Gyukics Gábor: kié ez az arc

2011. október 24.
Gyukics Gábor legújabb, kié ez az arc című, a L'Harmattan Kiadó Gyémánttengely-sorozatában megjelent kötetéből közlünk két verset.

Gyukics Gábor: forgatókönyv

soha nem úgy rendeződnek a székek
szoborként ülünk
a vázában kardvirág
bor sör nincs az asztalon
sok cigaretta fogy
külön-külön
az asztal körül
a rést keresve pálinkát iszunk

vigyázva emelkedünk
lépünk a kertbe
a szúnyoghálós ajtó nyitva félig
utánunk reccsen a karosszék
amikor a kertkapu rácsáról leugorva
botladozunk a földúton
a kaszálatlan réten át
taposva gazt virágot
ágak elől el nem hajolva
bokrokat szakítva
a folyónak
ha nincs szerencsénk
átjutunk a túlsó partra



Gyukics Gábor: amerikai csendélet

törvénybe nem ütköző veszélyes utcák
merész színekkel festett házak
lakóik feltűnően próbálják
elkerülni a balszerencsét

a sziklakert kínaiaktól hemzseg
kora este
levegőzni hozzák
kalitkanevelt madaraikat

a járda keskeny
vagy nincs egyáltalán
a helyiek
nem ismerik a környéket








Gyukics Gábor: kié ez az arc
Kiadó: L'Harmattan Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalak száma: 60

Van-e arca egy téli padnak, egy varjúnak, egy erdőnek, a szélnek? És van-e arca az embernek? Arc-e még az, amifolyamatos változásban, áramlásban, időben létezik, ami nem hagy idõt már arra sem, hogy otthonossá és ismerőssé váljék, ami szüntelen vándorlásként határozza meg a beszédet? És vajon a beszéd képessége, a hangszükségképpen feltételezi-e az arc létét?