hirdetés
2006. október 13.
Hangba fordult sorok
Térey János: Ultra; Városi Színház, 2006. október 9.
Nehéz zenéről írni, kezdte Spiró György Jeney Zoltán Halotti szertartás című művéről írt laudációját pár nappal ezelőtt; ha akkor nem lett volna fogalmam arról, miről is beszél, ma már pontosan tudom: a Térey János verseire írt darabokról szólni sem egyszerű. Leginkább meg kell hallgatni őket – erre a rádióban lesz is lehetősége annak, aki elmulasztotta volna a koncertet, de addig is szavakkal és képekkel kellene visszaadni ugyanazt.
Térey János remek darabját, a Nibelung-lakóparkot Mundruczó Kornél rendezte a Sziklakórházban a Krétakör színészeivel; Harcos Bálinttal együtt részt vett Mundruczó Kornél kortárs operafilmjének, a Johannának forgatókönyvírásában is: kortárs zenét azonban nem írtak még verseire – ez alkalommal a versek a három generációból választott tíz zeneszerző munkáinak szolgáltak alapul, oly módon, hogy a koncertet szinte a kötet megjelenésével egy időben tartották. (Illeszkedik a különös színhelyek megválasztásába a Városi Színház is, mely nem kifejezetten koncertekre tervezett tér, s méltóságteljes pusztulása a nyolcadik kerület éjszaka látogatottabb terén, közvetlenül egy tűcsere-központ mellett szinte determinálta rá, hogy a Sziklakórház mellé zárkózzék az előadásra alkalmas terepek között – a pusztulás iránti vonzalom köldökzsinórja köti össze a drámatetralógiát és az előadás választott terét, a forgatókönyvet és a film színhelyét, a verseket és a koncert helyszínét is.)
A zeneszerzők megkapták az új kötet anyagát, s mindenki szabadon választhatta ki azt a verset vagy versrészletet, amelyet megzenésít. Ha fogadnom kellett volna arra, melyik vers lesz benne biztosan a válogatottban, a Kondor Ádám által választott Popzene a befutók között lett volna – a darab címeként Popmusic formában szerepel, változatlan szöveggel. Mint az a koncertre megjelentetett anyagból is kiderül, „Kondor Ádám és Fekete Gyula ahhoz a magyar zeneszerző-generációhoz tartozik, amelynek tagjai már az Új zenei Stúdió, majd a 180-as Csoport nemzetközi jelentőségű eredményeket felvonultató kollektívái után egy egyszerre plurális és súlytalan zenei környezetben voltak kénytelenek elővezetni többé vagy kevésbé elszigetelt, s figyelemre még ma is csak alig méltatott életműveiket. Az ő esetükben egyszerre jelentett ösztönzést és bénító hatást az előző generációk jelentőségének megértése.”
A koncert második felében első számként hallható feldolgozás a komolyzenére vonatkoztatva játszotta ki „az édességek a zeneiparban” tárgykörét: a hat versszakból álló verset két egyenlő részre osztva szakította meg az énekesnő dalát a komolyzene területéről vett „édességek” beillesztésével – hogy mindez milyen viszonyban is áll Kondor Ádám „többé vagy kevésbé elszigetelt” életművével, erre sajnos nincs rálátásom, de ez a darab tetszett, már csak pusztán azért is, mert a kevesek egyike volt, ahol a vers szövege tisztán hallható – ez nem feltétlenül kell akadályt jelentsen egy koncerten, nekem mégis könnyebbé tette a ’fogyasztást’. Meglehet, a befogadást a kortárs zenében járatosnak egyáltalán nem mondható fül számára is élvezetes hangzás eredményezte; úgy jártam vele, mint a vers beszélője: „És óhajtod négypercnyi popzenédet, / mert cukra oldja a keserűséget.” Az azonos korosztályba tartozó Fekete Gyula A gyönyörű gyár, és A Lipótvárosi Teher című vers két tételének (Tempo giusto, Ritenuto) feldolgozására vállalkozott.
Végül az elhangzott versfeldolgozások közül mégsem Kondor Ádámé vagy Fekete Gyuláé került hozzám legközelebb (a helyszíni szemle szubjektív műfaj): bár a felhasznált hangszerek miatt a nem teljes verset feldolgozó Horváth Balázs alkotása (…szerelme??? címmel) volt nagyon érdekes, ahol három-négy változatban is elhangzottak ugyanazok a sorok, s az énekesnő hol cintányérral, hol biciklicsengővel, hol műanyag festékesvödörrel és ütővel a kezében egészítette ki a zenekart, s teremtett saját hangjának és a zenekar tagjainak kiegészítő hangkörnyezetet (Horváth Balázs, és A fiatal nyár valamint a Kölyökkor című verseket választó Vajda Gergely is a harmincasok generációjához tartoznak). A választott vers hangulatához leginkább illeszkedőnek mégis Barta Gergelynek Térey új kötetének nyitódarabjára, az A. B. F. R. A. ciklusnyitó versére, a Fagy-ra írt darabját találtam: az elképzelt téli táj végtelenbe tágulását hangokkal tükröző darab mögött ott a hóhullás illékony, mindig változásra élezett fensége és monotóniája.
A legfiatalabb komponisták generációjáról a tájékoztatóban ez olvasható: Barta Gergely, Bolcsó Bálint, Dargay Marcell, Dinyés Dániel, Futó Balázs és Zombola Péter „számára a zeneszerzői feladatot már kezdettől az jelenti, hogy abban a globális emisszióban, amelyben mindenből „world music” lesz, s ahol mindinkább azonosíthatatlanok a [hang]források, valamiféle lokális gravitációt fedezzenek fel a maguk számára. Ezt ki az elektronikában, ki a liturgiában, ki a színházban, ki a térakusztikában találta meg – most pedig mindnyájan Térey sajátosan „amuzikális”, nyelvileg és formailag olykor nyerseségében is hallatlanul kifinomult költészetében.”
Bolcsó Bálint a Sagrada Família című verssel lépett elő, Dargay Marcell nem egy teljes vers, hanem Négy strófa címmel egy részletet zenésített meg, Dinyés Dániel A fekete Berta című verset választotta, Futó Balázs vaksötét koloratúrával dolgozta ki a Milton tükrei című verset, Zombola Péter pedig az Öröm alapján készítette el művét. E vers címével jellemezhető az a tény is, hogy valamennyi zeneszerző alkotását egyetlen kottakönyvbe foglalva ki is adták a koncert alkalmából – zeneileg avatottabb emberek kezeiben bizonyára jóval többet mondanak majd a kortárs zene változékony irányairól és eredményeiről, mint amennyivel ez a beszámoló szolgálni tudott.
(A galéria képeit Kardos Zsuzsa készítette.)
Györe Gabriella
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Címkefelhő
2flekken
Alexandra
amerikai
angol
avantgárd
Bárdos Deák Ágnes
Békés Pál
Bódis Kriszta
Balassa Péter
Bestseller
beszámoló
Beszélő
Bodor Ádám
Borbély Szilárd
Csaplár Vilmos
díj
Darvasi László
dráma
Erdős Virág
Esterházy Péter
Farkas Zsolt
fesztivál
film
fordítás
Forgách András
francia
Galéria
Garaczi László
Gondolat
Grecsó Krisztián
Háy János
helyszíni szemle
Holmi
horvát
interjú
Jánossy Lajos
József Attila
JAK
Jelenkor
könyvbemutató
könyvfesztivál
könyvhét
könyvtár
körkérdés
külszíni szemle
Kőrösi Zoltán
Kalligram
Karafiáth Orsolya
Kemény István
Keresztury Tibor
Kertész Imre
kiállítás
Konrád György
Kovács András Ferenc
Kukorelly Endre
Lévai Balázs
Lackfi János
lengyel
Márton László
Mészáros Sándor
műfordító
Műhely
magazin
Magvető Kiadó
Margócsy István
Marno János
mese
Nádasdy Ádám
Németh Gábor
Nagy Gabriella
Nobel
novella
Nyugat
orosz
Parti Nagy Lajos
PIM
próza
publicisztika
Riport
spanyol
Spiró György
svéd
Symposion
Szépírók
színház
Szabó Magda
Szerbhorváth György
Szijj Ferenc
Szilágyi Ákos
szlovák
Térey János
Tóth Krisztina
Tandori Dezső
Tolnai Ottó
Underground
Varró Dániel
vers
Závada Pál
Zeke Gyula
zene
hirdetés
hirdetés
hirdetés

