hirdetés

Hoztad a magnódat?

2009. szeptember 7.
Nem múzeumba hívjuk a szemlélődőt, a honlap célja nem emlékállítás, hanem éppen az, hogy Fejtő Ferenc ne váljon emlékké - mondja Földes Anita, a most indult honlap szerkesztője, aki portrékönyvét írja Fejtő Ferencről Száz év Vagány munkacímmel.
hirdetés

Mióta él Párizsban? Mivel foglalkozik?


Három és fél éve költöztem ki a szerelem városába, méghozzá magáért a szerelemért. Eleinte nem volt egyszerű az életem, mert a felsőfokú angol nyelvtudást annyira értékeli a párizsiak zöme, mint a sarki pék, aki angol kérésre nem felel, ellenben fennhangon kijavítja a franciául gagyogó szerencsétlen kezdőt, ha a bagettet nem nőnemben, hanem hímnemben kéri. Napi 6-8 órán át birkóztam a franciával, közben tudósítottam hazai médiumoknak a kinti eseményekről. Mára a francia nyelv kihívásai nagyjából kipipálva, az utóbbi időben naponta 8-12 órát Fejtő Ferenccel foglalkozom. Nagyon büszke lenne, ha azt hallaná, hogy egy fiatal nő vele kel és vele fekszik.

Mennyire ismerte Fejtő Ferencet? Milyen kapcsolatban voltak?

Idestova három évvel ezelőtt ismertem meg a Legendát, akiről az egyetemen tanultam –  és egy évvel ezelőtt veszítettem el vele tiszteletbeli nagypapámat. Az első három udvariassági találkozó közt több hónap is eltelt, mindig a lakásán fogadott, mint mindenkit. Három-négy vendéget naponta! Ugyanis ennyien jártak hozzá 97 éves korában társalogni, hallgatni őt. Megszámlálhatatlanul sok barátja, tisztelője volt, van és lesz. A mi harmadik találkozásunkkor azonban nehezen beszélt, lefogyott, megtörtnek tűnt, hiányzott belőle az erő. Az erő, ami az élethez szükséges. Ha az ember már ápolt fél évig haldokló beteget, felismeri az apróbb jeleket, mert a szem tényleg a lélek tükre. A nagymamám anno nagyon sok erőt merített az együttléteinkből, és jóval tovább volt köztünk, mint azt az orvosok jósolták. Ezzel a tanulsággal a hátam mögött elhatároztam, hogy ezentúl úgy látogatom Fejtőt, mintha valamelyik nagyszülőmhöz mennék.
Kép Tóth Barnabás Ajándékfilm - Váratlan találkozás Fejtő Ferenccel című filmjéből

Már a következő hétre megbeszéltünk találkozót, aztán két napra rá dupláztunk. Én pedig nem hallgatni jártam eztán, hanem Toldit és Balassit felolvasni, gyakorolni a járást (két altatásos műtéten volt túl, az izmait újra kellett erősíteni ennyi idősen), beszélgetni, sétálni,  kávézni vinni, stb. Fejtő elkezdte élvezni, hogy valaki a saját személye miatt jár hozzá és nem „pusztán” a nimbusza, a történetei, a gondolatai vonzzák. Azt, hogy ezúttal nem a gondolkodó, hanem a szerethető ember került előtérbe. (Ezen a ponton meg kell jegyezzem, egész életében voltak mellette ilyen útitársak hosszabb-rövidebb időre és szinte mindig nők.) Eközben, hála az orvosi és ápolónői gondoskodásnak, a közérzete is egyre jobban javult. Minden héten kétszer-háromszor megjelentem nála, és búcsúzáskor mindig azt kérdezte, mikor jössz újra. Újra dolgozni akart. „Könyvet írok – mondta egyik nap – egy-két év alatt befejezem.”
El is kezdte írni újabb átfogó tanulmányát a világtörténelemről. Ottléteim ideje megnyúlt, az egy-másfél órás látogatásokból alkalmanként 3-4 óra kerekedett. Nosztalgiázva fecsegett Jean-Paul Sartre-ról, Thomas Mannról, József Attiláról, Radnóti Miklósról, Bartók Béláról, François Mitterrand-ról – s lévén eredetileg rádiós riporter –, megkérdeztem, nem bánná-e, ha felvenném a beszélgetéseink ezen részét. Legközelebb már ő kérdezte: „Na, hoztad a magnódat?”
Negyven órányi beszélgetésünket őrzöm. Ebből is találhat részleteket a www.fejto100.hu látogatója az Utolsó interjúk menüpontban – Fejtő Ferenc hangján és írásban egyaránt.

Mi volt a célja a honlappal - azon kívül, hogy emléket állítson Fejtőnek?

Egyszer egy félrészeg bácsi az ujjával hadonászva azt találta mondani nekem, hogy aki nem ismeri a múltját, annak nincs jövője. A sértett fiatalság minden hevét beleadva vágtam vissza: azért én mégis elboldolulok majd valahogy! De Fejtőt hallgatva be kellett lássam, hogy eddig csak lógtam a levegőben, és vajmi keveset értettem a hazai politikai élet fiaskói, az eltorzult emberi kapcsolatok, vagy éppen a szélsőségek megjelenésének valódi ok-okozati összefüggéseiből. Azt hiszem, ha nem ismerjük legalább a közelmúlt kulturális és történelmi hagyományait, bármilyen tájékozottnak véljük is magunkat, csak birkák lehetünk.
Nem múzeumba hívjuk a szemlélődőt, a honlap célja nem emlékállítás, hanem éppen az, hogy Fejtő Ferenc ne váljon emlékké. Hiszen gondolatai, történetei, kérdései és a rájuk adott évszázados tapasztalattal megfogalmazott feleletei a mi mindennapos problémáinkra adnak választ. Mi a magyar most? Mit jelent a valódi jobb- és baloldali gondolkodás? Ha létezik Isten, miért nem viseli mindenkinek egyenlő mértékben a gondját? Mik az antiszemitizmus és a rasszizmus gyökerei, és hogyan lehet csökkenteni mértéküket? Hol a helyünk Európában és hogyan kell helyesen képviselni érdekeinket? Milyen kötelezettségei vannak a magyar államnak a határon túli magyarokkal szemben? Mikor nőheti ki társadalmunk a majd’ 40 évig tartó szovjet megszállásban rögződött beidegződéseket? A honlapon olyan filmrészletek, hangbejátszások, Fejtő-könyvekből idézett részletek szerepelnek, amelyek segítenek a válaszok megtalálásában, és reményeink szerint, kedvet is csinálnak művei elolvasásához.

Tervezi-e, hogy Fejtő franciaországi hatását is bemutatja a honlapon, párizsi barátainak, tudós kollégáinak visszaemlékezései révén?

Egyelőre két komoly interjút tervezek. René Obaldia francia regényíróval, aki színházi dramaturgként és költőként is elismert Franciaországban és Jean-François Bouthor íróval, aki egyben a La Croix (A hit) című lap főszerkesztője, ahol Fejtő Ferenc sokszor publikált. Ezen kívül szeretnénk részleteket feltenni Edgar Morin filozófus, szociológus és Bernard Kouchner francia külügyminiszter Fejtő Ferenc tiszteletére írt leveleiből.

Fotó: Sarkantyu Illés

Hogyan marad majd "élő" a honlap akkor is, ha már fölkerült rá minden, ami arra érdemes?

A puzzle-szerűen felépülő weboldalon jelenleg hetvenkét rövidebb-hosszabb szemelvény közül válogathatnak a látogatók. Három év külföldi tartózkodás alatt megtanultam, hogy az emberek azt értékelik igazán, ami valódi szolgáltatás és nem csupán adottság vagy lehetőség. Ezért a honlapon eldöntheti a látogató, hogy olvasni, nézni vagy hallgatni kívánja a kiszemelt témát. Így a számára legkényelmesebb módon fogadhatja be azt, ami talán idővel beépül világképébe, szemléletébe, műveltségébe is. Ez motivált a legutolsó részlet kitalálásáig, még Fejtő Ferenc kedvenc Mozart-operájának, a Don Giovanni áriáinak kiválasztásakor is: Franco Zefirelli rendezése a Metropolitan Operában – ebből nézhetők-hallgathatók jelenetek. Rövidesen olvasható lesz egyébként a franciaországi politológus, újságíró, Kelet-Európa szakértő Thomas Schreiber vagyis Schreiber Tamás elemzése az itt először bemutatott, még kiadatlan Fejtő-kéziratról, amely a Rajk-pert tárgyalja.
Ez egy olyan weboldal, amit nem lehet öt perc alatt letudni, ehhez vissza-vissza kell ülni. Ezt szolgálják a Nyugat, a Szép Szó és más folyóiratok Fejtő által megörzött példányainak bemásolt oldalai, olyan fotóművészek képei, mint Kaiser Ottó, Sarkantyu Illés, Lucien Hervé fotóművészek, nem beszélve a Petőfi Irodalmi Múzeumban felkutatott művészi felvételekről. Mindazontál már most megkeresett két kiadó, az egyik egy Fejtő-kötet megjelentetésének lehetősége felől érdeklődött, a másik pedig szeretné, ha az általa magyarul kiadott Fejtő-könyvek bibliográfiája is felkerülne a honlapra. Ezért reméljük, hogy a honlap életben tartja önmagát.

Zelki János

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.
m.m. m.m. 2009-09-09 15:09

Szerintem viszont jó honlap. Amellett bővíthető is, tehát ha valakinek érdemi mondandója van a szokásos magyar biztos-ami-fikán kívül, az segíthet is Földes Anitának. Mesterházi Mónika

kl kl 2009-09-07 08:24

"Száz év Vagány"? Szóljon már valaki a hölgynek, hogy ilyen ócska címmel ne adjon magas labdát a kritikusoknak. Persze, kétéves ismeretség, 40 óra felvétel, ennyihez pont jó egy ilyen cím.