hirdetés

„Hangolás”

2012. november 26.

„Hang, költészet és közösség az új évezredben” hívószóval rendezett konferenciát az Írószövetség Avantgárd Szakosztálya 2012. november 13-án. A délelőtti előadásokat este Költészet3 - szöveg - zene - akció: Rohamban az avantgárd címmel afterparty követte. - Ott jártunk. 

hirdetés

A hang relációit és tendenciáit fölvázoló előadók nagyon különböző témakörökre fókuszáltak a kortárs, experimentális kontextuson belül.
Szombathy Bálint nyitotta meg a délelőtti ülésszakot, Szkárosi Endre pedig – mint főszervező és moderátor – áthangolta a hallgatókat slam poetryről hangköltészetre, hangjátékról a zajra, analóg szintetizátorról a black metálra.

Gyukics Gábor és Szkárosi Endre
Szkárosi Endre és Gyukics Gábor az (egyre népszerűbb) slam poetry történetéről, nemzetközi és hazai eseményeiről beszéltek. A történetmondókkal, rapperekkel, hangköltőkkel és stand up comedysekkel is rokonítható műfajban visszatér a színpadra a spontán és intenzív előadói jelenlét, és a háromperces produkciókat zsűri helyett a közönségszavazat ítéli meg. (Aki pedig kedvet kapott, kipróbálhatja magát november 29-én egy open mic-esten a Mika Tivadarban Mulatóban.)
Az előadások véletlenszerűen több ponton is fedték egymást. Az analóg szintetizátor közösségformáló szerepéről beszélő Puskár Krisztián elmondta, hogyan éled gyűjtőszenvedély kérészéletű zenekarok hangkazettái iránt, hogy aztán rögtön fölkerüljenek a megosztókra (pl. YouTube). Hammer Ferenc pedig arra világított rá, hogy a p2p világ demokratikusnak látszik, de torrentlogikája mégis komoly kattintás-hierarchiára épül. A számítógép mint csatorna helyett Papp Tibor a kompjúterköltészet formáinak kategóriáit vázolta olyan klasszikus példákkal, mint Raymond Queneau kombinatorikán alapuló Százezermilliárd költeménye (Cent mille milliards de poémes).


Csala Bertalan a death metál zenekarainak véres performanszai furcsa dialógusba kerültek a Danyi Gábor előadásában előkerült Marszüasszal, akit Apollón megnyúz egy zenei versengés után, melyről Krusovszky A felesleges part c. kötete kapcsán beszélt. Fodor Tünde finom stílusával pedig Petőcz András és Sáry László közös hangköltészeti lemezéről beszélt (Közeledve és távolodva). Petőczöt ugyanazon estén meg is lehetett hallgatni a hangkonferencia afterpartyján, a Roham Bárban. A nagy közönséget felmutató estén fellépett többek között Bernáthy Zsiga, a Spiritus Noister és Müller Péter Sziámi is.
Nem csak hang és performansz, hanem a hang és vizuális költészet párhuzamairól is szó esett, és igazi kulturális ínyencségeket mutattak meg a meghívottak. Cseres József John Cage vertikális-horizontális tengelyeken futó szövegeinek (mesosticseinek) hangi megvalósításaiból mutatott be felvételeket. Ugyanígy, az irodalom hangzó szövegei közül igazi kincs volt Erdély Miklós hangjátéka, a Furcsa zokogás, amely Müllner András „Hangmontázsok a hatvanas évekből” előadása kapcsán csendült fel.

Müllner András
Ami pedig a hang fókuszát illeti: Sugár János épp a mai bulik egy háttérbe vesző, hangulatkeltőként is használt jelenségéről, a vizuál videókról beszélt, és a már virtuózzá és professzionálissá vált vj-kultúráról.
Ha pedig hang, akkor zaj: az improvizatív, „belső zajra” építő Tóth Kína Hegyfalutól is hallhattunk egy dalt a kortárs zajzene és irodalom fúziója kapcsán.
Az egésznapos konferencia tudományos és kritikai diskurzusa létrehozta a maga rendhagyó chance-music kottáját, amit remélhetőleg elolvashatunk majd hamarosan a Magyar Műhely folyóiratban is.

Fotók: Halasi Dóra (Artpool Művészetkutató Központ)

Sós Dóra

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.