hirdetés

Frankenstein és Robben

Bartók Imre Hazai Attila Irodalmi Díjára

2016. május 1.

Bartók Imre különleges térképpel és több úti céllal indult el az irodalom hol egymással párhuzamosan futó, hol egymásra merőlegesen bukó ösvényein. Testesült tudatok és tudatlan testek. Celan, Rilke, Marx és Goebbels. Szellemtudományok és tévésorozatok. Fájdalom és kegyelem. Az ahumanitás problémája és kérdése mögött az ember maga; az ember magja. – Szegő János laudációja Bartók Imre Hazai Attila Irodalmi Díjához. 

hirdetés

„Mit jelent valamit elkezdeni?” Ez egy idézet rögtön az elején, lehetne mottó is akár, de szándékosan nem az. Bartók Imre kezdi ezzel A hamis Alef című esszékötetét, melyben a kezdet és a temporalitás gondolkodástörténeti összefüggéseit elemzi. Újabb idézet: „Hol kezdjük el?” Vagy esetleg vegyük úgy, hogy a kezdéssel már meg is lennénk? Hogy túl vagyunk a kezdeten?

Hazai Attila Irodalmi Díj 2016Fotók: Dobó László – A képekre kattintva kinyílik a galéria

Ha ez a jelenet most egy Bartók Imre-szövegben lenne alighanem az elején megtudnánk valami lényeges információt a Déli pályaudvar környékének aktuális klímájáról, valami olyasmit hogy a levegőben van valami szub-, aztán talán a laudáló figura fiziológiai komponenseiből kerülne nagyító alá egy testjelenség: no nem az hogy szubtilis vagyok, esetleg az hogy szubjektív… ez pedig már a harmadik rétege lenne a nyitánynak: a gondolkodás érzéki mivolta. Tértényezők, testesülések, tudattolások. Három T. Ennél azonban sokkal többről van szó. Például arról, hogy nincsen Bartók-séma, Imre-panel, IMI-táció. Bartók Imre írásművészetének egyik legeredetibb sajátja éppen ebben rejlik: hogy nem másol, nem utánoz; hanem olyan hibrid szerkezeteket alkot, teremt, amelynek elemei külön-külön léteznek egymástól távoli jelentéstartományokban, de együttesen ő ad nekik létet. Létet: ontológiát, esztétikát és moralitást. A posztmodernen túli Prométheusz? Avagy a gondolkodástörténeti ős-Frankenstein? Könnyelműen csábító asszociációk mindkét irányba. És akkor máris beúszik a képbe, gótikus ködök közepette Mary Shelley regényének, a Frankensteinnek a lehetséges modellje: Johann Conrad Dippel, német teológus, orvos és alkimista, aki Frankenstein kastélyában született 1673-ban, és 1734-ben Wittgenstein várában halt meg. De ezen a Wittgenstein-létrán most ne másszunk tovább.

Hazai Attila Irodalmi Díj 2016
Bartók Imre prózai műveiben kreatúrákat, figurákat hoz és húz létre. Ez jelenti egyrészt a műfaji zsánerek kombinációját, a karakterek klónozását és mutációját; de még inkább a szemléletét, azt a kreatív és intellektuális viszonyt, érzéki-absztrakciós keretezést, ahogyan Bartók Imre a műveiben visszavontan van jelen. Feszült lazaságban a jelek és a jelölők, a létek és a létezők rengetegében. Létezők: úgy kapaszkodok ebbe a műszóba, mintha ez lenne a létező kifejezések legjobbja. Bartók Imre eddig megjelent műveit komplex lényeknek érzem, olyan teremtményeknek, amelyekben máshol vannak a membránok, a hártyák. Máshogy pulzálnak, másmilyen a kisugárzásuk. És nem férclények, amiképpen művei sem fércművek. A fércpoétikai olvasat nem látja ennek az írásmódnak-irodalomszemléletnek a mélységélességét. Nem arról van szó hogy a szerző egyszerre nézi a Maffiózókat és közben olvas Heideggert, hanem hogy ezek a folyamatok mennyiképpen függhetnek össze – akár egymással, akár a mi életünkkel.

Hazai Attila Irodalmi Díj 2016
Mivel ez a díj nem egy konkrét műnek jár, hanem az alkotónak és eddigi tevékenységének, röviden szeretném azt ismertetni. Bartók Imre több műfajban és műnemben is alkot. Eddig három monográfiája jelent meg. Egy Paul Celanról, egy Rainer Maria Rilkéről és egy Martin Heideggerről. Azonban ez a rólről-roller félrevezető: ezeket a könyveket leginkább esszéknek olvastam, olyan tudományos apparátus szempontjából teljesen pallérozott felderítéseknek és interpretációknak, melyekben a fenti három alkotó-gondolkodó (gondolkodó-alkotó) szövegein keresztül mindig valami másról is szó van. Mindig egy újabb témáról, következő vetemedésről. Éppen emiatt nem érdemes erősebb vonallal elválasztani ezeket a köteteket a szépirodalmi művektől. Delejezően átjárják egymást. Bartók Imre tudományos prózájában is káprázatos stílussal ír. Mondatról mondatra rekonstruálhatjuk mi magunk is, hogyan jut el A-ból B-be. Alefből New Yorkba. Abba a városba, ahová regénytrilógiája (A patkány éve, A nyúl éve, A kecske éve) filozófusikonjai megérkeznek: Marx, Wittgenstein, Heidegger. Azaz: Karl, Ludwig és Martin. Becéző alakok, mondhatnók. Ne feledjük el azonban Bartók Imre első regényét, a Fémet sem, amelyben bernhardi mondatfúgával tárja fel az ember embertelenségét.

Akik esetleg fogadásokat kötöttek arról, hogy elhangzik-e az ahumán, most megkapták a választ. Ahumán. Ahumanitás. Fosztott-képzett embertan. Csínján bánnék azonban ennek a fogalomnak a mantrájával. Könnyen lesz olyan címke, mint amilyen volt-marad a posztmodern vagy a minimalizmus – utóbbi éppen a szabályoknak-szabványoknak fittyet hányó Hazai Attila-prózát terelheti hermeneutikai kalodába. Bartók Imre antropológiája különleges. Egyrészt a szétszerel-összerak műveletek vezetnek meglepő vég-eredményekhez, ennyiben rokonítható Nemes Z. Márió lírájával; másrészt olyan szituációkba-keretekbe teszi az embert, vagy embernek nevezett, embernek tartott létezőt, ami újabb vetületét adja az embernek. Ahogyan kiüresedett a humanizmus szó, úgy lett egyre fontosabb az ahumán? Előbbi az embert keresi az embertelenségben, utóbbi az embertelenségben az embert? Bartók Imrét egyaránt és egyszerre érdekli Rilke és Robben. Az esendő és a szörnyű az emberben, amit nem leplez sem a nyelv, sem a kultúra, sem a futballmez. Utóbbi pláne nem. Hogy miképpen működik az ember álarca alatti ember: amikor kapura tör, vagy amikor az erősebb lét közelébe kerül.

Hazai Attila Irodalmi Díj 2016
A rövid indoklásban az emberről magáról és az ember magjáról írtam. Nem csak a poén végett. Bartók Imre számára az ember biokémiai és filozófiai-esztétikai probléma. Művei radikálisan mélyen gyökereznek a hagyományban, abban az összevissza rizómában, amelyet tudástárak, enciklopédiák zárt egészekként reprezentálnak, a rések, a lyukak, a hiátusok azonban mást mutatnak. Más látszódik ezekből a szögekből. Aki benéz a Goebbels család utolsó néhány órájának történéseibe, ez Bartók Imre drámája, másképpen lép be szerettei hálószobájába, pláne hogy ő maga is ott van otthon. A regények mellett újabb műfaj a díjazottnál a dráma és a gyerekkönyv is. A gyerekkönyv mint optika, mint elbeszélői lehetőség különösen alkalmas az ismeretlenség-idegenség emberi és kulturális viszonyainak a feltárására.

Irodalomelmélet, létfilozófia, kritika, monográfia, világregény, fordítás, dráma, gyerekkönyv. Megannyi műfaj: nem, ez nem irodalmi tízpróba, más a tétje a műfajok tágulatának. Itt jegyzem meg hogy Bartók írásművészetében a lírát tetten érni izgalmas kutatás és hogy a kortárs líra egyik legeredetibb értelmezője is, remek Marno János- és Nemes Z. Márió-olvasatokkal.

Bartók Imre kísérletező alkat, nem csak úgy mint esszéista, hanem úgy is mint hosszútávfutó, aki állandóan kitolja a határokat. A saját határait. Imre egyszerre focis és futós. A sportantropológiának kívül tágasabb de azért ez két külön irányultság. Ennek irodalmi tradíciója az egyik térfélen a futó Ottlik Géza vagy Nádas Péter, a másikon – kis túlzással – a maradék és komplett magyar irodalom. Arról nem is beszélve, hogy Imre foci közben is rengeteget fut. Számára nincs elérhetetlen labda. Mindenkit megnyugtatok: futás közben nem focizik. Nyáron Berlinben Imrével és Rékával hármasban futottuk körül a Schlachtensee-t. Igaz, Imre kétszer is megtette a tókört egyetlen időegység alatt. Sokkal jobban fut nálam, fölénye azonban éppen hogy segített engem, anélkül hogy abban lett volna bármi megalázó, segítette a tempómat, tekintettel volt a ritmusomra.

Hazai Attila Irodalmi Díj 2016
Nem vagyok a Magyar Vonósnégyesek Érdekegyeztető Egyesületének parlamentere, de a helyükben már régen azzal ostromolnám az illetékes döntéshozókat, hogy legyen Buda és Pest között egy Bartók híd. Névrokonához hasonlóan hídszerkezeteket alkot Imre is. Áthidal, korábban nem látható kapcsolatokra hívja fel a figyelmet. Testesült tudatok és tudatlan testek szövevényében.

Egy díj egy találkozás; egy találkozás lehetősége is egyben. Közvetlenség a díj névadója és a díjazott között. A névadó egyben rangadó. A Hazai Attila Irodalmi Díj első átadóján ekképpen találkozik Hazai Attila születésnapjának előestéjén Hazai Attila irodalmi figurája Bartók Imrével és eddigi teljesítményével. Gratulálok!

Szegő János

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.