Bevezetőjében a moderátori feladatokat is ellátó Zentai Péter László (az MKKE igazgatója) elmondta, hogy a könyvkereskedelemben a rendszerváltás óta tapasztalható konjunktúra véget ért, a könyvforgalom nominálisan csökkent, minden makromutató alacsonyabb, mint a megelőző években. 2006-2007 környékén még minimális növekedést lehetett regisztrálni, de a pénzügyi válság véget vetett ennek is. Tavaly a piac a 2008-as adatokhoz képest 3,5 milliárd forint veszteséget könyvelt el, és hozzávetőleg ezerrel kevesebb könyv jelent meg. Zentai elmondta, hogy a válságban a gyermek- és ifjúsági-, valamint a fikciós irodalom eladási mutatói emelkedtek, viszont a szakkönyvek piacán egyre vészesebbé válik a helyzet, ebből a műfajból az elmúlt öt év során kétezer mű "tűnt el".

fotó: Valuska Gábor

Walitschek Csilla előadásából kiderült, hogy a Libri a tavalyi évet mindössze 5%-os visszaeséssel zárta, főleg a jól alakult második félévnek köszönhetően. Ahogy a versenytársaknál, a Librinél is főleg a különböző akciók jelentik a megoldást a válságra. Bár ezzel azt a látszatot keltik, hogy maguk alatt vágják a fát, de egyrészről a vásárlókban magas szintre fejlődött a "kedvezmény-tudatosság", másrészről pedig a Libri rendszeresen figyeli 15 legjobb kiadójának akcióit, és nagyon odafigyelnek arra, mit és mikor áraznak le. Walitschek Csilla is kitért a szakkönyvek visszaszorulására, tavaly karácsonykor például már művészeti albumokból is kevesebb fogyott. A Libri tavalyi sikerlistáinak biztos szereplői voltak a Twilight-könyvek, továbbá Dan Brown és Paolo Coelho, míg hazai részről Csernus Imre és Fejős Éva vitte a pálmát, utóbbi három könyvével is szerepelt a szépirodalmi top 10-es listán.

A Libri, csaknemaz összes kereskedelmi szereplőhöz hasonlóan, az idén is visszaesésre számít, noha az első negyedév szolid növekedést hozott.

Kolosi Tamás azzal kezdte előadását, hogy kijelentette, a könyvszakmát nemcsak gazdasági, hanem szakmai válság is sújtja, erről azonban nem esett túl sok szó a folytatásban. A Líra tavalyi kiskereskedelmi forgalmában nem volt komolyabb visszaesés, sőt a "cash&carry"  kereskedelem kissé növekedett is, de a tankönyvpiac csökkenése itt is jelentős mértékű. Jóllehet, a tankönyvek biztos stabilizáló erőt jelenthetnének, mégis 75-80 százalékuk a  hagyományos könyvkereskedelmen kívül talál gazdára. Kolosi a bevásárló központokban zajló könyvkereskedelemmel kapcsolatban elmondta, hogy a költségek magasabbra rúgnak, mint a bevételek, a Sunbooks megvásárlását pedig a „legbutább döntésnek” nevezte, „túl sok csontváz esett ki a szekrényből.”

A Líra nettó árbevétele 2000-től követte, és kicsit meg is haladta a könyvpiac felfutását, a 2005-ben beállt stagnálást új boltok megnyitásával ellensúlyozták, 2008-ban azonban eljutottak a mélypontig. Míg 2005-ben a készlet egy év alatt háromszor megfordult, ma a 75-80%-a bent ragad a kereskedelemben – ez a magyarázat a folyamatos akciókra. Kolosi az alapvető problémát abban látja, hogy egy hónap (a decemberi) bevételeiből kell a többi tizenegyet finanszírozni, és kiemelte, hogy a készletektől sokkal gyorsabban meg kell szabadulni. A Líra-csoport tavaly egyébként az első negyedévben 8%-os emelkedést tapasztalt, az idén viszont ez 10%-os visszaesést mutat.

Matyi Dezső nyitásként belekötött az MKKE számaiba, szerinte azok nem hitelesek, torz eredményeket adnak. A szűk időkeret miatt ebből a megjegyzésből sem lett érdemi vita, pedig érdeklődő lett volna elég. Így a folytatásban inkább arról esett szó, hogy az Alexandra tavaly 8,5%-os visszaesést könyvelt el, és Matyi szerint már a karácsonyi forgalom sem a régi. Ennek egyik oka a 13. havi fizetés megszűnése, illetve az, hogy év végére azok az emberek is elvesztették állásukat, akik az év első felében még meg tudták maguknak engedni a könyvvásárlást.

Matyi elmondta, a leárazások egyáltalán nem tesznek jót a piacnak, jelentősen csökken így a teljes árú könyvek forgalma. Mégis muszáj lejjebb vinni az árakat, mert hitelt nem lehet és nem is szabad felvenni. Radikális döntéseket kell hozni, mert az nem tartható, hogy a piac 30%-a tartja el a maradék 70 %-ot.

A Bookline képviseletében Starcz Ákos egyből leszögezte, hogy nyílt részvénytársaságként az ő számaik nyilvánosak, bárki számára szabadon hozzáférhetők, és, hogy az ő befektetőik maguk az olvasók. Ám csak akkor lehetnek sikeresek a kereskedők, ha a kiadók ellátják őket jó könyvekkel. A Bookline számai 2006 és 2007 között még 70%-os növekedésről tanúskodnak, ez azóta folyamatosan lassul, de még tavaly is 15%-os nyereséget könyvelhettek el. A Bookline ez évben már csak egyszámjegyű növekedést vár, ugyanakkor a válság ellenére megvan az okuk a szolid optimizmusra, hiszen regisztrált felhasználóik száma a tavalyi 441 ezerhez képest az idén elérheti a 600 ezret is. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy a Bookline nem kizárólag könyvek értékesítésével foglalkozik – a top 100 könyvcím a tavalyi év során forgalmuk 12%-át tette ki csupán.

A Bookline könyveladásait tavaly a krimik vezették, második helyen a kortárs mesék találhatók, míg a harmadik a 2008-as győztes, a romantikus irodalom lett, s komolyabb átrendeződés nem tapasztalható, bár, Starcz viccesen megjegyezte, a pszichológiai tárgyú művek a válság idején jobban fogytak, mint az elmúlt években.

2009-ben leginkább a Twilight-könyvek fogytak, három kötet is több mint tízezer példányban kelt el, negyedik helyre a decemberben megjelent Dan Brown könyv, az Elveszett jelkép került 7800 eladott példánnyal, ötödik pedig Csernus Imre könyve lett,  A férfi.

Az egyórásra tervezett diskurzus csak arra volt elég, hogy  a  könyvkereskedelem fontos szereplői helyzetjelentést adjanak a szakma jelenlegi állapotáról. Pedig szívesen végighallgattunk volna egy vitát az MKKE számairól, több figyelmet érdemelt volna a Lira-Sunbooks konfliktus is, és az egységes fellépés hiánya is szembetűnő volt. A beszélgetés végül azzal zárult, hogy Zentai Péter László szerint a kiadók nem elég óvatosak, az idei Könyvhétre is többféle könyvet időzítenek, mint tavaly.