illetve sugárterapeuta szakorvosképzés fejlesztésével is szolgáló, nagy hatású tevékenysége elismeréseként;
(folyt.)

DR. KRISZTIN TIBOR, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézete Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára részére szakterületén a késleltetett visszacsatolást modellező differenciálegyenletek globális attraktorának kidolgozásával nemzetközi viszonylatban is új utakat nyitó, kimagasló tudományos eredményei, valamint jelentős oktatói tevékenysége elismeréseként;

PÉCELI GÁBOR, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének egyetemi tanára részére a méréselmélet és a kiberfizikai rendszerek területén elért, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos kutatásai, valamint szakmai eredményeinek a hazai villamosmérnök- és informatikusképzésbe történő bevezetésével a magyar műszaki felsőoktatás palettáját gazdagító, iskolateremtő oktatói tevékenysége elismeréseként;

DR. PÓSFAI GYÖRGY, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja Biokémiai Intézetének igazgatója, a Genommérnöki Kutatócsoport vezetője, tudományos tanácsadója részére a szintetikus biológia területén a mikroorganizmusok genetikai állományának egyszerűsítésére irányuló nemzetközileg is elismert kutatásai, valamint a molekuláris biológia eszköztárának bővítéséhez, a mikroorganizmusok genetikai anyagának feltérképezéséhez és tervezetten történő átalakításához hozzájáruló génszerkesztési eljárások kidolgozása során végzett munkája elismeréseként;

DR. VARGA ZOLTÁN SÁNDOR, a biológiai tudomány Eötvös József-koszorús doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézete Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének professor emeritusa részére a molekuláris filogenetikai vizsgálatok hazai bevezetését és az eurázsiai hegyvidéki élővilág történetének kutatását is magába foglaló nagy jelentőségű tudományos munkája, valamint a hazai nemzeti parkok és védett területek zoológiái kutatása mellett a nemzetközi természetvédelmi ökológia területén is meghatározó tevékenysége elismeréseként.

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozza:

DR. ANTUS SÁNDOR Széchenyi-díjas vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézete Szerves Kémia Tanszékének professor emeritusa részére a szerves kémia területén végzett, nemzetközileg is nagyra becsült tudományos tevékenysége, kiemelkedő oktatói, oktatásszervezői és szakmai közéleti munkája elismeréseként;

KÁEL CSABA Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Művészetek Palotája vezérigazgatója részére a 2017. évi budapesti FINA vizes világbajnokság ünnepélyes megnyitójának megrendezése során, valamint a magyar kultúra nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett magas színvonalú munkája elismeréseként;

DR. LÁNG GYÖRGY, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Országos Onkológiai Intézete bázisán működő Mellkassebészeti Klinika megbízott igazgatója, egyetemi tanár részére a hazai mellkassebészet és tüdőtranszplantáció terén végzett kimagasló tevékenysége, több évtizedes egyetemi oktatói pályafutása elismeréseként;

DR. LATKÓCZY ANTAL LÁSZLÓ, az Országházi Dolgozók Érdekképviseleti Szövetségének elnöke részére a kormányzati közigazgatásban végzett sok évtizedes fáradhatatlan és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

DR. LÉVAYNÉ DR. FAZEKAS JUDIT, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára részére a magyar és az európai fogyasztóvédelmi jog kutatásában elért eredményei, több évtizeden át magas színvonalon végzett tudományszervező tevékenysége elismeréseként;

MEDVECZKY ÁDÁM Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címzetes tanára részérea magyar klasszikus zeneművészet nemzetközi rangját emelő, kivételes szakmai alázattal és elkötelezettséggel végzett művészi munkája elismeréseként;

PINTÉR ISTVÁN, a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a Rába Futómű Kft. ügyvezető igazgatója részére a magyar gépjármű- és futóműgyártás folyamatos fejlesztése mellett a hazai gyártók piacképességének fenntartását és a helyi gazdaság élénkítését is szolgáló eredményes munkája elismeréseként;

ROST ANDREA Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja részére a világ legrangosabb operaszínpadain és koncertpódiumain is páratlanul sikeres, rendkívül gazdag repertoárt magába foglaló művészi pályája elismeréseként;

STEINBACH JÓZSEF, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke részére az egyházkerület közösségei érdekében végzett elhivatott lelkészi szolgálata, valamint széles körű oktatói és publikációs tevékenysége elismeréseként;

DR. STÉPÁN GÁBOR Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Műszaki Mechanikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára részérea nemlineáris mechanika és a rezgésanalízis területén elért nemzetközileg is elismert tudományos eredményei, valamint iskolateremtő egyetemi oktatói munkája elismeréseként;

SZÁSZ DOMOKOS Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézete Sztochasztika Tanszékének professor emeritusa részére a valószínűségszámítás és a statisztikus fizika területén elért kiemelkedő eredményei, valamint a tudományos utánpótlás-nevelésben végzett magas színvonalú oktatói, illetve a tudományszervezés több területére kiterjedő irányítói munkája elismeréseként;

DR. VÁMOSSY FERENC Széchenyi-díjas építész, építészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének professor emeritusa részérea a magyar építészeti kultúra érdekében több mint hat évtizede végzett szerteágazó kutatói, publikációs, szerkesztői és oktatói tevékenysége elismeréseként;

ZÁN FÁBIÁN SÁNDOR, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke részére a nemzeti és keresztyén értékek képviselete, valamint a kárpátaljai magyarság megmaradása iránt elkötelezett lelkipásztori és egyházi vezetői szolgálata elismeréseként;

BERND STORCK, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya részére a magyar labdarúgó-válogatott élén végzett kiváló, többek között a csapat 2016. évi Európa Bajnokságon való sikeres szereplését eredményező munkája elismeréseként;

MARIAN ADAM WALIGÓRA, a częstochowai Jasna Góra Pálos Kolostor házfőnöke részére a hazánkban és a határon túli magyarság körében végzett lelkipásztori szolgálata, valamint a magyar-lengyel barátság elmélyítésében és a czestochowai pálos kolostor magyar vonatkozású emlékeinek kutatásában, ápolásában vállalt szerepe elismeréseként;

MAXIMILIAN TURNAUER nagykövet, a Szuverén Máltai Lovagrend liechtensteini képviselője, az osztrák ILAG ingatlan- és befektetési holding elnöke részére a magyar-osztrák kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztése, valamint Magyarország jó hírnevének erősítése érdekében végzett munkája elismeréseként.

A köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztje katonai tagozata kitüntetést adományozza:

PAPP KÁROLY rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány részére több mint három évtizedes, kimagasló szakmai színvonalon végzett szolgálati tevékenysége elismeréseként.

(MTI)

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.