Ez többek között magyarázható azzal is, hogy az olvasók és a szerzők meséhez való viszonya is megváltozott, ugyanis a mesékre nagyon komoly igény van. A mesekultusz felerősödésében mintha egyfajta romantikus gesztus is érezhető lenne, amely szerint az ember a valóság elől a fantázia világába menekül.  Komáromi Gabriella azt is elmondta, hogy az olvasáskutatások a felnőtt olvasók infantilizálódását is kimutatták, amely jól mérhető azon, hogy a Harry Potter könyveknek nagyon széles a felnőtt olvasóközönsége. 

Komáromi Varró Dániel Maszat-hegyéből idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a klasszikus mese- és gyermekversszerzők a kedvező tendenciák ellenére mintha hiányát éreznék a klasszikus meséknek. Az előadó szerint ez nem így van. A mostani mesék humánuma, értékhiearchiája mögött anderseni hagyományok állnak, míg a mítoszok világában kalandozó mesék Tolkien világát idézik.

Komáromi Gabriella másik fontos jelenségként értelmezte, hogy a mai mesék nem a hagyományos gyermekkönyv kiadóknál jelennek meg, hanem a felnőtt szépirodalommal foglalkozóknál. Szerinte ez a gyermekirodalom szerepének megerősödésével magyarázható.

Rigó Béla, a Kincskereső főszerkesztőjének könnyedebb hangvételű előadása, a Géza malac a Maszat-hegyen címmel meglepő megállapításokat hozott. Magam a cím alapján azt gondoltam, hogy a Maszat-hegy Morzsányi Gézája kap egy fricskát, de tévedtem. A Géza malac kisgyermekek félreértéséből és értelmezéséből született lény. A bóbita című vers "szárnyat igézamalacra" soráról van szó.

Rigó a gyermekversek helyzetét vázolta, s a Géza malaccal a gyermekversszerzők komoly problémájára kívánta felhívni a figyelmet: az eredeti szöveg eltérő értelmezés után jut el a gyermekolvasó tudatába.

Rigó Béla - kicsit egyszerűsítve - két nagy táborra osztotta a gyermekirodalmat. A korábbi, klasszikus gyermekköltőket "a játszótéren a gyermekeknek előviháncoló" figurákként jellemezte, egyébként Rigó szerint ők csinálták jól. A másik csoport - ők lennének a maiak - nem játszanak a gyerekekkel, hanem "sóderparty" keretében beszélgetnek velük, ami nyilván a gyerekeket csak nagyon rövid ideig érdekli.

A számomra kicsit zavaros gondolatmenet közben fricskát kapott Szilágyi Ákos is, akinek jó színvonalú költészetét Rigó Béla genetikai okokkal magyarázta, azaz, hogy Szilágyi Ákos esetében a literátori hajlam apai örökség.
Végezetül Morcsányi Géza mégiscsak megkapta a magáét. Rigó értetlenül áll Varró Dániel Maszat-hegyének sikere előtt. Ugyanis szerinte egy elmondhatatlan történetű könyvről van szó, amelyben zseniális gyerekversek szerepelnek, s a rossz történetért Rigó a szerkesztőt tette felelőssé.

Rigó Béla után Szávai Ilona következett volna, de betegsége miatt nem tudta megtartani előadását. Így Bánkeszi Katalin számolt be arról, hogyan működik a Neumann-ház portálján a digitális könyvtár. Végezetül előadást hallgathattunk meg Karakasné Kőszegi Katalintól Lázár Ervin A manógyár című könyvéről, illetve Némethné Kapus Ilona Boldizsár Ildikó és Szalma János meséiről beszélt.

Itt a vége, fuss el véle...