hirdetés

Harry Kemelman: A rabbi pénteken sokáig aludt

A Konkrét Könyvek Kiadó ajánlata

2007. december 12.
Harry Kemelman
A rabbi pénteken sokáig aludt
Konkrét Könyvek Kiadó, 2007.
Fordította: Neumann Anna
kartonált, ragasztott
304 oldal, 2.999 Ft
hirdetés

Small rabbi afféle zsidó Columbo. Rosszul szabott zakóban és poros cipőben jár, a pénz értékéről semmi fogalma, nem ért a PR-hoz, és nem löki a sódert. Szóval nem az a trendi menedzser rabbi, amilyen mostanában az amerikai zsidó közösségekben dívik, inkább korszerűtlen figura, aki azt mondja, amit gondol, s annak még értelme is van. Nem csoda, hogy kis híján kirúgják az állásából, csak éppen történik egy gyilkosság, s kiderül, a tudós rabbi csavaros gondolkodásmódja mögött nagyon is használható tudás rejlik.

 
Harry Kemelman krimisorozatában a hét minden napjára jut egy gyilkosság, még szombatra is. De nem ez a legnagyobb találmánya, hanem Small rabbi figurája, akinek csendes humorában és kedvesen szórakozott bölcsességében az író zseniálisan ötvözi Chaim Potok érzékenységét Agatha Christie emberismeretével.
 
 
Részlet a kötetből:
 
Kilenc férfi ült az imaházban, és várt. Várták a tizediket, hogy elkezdhessék a reggeli istentiszteletet. Jacob Wasserman, az idős elöljáró, már feltekerte az imaszíjakat. David Small, a fiatal rabbi is megérkezett, bal karját kihúzta a zakójából, és inge ujját hónaljig feltűrte. A kis fekete tefilint, az imadobozkát a Tóra-idézettel a szíve mellé, bal felsőkarjára helyezte, az egyik imaszíjat hétszer alsókarjára és háromszor tenyere köré tekerte – ez az Úr nevének első betűit jelenti –, végül pedig középső ujjára, Istennel való szövetsége jeleként. Ezután a másik imaszíjat az imadobozkával homlokára helyezte; az elsővel együtt ez a bibliai parancs szó szerinti teljesítését jelképezi: „És legyen az néked jel gyanánt a te kezeden és emlékezetül a te szemeid előtt…”
 
A többiek, akik rojtos selyem imasálat és kis fekete sapkát viseltek, csoportokba verődve bezsélgettek. Néha összehasonlították karórájuk állását a kerek falióráéval.
 
A rabbi már készen állt a reggeli imához, és fel-alá sétált a két padsor között, nem türelmetlenül, inkább mint az utazó, aki túl korán jött ki a pályaudvarra. Fülébe beszélgetésfoszlányok jutottak el: üzlet, család, gyerekek, nyaralási tervek és a baseballcsapat esélyei. Nem bűn-e a túlzott jámborság is? Ne élvezhetné-e az ember az élet jó dolgait, a család, a munka és a megszólgált pihenés örömeit? A rabbi még nagyon fiatal volt, alig harminc, és önkritikusa, így aztán folyton kérdéseket tett fel magának, hogy azokat is megkérdőjelezze.
 
Wasserman kiment, majd visszajött.
 
– Felhívtam Abe Reichet. Azt mondta, hogy tíz percen belül itt lesz.
 
Ben Schwarz, alacsony, kövérkés, harmincas, felpattant.
 
– Elegem van – morogta. – ha még hálásnak is kell lennem ennek a Reichnek, amiért vele összejön a minján, akkor inkább otthon imádkozom.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.