hirdetés

Fókuszban a gyerekirodalom

2018. május 4.

Úgy tűnik, hogy a gyermekek kalandja belsővé vált, az identitásukat meghatározó környezet már nem a külvilág, hanem gyakran a család lesz, amelyhez szorosan kapcsolódnak a depresszió következtében sérülő mentális egészség problémája és egyéni traumák feldolgozásának kísérletei. - Heti hírösszefoglalónkat olvashatják.

hirdetés

Autizmusról írni és olvasni

A Járványkezelési- és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention; CDC) becslése szerint az Egyesült Államokban 59 gyermekből legalább egy autizmus spektrum zavarral diagnosztizáltak. A fejlesztések ellenére az autista emberek még mindig viszonylag alulreprezentáltak a film, televízió és irodalom szempontjából. Április az autizmus tudatosságának hónapja volt, ezért Caroline Bologna összeállított egy 17 könyvet tartalmazó listát, amelyek az autizmussal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, különböző perspektívákból közelítve. Némely szerző az autista gyerekek tekintetén keresztül mutatja be ezt, mások pedig az autisták környezetét, testvérek, barátok, szülők viszonyulását tematizálják, így hozzájárulnak ezen gyerekek megértéséhez és társadalmi elfogad(tat)ásához. A teljes lista a Huffington Post oldalán érhető el.

 

Befelé vezető kalandok?

A brit Branford Boase Award-ot azoknak a fiatal íróknak osztják ki évente, akiknek művei a gyermek és ifjúsági irodalom kategóriába sorolhatók, így támogatva pályájuk kezdetét. Az idén díjra jelölt művek kapcsán a bírálók azt állapították meg, hogy a brit történetekből egyre inkább kiszorulnak a kalandok, túlnyomó részt befele néző, traumatizált családi történeteket olvastak, amelyek a kitekintő, világmegismerő mesemondás róvására íródnak. A múlt gyerekirodalma tele van a vadon felfedezésével, a gonosz elleni harcokkal, és mindez a szülői korlátozástól mentesen zajlik. Napjainkban – a díj elbírálói szerint – a regényírók távol tartják magukat a kalandtörténetektől, és inkább klausztrofóbiás hazai drámákat írnak, ezáltal kiépítenek egy nyomasztó gyerekirodalmi tájat. A bírálóbizottság 60 könyvet olvasott el, amelyek egyharmadát a befele forduló, önvizsgáló narratíva jellemzi. Philip Womack író, a bizottság egyik tagja úgy vélekedik, hogy ez egy aggasztó új trend. Julia Eccleshare, a díj alapítója szerint úgy tűnik, hogy a gyermekek kalandja belsővé vált, az identitásukat meghatározó környezet már nem a külvilág, hanem gyakran a család lesz, amelyhez szorosan kapcsolódnak a depresszió következtében sérülő mentális egészség problémájai és egyéni traumák feldolgozásának kísérletei. A The Guardian oldalán megtekinthető a díj shortlistje és a teljes cikk. A díjátadó július 4-én lesz Londonban.

 

Címek determinációja

Napjaink könyvpiacán egyre több olyan könyv jelenik meg, amely a nemi sztereotípiákat igyekszik megbontani. Úttörő lányok és az érzelmeiket kimutatni merészelő fiúk történetei ezek, a hagyományos szerepek korlátainak feszegetése a cél. De mi történik, ha a címben direkt jelezve van, hogy kik kellene olvassák ezeket a történeteket? A The Guardian szerzője, Tricia Lowther két könyv kapcsán teszi fel ezt a kérdést: A Goodnight Stories for Rebel Girls és a Stories for Boys Who Dare to Be Different című könyvek kijelölik az olvasói csoportokat: a lányok lányokról szóló történeteket olvassanak, a fiúk pedig fiúkról szólót. Problematikus, hogy a könyveknek már a címe olvasói csoportokra osztja a gyerekeket, ezzel kizárva annak a lehetőségét, hogy különböző háttérrel és világfelfogással rendelkező társaik történetéről olvashassanak. Hiába igyekszik a könyv tartalmilag a sztereotípiák megbontására, egy lényegi része mégis visszavezeti a gyerekeket a nemi szegregációhoz. Ne tántorítsa el a lányokat, ha robotokról és tudományról akarnak olvasni, hogy az áll a címben: fiúknak.

 

Könyvek mesés illusztrálása

99 éves korában elhunyt Alice Provensen, olvasható a The New York Times oldalán, aki az elmúlt ötven év amerikai gyermekirodalmának könyveit illusztrálta férjével, Martin Provensennel. A híres alkotópáros 40 gyerekkönyvet illusztrált együtt, 19 meséskönyvet írtak közösen. Ezek a könyvek főként oktatási, életrajzi, történelmi témákat jártak körül, a gyerekek világmegismeréséhez járultak hozzá. A házaspár hasonló művészi stílussal és ízléssel rendelkezett, a közös illusztrációkban nehezen tudták megkülönböztetni az egyéni hozzájárulásaikat. Alice férje 1987-ben bekövetkező halála után egyedül folytatta a munkát, hét könyv illusztrálása írható még az életművéhez.

 

Képek forrása: Huffington Post, The New York Times, The Guardian

Sárkány Tímea

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.