hirdetés

Gyötrelmek gyűrődései

2018. március 10.

Vagyis a kérdés úgy tehető fel, hogy a tárggyá változtatott embernek milyen életlehetőségei vannak. Át tud-e változni tárgyból a traumái feldolgozása által valami mássá? – Király Kinga Júlia Apa Szarajevóba ment című regényéről Modor Bálint írt kritikát.

hirdetés

Nehéz lenne nem undorral beszélni Király Kinga Júlia Apa Szarajevóba ment című könyvéről. Undorral vegyes csodálattal, mert elbeszélője a testi működés és a hozzá fűződő reflexiók ábrázolásának széles spektrumát nyitja meg. Ebben a regényben a testi működést olyannyira átszövik a lelki folyamatok, hogy hiába is keresnénk a test és lélek szétválaszthatóságának platonikus gondolatát. A női test lehető legtágabban értett emésztőrendszere, mindent magába kebelező mozgása és az emésztés salakja a test kipárolgásai adják a kiszolgáltatott és többszörösen sérült terepét az események emészthetetlen folyásának. Mert ebben a (szöveg)testben összecsúszik az emlékezet asszociatív mozgása a test emlékezetével, az ön-élveboncolás analitikus futamaival és időnként a fantasztikus mesevilágok sokat mondóan egyszerre kedves és borzasztó világával.

A regény három nagyobb részre bomlik; az első rész expozéjában megismerjük Jázminnak, vagy ahogy az apja hívta, Gelsominának vázlatos élettörténetét az apja emigrálásának körülményeitől, vagyis elemista korától a húszas éveinek végéig, míg a fejezet elején búcsúzó apa fel nem bukkan újra, magához nem hívja müncheni új életébe az elfelejtett, épp egy szerelmi pokol mélypontján lévő lányát. Gelsomina kapva kap az alkalmon, de nem egyenesen a rég nem látott apa karjaiba szalad, hanem előtte beiktat egy nagyobbacska kitérőt, végigjárja apja emigrációjának balkáni útvonalát. Ez az utazás teszi ki a könyv majd' kétharmadát: a hiányzó apa és a hiányzó szerető kettős szorításában sodródik Gelsomina a háború utáni Balkánon, hogy utána a regény utolsó harmadában megérkezzen Münchenbe az apja új családjához és megkíséreljen új környezetébe beilleszkedni. Az elbeszélés megformálása híven követi Gelsomina tudatváltozásait, míg a többé-kevésbé jól követhető első fejezet expozéjával megalapozza a többszörösen sebzett elbeszélőjének balkáni pokoljárását, addig a kötet majd' kétharmadát kitevő utazásban időnként nehezen kihámozható rétegekben íródnak egymásra a jelenben megélt testtapasztalatok és a testen átszűrt emlékezet szövegrétegei. A második részben a legerősebb a bomló tudat káoszán átszűrt testtapasztalatok leírása, mely egy fegyelmezettebb elbeszélésszerkezettel és az időnként kicsit kimódoltnak ható, túlerősített jelenetek visszafogásával egy még erősebb szöveg ígéretét hordja magában.

A második rész kapcsán fontos szót ejteni az identitását kereső elbeszélő önanalíziséről, mely vizsgálódásaiban egyre újabb és újabb, egymásba nyíló tárnáit tárja fel saját talaját vesztett, sebzett létezésének, de e tárnákból megszerzett tudásszilánkok sokaságából nem áll össze, és nem is kecsegtet egy szilárd tudásszerkezettel, hanem sokkal inkább egymásnak ellentmondó, egymást kioltó tudattartalmakként jelenik meg az elbeszélő tudatában. „Az ördög a tudás szilárdnak hitt része." Szól a búcsúzó apa fogatlan szájából a könyv első és többször visszatérő mondata, mintegy mottóként szolgálva mind az önmegértési folyamat, a hamis hiteket felszámoló, de az önmagunkról szerezhető szilárd tudással nem kecsegtető vizsgálódások, mind a második rész a tudatot talán túlságosan is követő elbeszélés szerkezetének tekintetében.

A harmadik részben, ahol az új családba és az új országba való beilleszkedés lehetetlenségéről olvashatunk, mind a történetmesélés sűrűsége, mind a feszített tudatmozgások lecsillapodnak, és itt bontakozik ki az a generációsnak is láttatott feszültség apa és lánya között, melyet az első fejezetben még csak sejtet a regény. Az apa disszidálása előtti karácsonyon egy Kołakowskitól származó idézettel tapétázza ki az őrszobát: „Minthogy az egyéni érvényesülést megkönnyíti a szervilizmus, a gyávaság a kezdeményezés hiánya, a felsőbbséggel szembeni közömbösség, s megnehezíti a kezdeményezés tehetsége, a közügyekkel való törődés, az igazság kritériumaihoz való ragaszkodás, s a társadalom hasznának apparátus érdekeitől független mérlegelése, a hatalom mechanizmusa természetesen negatív kiválasztódást eredményez az uralkodó apparátus minden területén..."

Ennek a cselekedetnek lesz a folyománya, hogy elveszti a fogait az őrszobán, majd disszidál Ceaușescu Romániájából. Vagyis önmagát mint független, kezdeményező, az igazság kritériumaihoz ragaszkodó embernek látja, aki szemben áll a diktatórikus politikai hatalom apparátusával, és aki egy jobb világban szerencsét próbálva ki tudja bontakoztatni a saját tehetségét. Az elbeszélő számára azonban már nem az elnyomó államhatalommal szemben megtalált szuverenitás kiteljesítése lesz a kérdés, hanem a saját sebzettsége okán a saját szuverenitása kérdőjeleződik meg egy a diktatúra okozta torzulásokat magán viselő, férfiak uralta világban. Ez rányomja a bélyegét az összes emberi kapcsolatára is, mert nem szuverén emberként a hozzá kapcsolódó emberekkel folyamatosan egymást sebzik meg.
Gelsominának a kérdése a könyv eleji Simone Weil-mottó felől is megfogalmazható:
„Az Erő (...) gyilkolás nélkül is képes tárggyá változtatni az embert. Az illető életben van, lelke van – mégis tárgy. Különleges létforma ez: egy tárgy, aminek lelke van. Ha pedig a lelket tekintjük, mindjárt elcsodálkozhatunk, milyen különös tartózkodási helyet talált magának. Ki tudná megmondani, mekkora kín lehet ez számunkra, minden egyes percben, egy ilyen helyen létezni, hogy mennyi gyötrelemmel és meghunyászkodással, mennyi gyűrődéssel és tajtékkal jár."

Vagyis a kérdés úgy tehető fel, hogy a tárggyá változtatott embernek milyen életlehetőségei vannak. Át tud-e változni tárgyból a traumái feldolgozása által valami mássá? Ezekre a kérdésekre nem ad választ Király Kinga Júlia regénye, de annál nagyobb erővel ábrázolja a gyötrelmek és a meghunyászkodások gyűrődéseit és tajtékait.

Modor Bálint

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.