hirdetés

Honnan ember?

2008. november 18.
Honnan ember a robot? Mitől ember az ember? Honnan tudjuk, hogy kik vagyunk? Minek hisszük magunkat? – Isaac Asimov Robottörténetek című hangoskönyvéről (Schell Judit és Szarvas József előadásában) Rácz I. Péter írását olvashatják – két jó válaszért a hangoskönyv is megnyerhető!
hirdetés

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tűrnie,
hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak,
kivéve, ha ezek az utasítások az Első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni,
amennyiben ez nem ütközik az Első és Második törvény előírásaiba.
A robotika három törvénye
A robotika kézikönyve, 56. kiadás, 2058

Muszáj volt a robotika három törvényét megidézni. Az orosz származású akadémiai doktor, Isaac Asimov, aki valószínűleg a legismertebb, legnépszerűbb és legelismertebb sci-fi író kultúránkban (például bolygót, magazint és díjakat is neveztek el róla) a tudomány képviselői által is tiszteletnek örvend. A robotika szakemberei, azóta persze sokszor átrágták magukat az Asimov által lefektetett törvényeken, cáfolták és kiegészítették, de a természettudományos paradigmaváltásra éppen szépirodalmi érdekeltsége miatt nem kerülhetett sor, sőt, az elismerés még inkább kijárt megalkotójának. (Asimov maga is kiegészítette törvényeit egy nulladikkal és egy negyedikkel.)

A Robottörténetek című hangoskönyv négy novellát rögzített Schell Judit és Szarvas József színművészek hangján. Mivel 2001 óta a (majdnem) teljes Alapítvány–Birodalom–Robot Univerzum olvasható magyarul (Szukits Kiadó), nem jelenthetett gondot az egyes elbeszélések kiválasztása, de erre még a végén visszatérek. A dupla CD a kicsomagolás előtt azt az illúziót keltette bennem, hogy a két színész együtt szerepelteti a hangját az egyes novellákban, s különféle előfeltevéseket gyártottam, hogy hogyan oszthatják fel vajon a narrátor és egyéb szerepeket egymás közt. Ehhez képest némi csalódást okozott, hogy a két színművész testvériesen osztozott a négy novellán, fele-fele arányban. Schell Judit a Robbie (Robbie) és a Robotálmok (Robot Dreams) történeteket olvassa fel, Szarvas József pedig Az AL-76-os robot elkeveredik (Robot AL.-76 Goes Astray) címűt és az Öcsit (Kid Brother).

A szövegek a 2001-es kiadás fordításait vették alapul. A Robbie-t Vámosi Pál, a többit Szántai Zsolt magyarította. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy a Robotálmok korábban a Galaktika magazin 96. számában (1988) jelent meg először S. Kovács Judit fordításában, Az AL-76-os robot elkeveredik pedig a Galaktika Baráti Kör Klubkiadványainak Asimov sorozatában, a Robottörténetek 1. kötetében Villányi György fordításában jelent meg (Móra Kiadó, 1993).

A Robbie egy 3 tagú „G-család” (Grace – anya, George – apa és Gloria – kislány) köré épül, akiknél a kislány által Robbie-nak nevezett robot-gyerekcsősz vigyáz a kislányra, de az anya butasága miatt elveszik a kislánytól, aki pedig legszívesebben mesékkel szórakoztatja kedvencét. A robot kedvence a Hamupipőke volt. Az 1940-ben írt történet, mely 1998-ban, New Yorkban játszódik, a robotika első törvényét példázza, mikor az apa egy megrendezett jelenetben bizonyítja feleségének, hogy igenis a robot a legalkalmasabb gondozója gyermeküknek. Ráadásul Robbie jeleneten kívül megmenti a kislány életét. Schell Judit hangja időnként a Mirr-Murr-t mesélő Halász Judit hangjára hasonlít, ami nagyon kellemes emlékeket idéz. Hang-alakítása leginkább a kislány megjelenítése kapcsán dicsérhető, a szülők talán nem annyira eltaláltak. Fontos megjegyezni, hogy a történetben feltűnik a tizenötéves Susan Calvin, Asimov robottörténeteinek kiemelt figurája, akinek alakja több pozitronagyú fejlesztés tárgyú novella összekötő eleme.

A Robotálmok egyik főszereplője pont ő, a már idős kutatónő, akit Linda Rash robotpszichológus új pozitronagy-struktúra kialakítása miatt értesít, mivel az Elvex (LVX-1) nevű robot álmodni kezd. Álmaiban csupán a robotika harmadik törvénye érvényesül, mikor azonban emberként álmodja önmagát, aki a szabadságot hozza el társainak, Calvin elektromos fegyverével megsemmisíti. Schell itt remekül modulálja az idős nő megfáradt és fád, ugyanakkor nagyonis „professzoros” hangvételét. A történet 1986-ban íródott s az Asimov-univerzum időszámítása szerint 2055-ben játszódik.

Szarvas József veszi át a szót a második diszken az 1942-ben írt Az AL-76-os robot elkeveredik című novellát mesélve, melynek története 2006-ra datálódik. Egy holdi körülményekre tervezett robot már szállításkor elkallódik, és a Földön marad. Először nem érti a dolgot, programját szeretné futatni, ezért egy vidéki tanyán, a fellelhető szemétből és roncsokból elkezdi építeni a holdi bányagépet, hogy elvégezhesse munkáját, majd a rémült tulajdonos kétségbeesett parancsára megsemmisíti alkotását, s törli a memóriáját, így a tudósok sohasem tudják meg, hogyan lehet a leghatékonyabban vájatfúrót készíteni, míg AL-76 csupán zseblámpa elemekkel akkumulálta az elegendő energiát, amely aztán lemetszi a szomszédos hegy tetejét. A robotika törvényei nem mindig teszik lehetővé a teljesítménynövelést, hiába, fő a biztonság!

Az Öcsi című novella viszonylag kései mű, 1990-ban íródott (Asimov 1992-ben hunyt el), asimovi időszámítás szerint 2120-ban történik. A novella tulajdonképpen egy bűntény utáni vallomás, amelyet egy rendőrtisztnek tesz a Janowitz család feje az előzményekről. Hogyan vettek egy robottesót, kisfiuk, Charlie mellé. Amikor aztán egy tűz alkalmával a feleség, Josie inkább a robotöcsit választja a sajátja helyett, s őt menti ki, a férj megfojtja a nőt. Tette indokainak elsorolása, narrativizálása a novella szövege. Míg a hús-vér kölyök agresszív és harcias volt, addig Öcsi jó fiú és kedves. Sokan megjegyzik, hogy a novellában Asimov egy kicsit megfeledkezett a robotika törvényeiről, mert aszerint Öcsinek kellett volna kimentenie Charlie-t, s nem arra várnia, hogy őt kimentsék. Hacsak nem éppen itt is sérült a törvény, s a robot emberré gondolja magát. Szarvas nagyon hatásos töredelmes valló, el-elcsuklik a hangja, s ha véletlenül is becsúszik egy kis elakadás, nagyon ideillik a bűnbánó karakterhez!

Asimov elbeszélés-folyammá összeálló történetei folyamatosan antropofilozófiai kérdések köré szerveződnek: Mi az ember? Asimov nem az élővilág más egyedeitől indul el, hanem a mesterséges intelligencia, a robotok felől. Miként ébred öntudatára a pozitronagyú fém és műanyaghalmaz? Emlékezzünk a 20. század legtöbb (három) magyar fordításában megjelenő Philip K. Dick regényére, amely a Blade Runner című film alapja lett! Honnan ember a robot? Mitől ember az ember? Honnan tudjuk, hogy kik vagyunk? Minek hisszük magunkat?

Mi kovácsolta egybe ezt a négy novellát? A robottörténeteken, a robotika törvényeinek példázatán és a viszonylagos terjedelmi rövidségen túl? Van-e túl? A négy törvény-példázat, négy törvénymagyarázat is. Helyesebben mindig a törvények alóli kihágások példázata. Asimov más sem tesz, mint egyfolytában megkísérli kijátszani a saját maga által kialakított törvényeket. Mindezt jófajta elbeszélések formájában. És jóhangú színészek tolmácsolásában.

JÁTÉK!

VÁLASZOLJON KÉT KÉRDÉSRE, KÜLDJE EL CÍMÜNKRE NOVEMBER 20-IG, S MEGNYERHETI A ROBOTTÖRTÉNETEK CÍMŰ HANGOSKÖNYVET!

1. Ki az, akinek sugallatára megalkotják a robotika Nulladik törvényét?

2. Ki az, aki alkalmazza is?

Isaac Asimov, Robottörténetek – Schell Judit és Szarvas József előadásában
Hangoskönyv, 2006.
150 perc
Kossuth Kiadó zRt., Mojzer Kiadó Kft.

[The Estate of Isaac Asimov, 2006]
Asimov teljes Alapítvány-Birodalom-Robot Univerzuma 1, Szeged, Szukits Kiadó, 2001.
Fordították: Szántai Zsolt és Vámosi Pál

A hangfelvétel az NAS Informatikai Kft. stúdiójában készült. Fotók: Kaiser Ottó; Szerkesztő: dr. Mojzer Győző; Hangmérnök: Brindzik József; Hangeffektusok: Retzler Péter; Borítógrafika: Kyrú

www.kossuth.hu
www.cdkonyv.hu

Rácz I. Péter

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.