Györe Balázs: Halottak apja
A Kalligram Kiadó ajánlata
"Vergődtél isten és a nők, a szellem és a test, a vallás és a nemiség között. Örvényben éltél. Agydaganat és prosztatarák. Bartók és szexualitás. Epilepszia és képzelgés. Misztika és női szentek. Kislányok, kivágások és katéter. Úgy érezted, tekeregsz, mint egy kígyó. Csúszómászó vagy, aki nem tud felemelkedni a földről, hogy szárnyaljon. Nyilvánossá tesszük titkaid, közösen, te meg én. Én akarlak megírni? Könyvet csinálok belőled? Tárgyat, amit elő lehet venni a polcról? Belelapozni, olvasni, vagy a sarokba vágni. Olvass! - életednek ez volt az egyik.fő parancsa."\\r- 2003. szeptember 15.
Györe Balázs új könyve, a Halottak apja című eddigi életművének legjobb teljesítménye. Megőrzi epikus írásmódjának Ottlikhoz kapcsolódó nyelvi puritanizmusát és mikrorealista pontosságát, ugyanakkor szövegalakítása konvervatív módon újító is. A gyászmunka és az emlékezés belső kényszere arra késztetik az elbeszélő Ént, hogy újra meg újra felidézze, és ezáltal átértelmezze az apa személyiségét és élettörténetét. Vagyis inkább azt a tudást és emlékrétegeket, amit a fiúi pozíciói láttatni engedett a múltban, s ami jelentős mértékben megváltozott az apa titkos naplójának ismeretében. A regény ennek a kettős nyomozásnak a története: az elbeszélői Én emlékeit drámaian felülírja az időközben megtalált magánnapló belső történései. Az apa introvertált alakja, ellentmondásos személyisége plasztikusan és a "részvét éles fényé"-ben jelenik meg a regényben - felidézve egy korszakot is, amiről máig keveset tudunk. Györe Balázs könyörtelen pontossággal és visszafogott érzelmességgel állít emléket egy apának anélkül, hogy didaktikus vagy hamisan érzelgős lenne. Erre pedig csak jelentős könyv képes.\\r
Hozzászólás