hirdetés

Gyukics Gábor: Végigtapint (részlet)

2018. június 22.

Ha maradsz, kívánod / bár mentél volna. / Ha elmész, kívánod / bár maradtál volna. / Magadtól / magadhoz. / Eközben / elveszett / valami más. – Gyukics Gábor Végigtapint című, a könyvhétre megjelent verseskötetéből olvashatnak részleteket.

hirdetés

Gyukics Gábor: Végitapint (részletek)

totem

az indián nevű utcák
felhőkarcolóit nem orchideavadászok
hanem ablaktisztítók
és biztonságiak járják
ők a skála tizenkét hangköze

a városokban néha
láthatatlan indiánok lélegzését
hallani
érezni
a mokaszinjukról az aszfaltra
szóródó föld szagát

az elhatározás kezdete

a zárt vonatablak
érintkező
hajszálnyi résén át
az utasfülkébe
jégdaraként fúvódó hó
hideg permettel
fagyaszt domborművet
az ablakperemre

a száguldó vonat
a vágány menti nádas jegéről
elriaszt egy kócsagot

varjú űz el egy vadgalambpárt
hogy a fenyőfaágról
belássa az erdőt
áttörő síneket

fenyőtű veti magát a hóba
és jéghüvelybe fúl

egy szarka nézi mindezt

még itthon van
nem kíván menni oda
ahol más az ég

10 évesen

épp csukáztál a kanálisban
bőségesen volt kapás
párszor ugyan kicsusszant kezedből
az áttetsző pikkelyű ragadozó
amikor a kosárból a partra
vetetted a szomszéd gyereknek

akinek nagyapja a nagyháborúban halt meg
nem volt kitől kérni gumicsizmát
pedig a ferdén növő sás
és a kagylók
a kanális alján
hiába átlátszó a víz
felhasítják a meztelen talpat

amikor a gyér felhők közül érkező
menydörgő zaj megzavart

helikopterek raja szakította szét
a csendet
tankokat kísértek
prágába mentek

Tánc

Ha maradsz, kívánod
bár mentél volna.
Ha elmész, kívánod
bár maradtál volna.
Magadtól
magadhoz.
Eközben
elveszett
valami más.

pusztán

futás közben
cipőtalpad surrogása
barlangi csend-zörej

dühös az ég
mert nem ér utol
billiónyi éves trükkjeivel

csak annak
vagy látható
aki nem sokára meghal

te
idelent
egyenes derékkal
bűvölöd a magyarázhatatlant

és amikor a villámok alszanak
csended a mennydörgés ezernyi
hangjában rejtőzködik

nem sejteni
mikor
jelenik meg
ismét

mese

a vén ojibwe
számtalan unoka nagyapja
nap mint nap bejárja
a törzsének kijelölt földdarabot

követi az állatok nyomát a fák alatt
figyeli a kalászodó vadrizst a tavon
a madarak röptét minden égtáj felé
megsimítja a nyírfa kérgét
meglékeli a juharfa törzsét
halat csáklyáz a tóban
szarvasra vadászik az erdőn
az izzasztókunyhóban
pihen

egy nap
egy köves mélyedésben
aranyrögre lel

elsétál vele a sűrűbe
és gödröt ás neki

A Végigtapint a hatvanéves Gyukics Gábor válogatott és új verseinek gyűjteménye. Első ciklusa megjelent köteteiből válogat, a második pedig 2011-2018 között írt költeményeinek szűrlete. A kötetet Bereczki Katalin franciaországi képzőművész dzsesszkoncerteken készített rajzai illusztrálják. Gyukics Gábor (Budapest, 1958) költő, műfordító, a magyarországi Open Reading (nyitott versfelolvasó) rendezvények és Jazzköltészeti Estek meghonosítója. Számtalan műfordításkötete jelent meg, legutóbb a Medvefelhő a város felett. Kortárs észak-amerikai költészeti antológia, Scolar, 2015. Verseskötetei: Utcai előadás, Fekete Sas, 1998; Last Smile, Cross Cultural Communication, USA, 1999; A remete többes száma, Fekete Sas, 2002; Lepkék vitrinben, Fekete Sas, 2006; Kié ez az arc, L'Harmattan, 2011; Válogatott versek bolgárul, Gutenberg Publishing, Bulgária, 2013; A Hermit Has No Plural, Singing Bone Press, USA, 2015.

Gyukics Gábor: Végigtapint - Válogatott és új versek, Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2018, 144 oldal

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.