hirdetés

Hogyan jut el a magyar irodalom külföldre?

2007. április 14. szombat de., Lehár II.

2007. április 14.
Az 1992-ben még 100 millióval gazdálkodó alapítvány, az 1997 óta létező Fordítástámogatási Alap 20 millió forinttal gazdálkodik azóta is, ami azt jelenti, hogy az évente kétszeri pályázati fordulóra beküldött 50-60 pályázat 30%-át tudják a kért összeg 10, maximum 18%-ával támogatni.
hirdetés

A Lehár II. terem szombaton fél 12-kor is megtelt, úgy tűnik, hogy nem csak Háy Jánosra kíváncsiak olyan sokan, hogy kicsinek bizonyul a terem, hanem arra is, Hogyan jut el a magyar irodalom külföldre? A meghívott vendégekkel: Morcsányi Gézával, Károlyi Csabával, Karádi Évával, Károlyi Dórával, és Votisky Zsuzsával Orzóy Ágnes beszélgetett.
Mik az adottságok, milyen módon lehet lépni a külföldi kiadások ügyében, mi a helyzet a kiadói ügynökségekkel– hangzik el a kezdő kérdés, amire először Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója válaszol.
          Vannak ügynökségek, de nem feltétlen külföldre koncentrálnak, hisz nem tudnák saját bevételüket kitermelni, így kiadói szempontból a stratégia csak annyi, hogy mind a szerző, mind a kiadó törekszik arra, hogy eljussanak az országhatárokon túlra is műveik, ki-ki ereje, ideje és ismeretségei szerint. A jogokat sokszor nem is a könyvkiadó képviseli, mint pl Kertész, vagy Esterházy estében sem. Hangsúlyozza, hogy nagyon sokat jelentett számukra is a Nobel-díj, azóta jobban megjegyzik nemcsak a szerző, de a kiadó nevét is, és követik, hogy kik vannak még a listájukon. Majd büszkén és lelkesen meséli el a közelmúlt egyik csodaszámba sorolható történetét, miszerint Olcsvári Pál, aki sok kortárs szöveget fordított már, elküldte a Dragomán György Fehér király című regényéből készült részleteket több amerikai lapnak, egy amerikai ügynök felfigyelt ezekre és egyből le is csapott rá. Ez a gépezet beindult, őt nagyon akarják, de többi ajánlatukat egyszerűen lesöpörték. Ritka az ilyen, mikor német, lengyel fordítás után az angol nyelvterületre - melyet a fordítás terén „gettó”ként emlegetnek - is be lehet törni. Ehhez hasonló, csak európai sikernek számít Bartis Attila Nyugalom című regényének szakadatlan sikere, a fordítások tömkelege.
          Károlyi Dóra, a Magyar Könyv Alapítvány igazgatója döbbenetes számokat közöl, fel is szisszen a közönség, mikor megtudjuk, hogy a 1992-ben még 100 millióval gazdálkodó alapítvány, az 1997 óta létező Fordítástámogatási Alap 20 millió forinttal gazdálkodik azóta is, ami azt jelenti, hogy az évente kétszeri pályázati fordulóra beküldött 50-60 pályázat 30%-át tudják a kért összeg 10, maximum 18%-ával támogatni. Nem csak ehhez kéne az a 100 milliós költségvetés ( amit meghiúsított, hogy a miniszter, aki ezt megígérte 2nap múlva le is mondott), hanem ahhoz is, hogy az Alapítvány továbbra is, az eddiginél még hatékonyabban működjön egyfajta irodalmi információs pontként is. Gyakran keresik fel őket, hogy szerzői jogokkal, fordítópéldányokkal kapcsolatban. Károlyi Dóra úgy véli, hogy segíteni kéne az írókat, hogy ne csak megjelenhessenek, hanem el is jussanak külföldre, mert sokszor a kiadók már fizetik a kinntartózkodásukat, csak épp az utazás nem megoldott. Azt is fontosnak tartaná, hogy eddig a régóta a különböző fesztiválokra készített kiadványok, mint például a Frankfurti Könyvvásárra készült Ten Books ne csak angolul, hanem több nyelven is elkészülhessen, vagy az épp nyomdában lévő 16 magyar szerzőt bemutató kis füzet is szélesebb körben elérhető legyen. Szomorú az is, hogy Európában utolsók vagyunk a fordítástámogatások tekintetében.
          Fordítás, fordíthatóság mellett sikeres és kevésbé sikeres fordításokról is szó esik, valamint, hogy mi lehet az oka annak, hogy Kosztolányival szemben Márai minden művét kiadják egyes országokban, finneknél még a Gyertyák csonkig égnek sem nyerte el az emberek tetszését.
          Alföldi Mária műfordító segítségével egy másik minta is kirajzolódik, kicsit irigykedve hallgatjuk, hogy Hollandiában hányféle alapot különítettek el fesztiválokra, gyerekkönyvekre, és arra is, hogy hollandra fordítsanak, sőt, partnerprogamokban is tudnak, mernek gondolkodni. Nagyon szimpatikus az is, hogy a fordítók beadhatnak próbafordításokat is.
           Hogy mennyire szűrhetők ki a rossz fordítók? Alföldi Mária is úgy véli, hogy ez roppant nehéz feladat, elég csak arra gondolnunk, hogy még a Sorstalanságot és az Utas és holdvilágot is kétszer kellett angolra átültetni.
          Az eddig szótlanul figyelő Károlyi Csaba arról mesél a beszélgetés végéhez közeledve, hogy bármennyire is furcsállják sokan, de az írók nagyon is türelmetlenül várják az Élet és irodalomban megjelenő külföldi cikkek fogadtatását, összeállításaikat, ami 1997 óta része a lapnak. Számukra is érdekes, hogy sokszor a külföldi kritikusok mennyire más szempontok alapján nyúlnak egy-egy könyvhöz.
          Karádi Éva a beszélgetés kapcsán eddig is sokszor hozzászólt, megosztotta a tapasztalatait, majd a Lettre kapcsán a kölcsönösség fontosságára hívja fel a figyelmünket, hogy a személyes kapcsolatok, ami az ő esetükben az utolsó szlovák-magyar szám kapcsán és a bemutatóhoz szerevezett filmfesztivál során maximálisan kialakult, és nagyon is gyümölcsözőnek tűnik – amit a 77 magyar szerző 22 nyelven megjelenő szövegeinek CD ROM-os változata is bizonyít.
          Nekem nem jutott már a beszélgetés elején kiosztott szórólapokból, aminek most örülök is, mert Votisky Zsuzsa – a Typotex kiadója - biztosan sokkal szemléletesebben mesélt nekünk arról, hogy mi is az a Bábelmátrix. Felpattant, s kézzel-lábbal mutatta, hogyan képzeljük el: ez egy naaaagy táblázat, ahol az oszlopok az irodalmat, irodalmi műveket, a sorok pedig a nyelveket jelölik, szóval A irodalom B kockában…. ez egy soknyelvű, sokrétű dimenzió.
          Hallgatnám én még sokáig, hogy kedvenc vers, vagy prózarészletemre kattintva – ha persze a fent lévő több mint 1000 mű közt van – katalánul is olvashatja az a katalán fiú, akinek én azt meg szeretném mutatni, de jeleznek, hogy a következő programra érkezők már türelmetlenül várnak kinn, tehát beszélgetés zárul, de folytatódik a bábeli mátrix a Könyvfesztiválon.

Csapody Kinga

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.