Györe Balázs

Barátaim, akik besúgóim is voltak (részlet)

Igaza van Hevesi Andrásnak: azt kell megpróbálni pontosan kifejezni, amire rosszul emlékszik az ember. Híven ábrázolni azt, amit nem tud megnevezni. Érzésekre emlékszem. Érzelmekre. Reggelekre, becsukott spalettákra, zongoraórákra, kapualjakra, nagyszünetekre, jégpályákra, jóságra, szomorúságra. „Mások szavakra, történetekre, jelenetekre emlékeznek, én csak a saját érzéseimre, és azokból betűzök ki szavakat, történeteket és jeleneteket.”

Mondhatnám úgy is: dolgozom. Benyovszky Biankát nézem egy kicsi fényképen. 80 körül járhat, nem tud múltról és jövőről, nem tudja, hol van Kamcsatka vagy Madagaszkár, sőt azt sem, hogy hol van az igazi kalandor: unokája, Ottlik Géza. Percekig nézem a fényképet, és közben egyre jobban távolodnak tőlem mindketten, mármint Benyovszky Móric és Ottlik Géza, mintha csak azért születtek volna meg, hogy közöttük ott álljon Bianka, e heti szerelmem. („Ha a mosónőm lányát feleségül vehetném, talán boldog lehetnék.” Pessoa: Trafik)

Lenézek szobám ablakából, a Budavári palotából az Erzsébet hídra és a Gellérthegyre. Szívesebben lennék egy pincében, ahonnan felnézhetnék valahová. Madách, Ottlik, Bianka, mindenki itt van körülöttem; 35 éve nem láttam ugyan, mégis határozottan érzem, hogy a város határától nem messze él az első szerelmem, és itt, ebben a városban él az utolsó; bárhová vágyakoznék vagy menekülnék, úgy látszik, nekem itt
van a helyem.
(Csak legyen annyi erőm, hogy a halálom előtt eljussak Csesztvére! Jó itt élni, de meghalni inkább oda kívánkozom.)

Melléklet
Györe Balázs (Budapest 1951. május 8. Széles Ilona) büntetlen előéletű, párton kívüli, elvált, magyar állampolgár. Iskolai végzettsége: középiskolai tanár. Munkahelye: OSZK Fölöspéldány Központ, Bp. V. Beloiannisz u. 12. t.: 326-313, szerződéses alkalmazott, munkaideje: 7.30-tól 14 óráig. Állandó lakhelye: szüleinél családtagként, 1025 Bp. Kavics u. 17/b. fszt. 3. t.: 155-510. Ideiglenes lakhelyéről nincsenek adataink. Testvére, nyugati rokona nincs. Személygépkocsival nem rendelkezik. A FIJAK tagja.

Fontosabb külföldi kapcsolatai:
– Papp Tibor író, nyomdász. 1956-os disszidens, francia állampolgár. Munkahelye: CFI, 91015 Évry, Bois de 1 Epine. Lakik: 40 rue Pascal 75013 Párizs, t.: 337.55.62
– Bujdosó Alpár. Györe kiutazását támogatja. 1979 márciusában Bpesten személyesen találkoztak. Mindkettő a párizsi Magyar Műhely tagja. Cím: 139. Jean-Jaurés 92120 Montrouge T.: 735.8041
– Dávid Sándor könyvtáros, svájci állampolgár. 1973-as disszidens. Lakik: 4123 Svájc, Allschwil, Binninger str. 4. t.: 61-634246. Baráti kapcsolat, rendszeresen figyelemmel kísérik egymás tevékenységét.
– Szczepan Woronowicz fordító, lengyel állampolgár. Lakik: 03-48 Varsó, Szanajcy u. 10 m 20 Baráti kapcsolat, tökéletesen beszél magyarul. 1978 augusztusában meglátogatta Györét.
– Anderson Rory Francis (Perry Anderson) 11 Bisham 1 London, North-West 1. Cambridge Gate 3. t.: 935-2713 Baráti kapcsolat

Fontosabb hazai kapcsolatai:
– Dúl Antal: az MTA Könyvtár Feldolg. Könyvtárosa. Györe rendszeresen kapott tőle irodalmi jellegű írásokat.
– dr. Dornbach Alajos ügyvéd. Györe konzultált vele a lapalapítási kérvény ügyében.
– Endreffy Zoltán baráti kapcsolat. Anyagot adott.
– Eörsi István (ismert). Jelenleg baráti kapcsolat.
– Erdély Miklós (ismert). Több alkalommal találkoztak, anyagot adott
– Futó Péter Bp. II. Vöröshadsereg útja 94/b. V. 8. t.:353-647 Baráti kapcsolat. Lakása találkozóhely
– Fodor Géza költő. Baráti kapcsolat. Kéziratot adott
– Gervai Judit. Kenedi ajánlására a gépírónő jelöltjük volt. Felkeresték, de nem bízták meg gépeléssel
– Horgas Béla újságíró. Györe egyik patrónusa, a volt „Eszmélet” egyik szervezője. Elsősorban a kapcsolatai révén segített.
– Lánczi Katalin. Györe, Kenedi, Kovács András kapcsolata
– Józsa Mihály. Mindkettőjük baráti kapcsolata. Állást akart szerezni Györének a Népművelési Intézetben
– Kenedi János (ismert). Baráti kapcsolat. Györe tevékenységét figyelemel kíséri, tanácsokkal látja el
– Kovács András (ismert). Az anyaggyűjtés során folyamatos segítséget nyújtott. Baráti kapcsolat
– Kemenczky Judit költőnő. Az anyaggyűjtés során folyamatos segítséget nyújtott. Baráti kapcsolat
– Kiss Irén költőnő. Régi baráti kapcsolat
– Mandler Gyula üzletkötő. Baráti kapcsolat, rendszeresen találkoztak
– Molnár Gergely (ismert). Esetenként együttműködtek, jó ismerősök, de nem tartottak rendszeres kapcsolatot
– Nádas Péter író (ismert). A FIJAK-ból ismerikegymást. Lelkesen támogatta tervüket.
Szimpátiájuk kölcsönös, ezért kapcsolatuk esetleg elmélyülhet.
– Petri György (ismert). Jó barátok, de nem tartottak rendszeres kapcsolatot.
– Réz Pál. A tervezett laphoz hivatalos támogatást próbált szerezni. Igyekezett Györe publikációs lehetőségeit szélesíteni.
– Spiró György drámaíró (ismert). Szilágyi Ákos javaslatára anyagot és fordítói munkát ajánlott fel. Kapcsolatuk nem szakadt meg, Györe számíthat rá.
– Szilágyi Ákos kritikus (ismert). Baráti kapcsolat. Elsősorban ismerősein keresztül próbált segíteni.

Több kíméletet a halottaknak! Dermedten nézem az egyik lapot az Ottlik-hagyatékban. Csak fénymásolat, de semmi kétség: Ottlik Géza saját kezű írásának másolata, végrendeletének kiegészítése. Arról szól, hogy fogalmazványait, töredékeit, személyes feljegyzéseit – vagyis mindannak, amivel eddig foglalkoztam, legalábbis a 90 %-át – meg kell semmisíteni, azokat még az örököse engedélyével sem lehet közzétenni. Kezdettől fogva félszegen, pironkodva néztem bele az írásokba, mintegy magamnak is mentséget keresve, miért kívánja meg a hagyaték feldolgozása, hogy egyik vagy másik
írásba beleolvassak. Most legalább (megkésve) megtudom rossz előérzetem okát. Újabb jógagyakorlat elébe nézek: el kell felejtenem Ottlikot. El kell felejtenem ifjúkori verseit és jegyzeteit, talán még szerelmemet, Benyovszky Biankát is, bár a képekre és dokumentumokra nem tér ki a végrendelet-kiegészítés.
Vagy mégsem? Alig két nappal tépelődésemet követően egy későbbi végrendelet kerül a kezembe. Abban nem szerepel ez a megszorítás. Lehet, hogy másodszor is megfeledkezett arról, mit akar a kézirataival? Vagy van valahol egy későbbi kiegészítés is? Amilyen tisztátalan ez az egész ügy, jogilag annyira világos: a korábbi végrendelet kiegészítése az új végrendelettel érvényét vesztette, az abban foglaltak nem mérvadóak, ha csak elő nem kerül egy még későbbi végrendelet, vagy egy újabb kiegészítés.
Akkor tehát folytatom a feldolgozást, de innentől kezdve többé már nem olvasom Ottlikot. Még a bridzsfeladványait sem, pedig az elmúlt napokban órákat töltöttem a megfejtésükkel.
Azért magamnak újra és újra felteszem a kérdést, amelyet Max Brod és nyilván még sokan mások előttem, időről időre feltettek maguknak: miért nem semmisítette meg ő maga az írásait, ha valóban ez volt a szándéka?

Írni annyi, mint ítélkezni. Ez a mondat is szerepelt Mercedes levelében, emlékszem. Nem tudom, mi lett a levél sorsa. Apám csillapítgatott. Nem tudtam megszólalni. Hűséggel, ragaszkodással, tisztességgel nem tudtam. Szerettem. Nem tudtam bizonyítani.(Most sem tudom.) Mercedes valóban az volt, akinek szólítottam? Én valóban az voltam, akinek szólított? Csalódtam benne? Bele-betegedtem? Kiírtam magamból? Megéltem? Szép volt? Kegyetlen? Milyen érzéseket használtam? Megírtam?
Akkor még nem volt hasonmása az élménynek. Nyugodtan elhagyhatom a kérdőjeleket. Nem szabad sokszorosítani az érzéseket. Közeledni, pontosságra törekedni.

Györe Balázs: Barátaim, akik besúgóim is voltak
192 oldal
Kalligram Kiadó, 2012

A könyv, mint Györe korábbi regényei is, a barátság, a megcsalt barátság könyve - dokumentumokon, jelentéseken, értékeléseken, a szerző korábbi írásaiból vett idézeteken át mutatja be egy bizalmas nyomozás történetét.