hirdetés

Hétköznapi erdélyezések

2014. április 11.

Március 31-től április 5-ig tartottak Veszprémben, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara szervezésében az Erdélyi napok eseményei. A szervezők az élő, korszerű erdélyi tudományosságot, irodalmat, kultúrát kívánták bemutatni. - Összefoglaló cikkünkben a hét eseményeiről olvashatnak.

hirdetés

A nyitónapról készült beszámoló után Tóth Regina, Heizinger Anita, Tokos Bianka, Fekécs Ildikó, Pintér Viktória a hét többi napjának eseményeit is összefoglalja.

A keddi nyitóelőadást Szkárosi Endre tartotta Folyóiratok: vizuális profil és reprezentativitás címmel, melyben a folyóirat két európai útját járta végig. Az egyik, ahol a verbális percepció és szövegközlés uralkodik, a másik, ahol a verbális és vizuális megnyilatkozás együtt szerepel. András Sándor egyszerre kínálta az Arkánum történeti ismertetését és vizuális megjelenésének magyarázatát. Zsubori Ervin az Árnyékkötők elektrografikai periodika történetét tekintette át, nagyon erős vizuális prezentációval alátámasztva. Székelyhidi Zsolt feltette a kérdést, kell-e, és ha kell, mi végre a webdesign. Beszédes István, a zEtna webmagazin főszerkesztője, a webfelület történeti aspektusait vette sorra.

A folyóirat-tanácskozással párhuzamosan Erdélyi gyermekirodalom címmel Balázs Imre József és Egyed Emese előadásán vehettek részt az érdeklődő kicsik és nagyok. Balázs Imre József mesélt két kötetéről (Hanna-hinta, Blanka birodalma) és gyermekei reakcióiról a kötettel kapcsolatban. Egyed Emese eközben a gyermekek egy részével kivonult és önálló könyvet írtak.

A Sziveri-tanácskozás zárásaként a Látó (Láng Zsolt) és Korunk (Balázs Imre József) folyóiratok mutatkoztak be, majd kis szünet után könyvbemutatók következtek. A kolozsvári Előretolt Helyőrség és a Fiatal Írók Szövetsége közös gondozásában megjelent könyvek bemutatójára került sor a Hangvilla konferenciatermében. Megismerkedhettünk Papp Attila Zsolt, Serestély Zalán és Varga Edgár műveivel, melyeket Gáll Attila, a könyvek szerkesztője mutatott be.

Az Ex Symposion folyóirat és az Irodalom- és Kultúratudományi Intézet 11. évébe lépett közös beszélgetéssorozata, a Trialógusok erdélyi „különkiadással jelentkezett. Bozsik Péter és Ladányi István ezúttal Láng Zsolttal beszélgetett.. A műszaki tanulmányokat végzett Láng Zsolt első írását az Ifjú Munkás című folyóirat jelentette meg. Izgalmas vállalkozásnak bizonyult az 1992-ben indított Éneklő Borz című folyóirat. A különlegességét nemcsak a furcsa név adta, amely egy Akutagava-novella címe, hanem a megjelenésének módja. A nyomda és a kiadáshoz szükséges anyagiak hiánya nem jelentett akadályt, a szerkesztők az összeállított folyóiratszámot különböző érdekes helyszíneken (állatkerti pálmaház, pince, galéria) felolvasták, hangos folyóiratot hozva így létre.

Délután a Művészetek Háza Dubniczay-palotájában Szőcs Gézával a Ha polip szuszog Kolozsvárott című könyvéről Orbán János Dénes beszélgetett. A beszélgetőkönyvvel Szőcs Géza barátjának, Sziveri Jánosnak állít emléket. A 21 történet képet ad egy képzelt Kolozsvárról, amelyről az elbeszélő mesél a halálra készülő barátjának. A könnyed és humoros beszédmód ellenére a történeteket átlengi a szomorúság. A vidámság és tragédia kettőssége egy a könyvből kiragadott képpel érzékeltethető: Sziveri boldogsággal teli utazásával Kolozsvárra, természetesen halottaskocsival, mert azt a rendőr sem meri megállítani.

A fenti bemutatóval párhuzamosan György Péterrel az Állatkert Kolozsváron című kötetéről Szávai Dorottya beszélgetett az Utas és Holdvilág antikváriumban. A beszélgetés Trianon és a magyar holokauszt traumája köré szerveződött, amelyek feldolgozatlanságát a szerző végzetesnek tartja.

A keddi nap kiemelt eseménye a Petőfi Színházban tartott irodalmi est volt Kányádi Sándorral, több mint 400 néző előtt. A Tarján Tamással folytatott beszélgetésből megtudhattuk, miért lett már 29 éves korában Sándor bácsi, ahogy számos más anekdotát is meghallgattunk az idén 85. életévét betöltő költő eseménydús életéből, például hogyan vett részt reformátusként pápai audiencián („Ha már ott járok..."), vagy hogyan vette magára Illyés Gyula Kányádi megjegyzését, hogy „tudni kell időben abbahagyni az írást", mellyel Kányádi saját elhallgatását magyarázta. Beszámolt „kutas" vállalkozásáról, a különböző városokban építtetett Benedek Elek-kutakról, de szóba került a bivalytejpor nagyipari termelésének és nyugati forgalmazásának kudarcba fulladt ötlete is, aminek egyetlen eredménye, hogy a bivalytej különlegesen erőteljes hatóanyaga így Erdélyben maradt, az ottaniak testi-lelki épülésére.

A szerdai nap tudományos előadásokkal kezdődött. A nyelvészeti szekción belül az érdeklődők az etnobotanika, etnobiológia és nyelvészet kapcsolatáról hallhattak előadásokat. Az irodalomtudományi szekció előadói Egyed Emese, Berszán István, Bányai Éva és Balogh Andrea voltak. A színháztudományi szekcióban Visky András a színházi előadás megrendezésének folyamatát ismertette az ötlettől az előadás megvalósulásáig. Kovács Flóra Visky múltértelmezéséről tartott előadást, kiemelve például a teremtés-passió párhuzamát, a szent és profán elemek vegyítését. Délután műfordítói tanácskozáson vehettek részt az Erdélyi napok vendégei, ahol Dánél Mónika, Józsa Márta, Marius Tabacu és Dósa András beszélt magyar–román műfordítási kérdésekről. Ezután a Petőfi Színházban Mányoki Endre gondolatait hallgathattuk meg az Irodalmi Jelenről, majd Dsida Jenőről tartott előadást, melyet a színház igazgatója, Oberfrank Pál versfelolvasásai színesítettek. Még nem ért véget az irodalmi est, amikor a Városi Művelődési Központban elkezdődött Zsigmond Dezső erdélyi vonatkozású filmjeinek vetítése, és még folyt a vetítés, illetve az ezt követő beszélgetés, amikor a komolyzene iránt érdeklődők a Mendelssohn Kamarazenekar koncertjén vehettek részt az egyetemi aulában. Az Expresszóban berendezett „kultúrkocsmában" Farkas Wellmann Endrével folytatódott a nap, immár kötetlenebb formában, majd slam poetry-esten követhették a jelenlévők az erdélyi slammerek és a veszprémiek vetélkedését.

A csütörtöki nap folyamán tehetséggondozó műhelyek találkozására került sor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Láthatatlan Kollégiuma, a Pécsi Tudományegyetem Sensus csoportja, illetve a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának diákköri műhelyeinek részvételével. A plenáris előadásokon a BBTE oktatója, Keszeg Anna A divatvideo médiumközisége címmel tartotta meg előadását. Ezt Selyem Zsuzsa Tárgynak lenni, alanynak lenni. A személyesség tétje Kertész Imrénél című előadása követte, amely a Kertész-életmű átfogó vizsgálatára tett kísérletet, és megpróbálta megragadni és elkülöníteni a személytelenség és a megnevező, névadó személyesség kategóriáját. A BBTE hallgatói beszámoltak eddigi kutatásaikról, így a közönség meghallgathatta Balázs Renáta előadását a Borbély Szilárd-életmű és szövegek „viszonyhálójáról", Gondos Mária Magdolna kérdésfelvetéseit a homoerotikus költészet „létmódjáról", illetve Kis Ernő Csongor prezentációját a Hertha Müller-szövegek politikai és ideológiai áthallásairól. A Láthatatlan Kollégium előadói különböző életművek tematikai és motivikus vizsgálatát végezték el, az amúgy is lehetetlen egész megragadására tett kísérlet helyett egy-egy szempont érzékletes és produktív interpretációját helyezve előtérbe. A pécsi Sensus kutatócsoport bevezető előadását Orbán Jolán tartotta A paródia, az irónia, a frivolitás poétikája és etikája címmel, majd ezután következtek a hallgatók: Horváth Gábor, Pandur Petra és Zsupos Norbert előadásai. Az előadássorozatot a Pannon Egyetem hallgatói zárták: Berta-Szénási Panna, Győrfi Anna, Herceg Adrienn, Kósa Rita, Sebestyén Zsuzsanna és Véber Virág. Az előadásokkal egy időben az egész hetes nyílt próbasorozat után tekinthette meg a közönség Visky András Megöltem az anyámat című művének felolvasó-színházi bemutatóját a Petőfi Színházban, Nagyhegyesi Zoltán és Trokán Anna szereplésével, átütő közönségsikerrel. Rögtön ezután kezdődött Az Emberek aranyban. Fejedelmi sírok leletei a sztyeppe piramisaiból című kiállítás megnyitása a Laczkó Dezső Múzeumban.

A nap leginkább közönségbarát eseménye talán a Drakula Mar(athon) elnevezésű programsorozat volt Az én Drakulám című kiállítással, denevér-fotósorozattal, tudományos-ismeretterjesztő előadásokkal, filmkollázzsal és önkéntes véradással. Ha valaki elmulasztotta Visky András színházi munkájának megtekintését, egy másikra odaérhetett: a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadását lehetett megtekinteni, Molière A fösvény című művének sajátos értelmezését. A nagy sikerű előadás után még egy szórakoztató esemény „zavarta meg a nyugalmat": Muszka Sándor és Orbán János Dénes alkalmi meséket olvastak fel „idegbeteg felnőtteknek".

A test mint antropológiai tér című konferenciára pénteken került sor. A program négy plenáris előadással kezdődött. Keszeg Vilmos előadásából az érdeklődök megtudhatták, hogy az erdélyi sírfeliratok vizsgálata során, a temetés rítusában a sírjelállítás, valamint a sírfelirat miként örökíti meg az „utolsó átváltozást". A. Gergely András a Test és politikai test – A biopolitika kommunikációja című előadásából a test mint emberi lét komplexitását hordozó mikrounizerzum témakörében kaptunk egy átfogó prezentációt. Bán András a test társadalmi megkonstruáltságának és szimbolikus használatának a leírásáról beszélt. A plenáris előadásokat Csányi Vilmos zárta. Az emberi test jelmintázata előadása során az emberi test mint antropológiai tér többféle leírásáról beszélt.

A péntek délutáni program Felméri Cecília és Lakatos Róbert filmjeinek vetítésével kezdődött. Az Erdélyi napok rendezvénysorozatát lezáró utolsó program pedig tulajdonképpen az egész hetet (újra) megnyitotta. A Hangvilla kamaratermében Bodor Ádám tartott irodalmi estet. Józsa Márta lendületes kérdéseit követve az irodalmon, múlton, írásgyakorlaton, technológiai váltásokon, természeti jelenségeken keresztül kapcsolódhattunk mi is ehhez a világhoz. Bodor nem akar irodalmi trendeknek, ideológiáknak megfelelni. Sajnos már írni sem akar, mert már nem ihleti meg a tér, a táj sebei, a demokratikus illúziók.

Tóth Regina, Heizinger Anita, Tokos Bianka, Fekécs Ildikó, Pintér Viktória

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.